Nyakunkon a szezon - Szűkül a dinnyeválaszték

Publikálás dátuma
2018.06.14 07:22
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Legalább két héttel korábban érik a görögdinnye, egy hét múlva indul a szezon. Boltonként különböző, a tavalyinál magasabb lesz az induló ár.

A jelenlegi átlagosan 290-295 forintos kilónkénti árnál valamivel olcsóbban indulhat a hazai dinnyeszezon. Nem ismétlődik meg viszont a tavalyi botrány, amikor több élelmiszerlánc is kilónként 99 forintos bevezető akciós áron kínálta a hazai gyümölcsöt (egyesek szerint zöldséget) – ígérték a szakemberek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének közös sajtótájékoztatóján. A múlt évi események miatt főleg Békés megyében több termelő is felhagyott a görögdinnye termesztésével, mert az alacsony árak miatt veszteségessé váltak. Emiatt itt 5 százalékkal csökkent termőterület, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 15-20 százalékkal növekedett, és jelenleg mintegy 1900 hektáron terem a dinnye az észak-keleti megyében.

Mára országosan stabilizálódott a termőterület nagyság, idén 4 800 hektáron termesztenek görögdinnyét a gazdák. az elmúlt években a mélypont 3000 hektár volt. Igaz, 15-20 éve, a csúcs időszakban még 13 ezer hektáron termesztettük a az édes gyümölcsöt. Spanyolország, Olaszország és Görögország után hazánk a negyedik legnagyobb görögdinnye termesztő Európában.

A termésátlagot hektáronként 4,5 tonna körül várják, így mintegy 190-200 ezer tonnát takaríthatnak be idén a termelők, akik termés 40 százalékát exportálják a környező, illetve a balti országokba. A korábban nagy felvevőpiacnak számító Németországba irányuló kivitel viszont visszaesett.

Sokkal kiegyenlítettebb a sárgadinnyepiac. Az összesen 600 hektáron érő kedvelt gyümölcsből a várható 18 000 tonnás termés teljes egészében hazai fogyasztók asztalára kerül – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

A fogyasztásösztönző kampányoknak is köszönhetően míg 9-10 éve 8-9 kiló görög dinnyét ettek a magyarok személyenként, tavaly már 15 kilót fogyasztottak a hazai vásárlók. Ennek nagyjából a 10 százaléka származott importból – jegyezte meg a Népszava kérdésére Göcző Mátyás, az egyesület elnöke. A szakember hozzátette, a hagyományos magyar fajták visszaszorulóban vannak. Egyre kevésbé népszerűek a nagy, 10-15 kilós dinnyék. Helyüket a mag nélküli, 4-8 kilós fajták veszik át, amelyek genetikai állománya már külföldről származik. Különösen a gömbölyű, sötétebb csíkozású és a hosszúkás fajták a legkeresettebbet – jegyezte meg Göcző Mátyás.

A termelők számára létfontosságú, hogy nyereséget érjenek el, ezért megfontolandó, hogy a túl sok dinnyefajtát néhány keresett típusra kellene csökkenteni. Ehhez fejlesztésekre van szükség, például a korszerű fajták mellett az öntözés kiterjesztésére. Annyit már elértek a hazai termelők, hogy meghosszabbították a dinnyeszezont, és szeptember 5., vagyis Lőrinc nap után is teljes értékű, jó minőségű gyümölcsöt kínálhatnak a kereskedőknek, vásárlóknak.

A dinnyeültetvények korszerűsítése nem tűr halasztást, mert ha a macedón és ukrán gazdák is felzárkóznak technológiában, valamint fajtaválasztékban a hagyományosan sokat termelő országokhoz, az jócskán megnehezítheti a magyar termesztők lehetőségeit - hangsúlyozta a dinnyetermelők egyesületének elnöke.

Megjelennek a nepperek
Fotó: Vajda József

A szakemberek emellett figyelmeztettek arra is, hogy a nepperek felfedezték a dinnyében rejlő üzleti lehetőségeket. Ezért érdemes a különböző értékesítési pontokon árusítóktól elkérni a falugazdász által kiállított termelői igazolványt. Érdemes közvetlenül a termelőktől vásárolni a dinnyét, mert általában a termőterület közelében kínálják a gyümölcsöt és folyamatosan a földekről pótolják az árut. Az import dinnyét többnyire féléretten szedik le, napokig utaztatják, majd az élelmiszer láncok raktáraiban is 1-2 napig tárolják a készletet. A piacon a frissességről a gyümölcs szárának csonkját érdemes megvizsgálni, mert ha az száraz, akkor a dinnyét már napokkal korábban leszedték.



2018.06.14 07:22

Egy évben egy fél fát elcsomagol a magyar, tényleg

Publikálás dátuma
2018.12.19 09:00

Fotó: Shutterstock/
A karácsonyi ajándékok csomagolásának komoly hagyományai vannak a világban – így Magyarországon is –, a szezonális ünnepi vásárokban például az egyik legnépszerűbb árucikk a csomagolópapír. Az ünnepi csomagolás tradíciója azonban nem fenntartható – ezt a fejenként évi 95 kg papírhulladék is bizonyítja. A csomagolópapírok többsége csak egyszeri használatra alkalmas, de legfeljebb egy alkalommal újrahasznosítható, mielőtt a kukában végzi. A csomagolópapírok újrafeldolgozása több szempontból is problémás, mivel az olcsó, vékony papír rostjai miatt eleve kevéssé alkalmas rá, ráadásul a szervetlen eredetű festékanyagok és a műanyagrészecskék miatt a bomlásuk is nagyon lassú folyamat. A magyarok az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés adatai szerint évente fejenként mintegy 95 kilogramm papírhulladékot termelnek, amelynek felét a csomagolóanyagok – főleg a vásárolt termékek borítása és a karácsonyi díszpapírok – teszik ki. Az internetes kereskedelem fejlődése ezt a számot valószínűleg tovább növelheti, hiszen a házhoz szállítás a bolti értékesítéshez képest általában több csomagolóanyagot igényel. Decemberben pedig kiugróan, mintegy 10-15 százalékkal is megnőhet az átlagos papírfogyasztás, míg az újrahasznosítási ráta alig éri el a 65 százalékot. Egy tonna papír előállításához körülbelül 6 felnőtt méretű fa feldolgozására van szükség, így karácsonykor nem csak a díszítésre szánt fenyőfák esnek az ünneplés áldozatául. Nem csoda tehát, hogy egyre többen szorgalmazzák a csomagolásmentes ünnepeket. „Akinek mégis fontos a csomagolás hagyománya, használjon inkább 100 százalékban újrahasznosított papírt, mellőzze a műanyagszalagok használatát és természetes anyagokkal, például raffiával kösse át a pakkot. Ma már megszámlálhatatlan fenntartható csomagolással kapcsolatos ötletet, DIY videót találhatunk az interneten, amely nemcsak egy jó program lehet, de környezetbaráttá is teheti az ünnepeket” – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója. A tapasztalatok szerint egy ajándék legfeljebb néhány napot tölt a csomagolópapírban, de az sem ritka, hogy csak 1-2 órát, miközben az ünnepek alatt megnövekedett szemétmennyiség jelentős része nem jut el a hulladéktároló telepekre, hanem a természetnek okoz közvetlen kárt. „A szelektív hulladékgyűjtés az ünnepek alatt még fontosabbá válik, hiszen a karácsonykor felgyülemlett kartonok, dobozok, papírok és üvegek összegyűjtésével és megfelelő elhelyezésével elősegítjük az újrafeldolgozást, és megakadályozzuk a felesleges hulladék termelését” – tette hozzá az ügyvezető.   
Témák
papír
2018.12.19 09:00
Frissítve: 2018.12.19 09:07

Lakbér nélkül is 85 ezer forintot költ havonta egy átlagos magyar

Publikálás dátuma
2018.12.19 08:51

Fotó: / Németh András Péter
A legtöbb ételre megy el, egy hónapban majdnem 19 ezer, egy nap körülbelül 600 forint. Utána jön a 15 ezres rezsi, és a 10 ezres közlekedés.
Részletesen elemezte a KSH, hogyan költötték el a magyarok a pénzüket, szúrta ki a hvg.hu. A nemrég megjelent Területi statisztikai évkönyv, 2017 alapján az átlagos havi kiadások a következőképpen alakulnak az átlagolt magyarok között:
  • ételre 18 750 forint, alkoholmentes italokra 1800, alkoholra 2800 forint megy el;
  • áramra, gázra és tüzelőanyagokra 10 800, vízre 4300 forint;
  • a közlekedés havonta 9800 forint, ebből az autók 7200;
  • a hírközlés kategória (ide a TV, internet, és a telefon tartozik) havonta 6100 forint;
  • a kultúrára és szórakozásra havi 5700 forintba kerül;
  • bútorokra és háztartási gépekre havonta 1000, a háztartásvitelre 1850 forint;
  • az egészségügyi kiadások havonta 4300 forintot visznek el, ebből körülbelül 2900 forint a gyógyszer.
Összesen átlag 1 millió 22 ezer forintot tesznek ki egy évben a fogyasztási kiadások, egy hónapban pedig 85 ezret. A lakhatás ebben nincsen benne. Annak költségeire havi átlag 18 ezret számolt a KSH. Az átlag lakbért 23 ezer forintra teszik - beleszámítva azokat is, akik nem bérlakásban élnek.
2018.12.19 08:51