Egészségügyi adataink rendőrkézen - "Átlátszó" lesz a polgár

Publikálás dátuma
2018.06.14 07:05
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Az új büntetőeljárás-jogi törvény megalapozza azt a lehetőséget, hogy akár alapos gyanú nélkül is lehessen majd eljárást indítani bárki ellen, belenézhetnek egészségügyi adatainkba is.

Július elsejétől életbe lép a büntető eljárásról szóló törvény módosítása. Ez felhatalmazza a rendőrséget, bíróságot arra, hogy akár közvetlen elektronikus kapcsolattal egészségügyi adatokat kérdezzen le a polgárokról az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térből (EESZT). Lapunknak Magyar György ügyvéd azt mondta: az új büntetőeljárás-jogi törvény megalapozza azt a lehetőséget, hogy akár alapos gyanú nélkül is lehessen majd eljárást indítani. Megjelenik az úgynevezett előkészítő eljárás fogalma - amely bárki ellen megindítható, ha felmerül, hogy esetleg bűncselekményt követhetett el. Elég lehet, ha valaki szóba jöhet egy bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban és "a kutakodás, az azonosíthatóság" körébe beletartozhat az egészségügyi adatok megszerzése. A szakember példaként említette: egy büntető eljárásnak lehet egyik lényeges eleme, hogy valaki megjelent egy kórházban, ahol kezeltette magát. Ez a kutakodás akár arra is szolgálhat, hogy egy gyanút meg lehessen a későbbiekben alapozni.

Más adatvédelmi szakértő lapunknak mindehhez hozzátette: az e-térben gyűjtött egészségügyi adatokkal az új jogszabály életbe lépése meglehetősen kiszolgáltatottá tehetik az állampolgárokat. Ahol például egy helyen megtalálhatók olyan információk is, hogy a gyanúsított szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert, és azt melyik patikában szokta kiváltani. Illetve van-e egy adott bűncselekménnyel összefüggésbe hozható pszichiátriai, vagy nemi betegsége.

Szerző
2018.06.14 07:05

Ezt tartják munkahelyi zaklatásnak a magyar nők

Publikálás dátuma
2018.11.21 08:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Meglepő eredményeket hozott, hogy mit sorolnak ebbe a kategóriába.
A munkahelyeken tapasztalható nőkkel szembeni erőszakról és zaklatásról is jelentést készített az IDEA Intézet a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának megbízásából. A 24.hu cikke szerint a kutatás egyebek mellett arra kereste a választ, hogy milyen okok állnak amögött, ha a munkavállaló úgy dönt nem jelenti a szexuális erőszakot, zaklatást. A felmérésből kiderül, hogy   – a válaszadók 62 százaléka nem látott erőszakot a munkahelyén. – azok közül, akik tapasztalak ilyesmit, 24 százalék nem jelentette azt, – és csupán 14 százalék vette a bátorságot, hogy jelentse a látottakat. Rendőrséghez, hatósághoz sem fordulnak a munkavállalók Érdekes adat, hogy – a válaszadók 77 százaléka fél a negatív következményektől, – 48 százalék szerint nem hinnének neki, – 47 százalék hiányolja a támogató munkahelyi környezetet, – 30 százalék szerint nincs elegendő információja a jelentéstételi folyamatról, – míg 19 százalék korábban a munkahelyén történt nem megfelelő módon kezelt esetek tapasztalása miatt marad passzív. Meglepő eredményeket hozott az is, hogy a magyarországi munkavállalók számára mennyire egyértelmű a szexuális erőszak, zaklatás fogalma, mely cselekményeket sorolnak be ebbe a kategóriába. A válaszok rendkívül széttartóak voltak: a szexuális szolgáltatás kérését a megkérdezettek 94 százaléka sorolta ide, a kéz rátétele a lábra 71 százalék szerint tartozik e fogalomba, míg 45 százalék szerint szexuális zaklatás a női mell bámulása is, 33 százalék szerint a szexista viccek mesélése is kimeríti e fogalmat, illetve 39 százalék szerint a nők utáni fütyülés is.
A portál szerint a kutatási eredményekből az is kiderül: az egyik legfontosabb terület annak a feltérképezése volt, hogy mit tudnak a hazai munkavállalók a nők elleni erőszak jogszabályi környezetéről mind a munkahelyek világában, mind általános értelemben. Arra a kérdésre, van-e működő szabályozás ezen a területen a munkahelyén a válaszadók 66 százaléka nem tudott válaszolni. Azt sem tudják, hogy a meglévő szabályozás az egész ágazatra érvényes-e, és arról nincs ismeretük, hogy a kollektív szerződés foglalkozik-e ezzel a kérdéssel. A hatályos törvényeket, jogszabályokat a válaszadók 46 százaléka nem ismeri és annak is csak egy részét a válaszadók 41 százaléka, míg mindössze 13 százalék számolt be arról, hogy átfogóan ismeri a hatályos jogszabályokat.
2018.11.21 08:46
Frissítve: 2018.11.21 08:48

Macedóniai Helsinki Bizottság: Gruevszki menedékkérelmét semmi sem indokolja

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:31

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
„Ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna” – mondta Uranija Pirovszka.
A Macedóniai Helsinki Bizottság igazgatója szerint semmilyen szabálytalanság nem történt Gruevszki bírósági eljárása során, ami indokolná a menedékkérelmét. Uranija Pirovszka az Indexnek azt mondta: Gruevszki nem állt támadások célpontjában, nincs olyan ügy, amelyben ő lenne az áldozat. „A bírósági eljárásokban, amelyekben ő a vádlott, nem találtunk olyan eljárási hibát, vagy bármilyen intézkedést, amely ne felelt volna meg a jogszabályoknak”, a menedékkérelmének a jóváhagyása ezért megalapozatlan – tette hozzá.
„Jogászként azt mondom, ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna. Túl sok pénze van, túl sok kapcsolata, és befolyásolhatja a tanúkat”
– mondta, és kitért arra, hogy az ügyészség nem is kérte az őrizetbe vételt.
„Láttam a nyilatkozatában, hogy arra panaszkodott: másfél éve minden nap meg kellett jelennie a bíróságon. – tette hozzá, és kiemelte: „ez azért van, mert olyan sok ügyben ő a vádlott”. Az Index felidézi, hogy a Macedóniai Helsinki Bizottság egyike volt azoknak a civil szervezeteknek, amelyeket Gruevszki kormányzása alatt lehallgattak, és lejárató kampány célpontjaivá tettek. 2015-ben robbant ki emiatt egy botrány, amikor az ellenzék akkori vezetője, a mostani miniszterelnök Zoran Zaev hangfelvételekkel állt elő, amelyek vélhetően ezekből a lehallgatásokból származtak. Uranija Pirovszka azt mondta, hogy az első ilyen felvétel 2011-ből került elő, és az ő telefonját azóta lehallgatják. Hozzátette, hogy 23 szervezetben voltak mindennaposak a pénzügyi ellenőrzések hét hónapon keresztül. Szórólapokat terjesztettek Macedóniában, amelyeken Soros zsoldosainak hívták azokat, akik ezekben a szervezetekben dolgoztak.
2018.11.21 07:31
Frissítve: 2018.11.21 07:32