Lendületből készült a 2019-es költségvetés

Publikálás dátuma
2018.06.13 22:43
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Lóg a levegőben a 2019-es büdzsé terve, mert az azt megalapozó számok ismerete nélkül készült. Az Országgyűlés kormánytöbbségét ez nem zavarja, július 20-án elfogadják azt.

A kormány által benyújtott 2019. évi költségvetés meglepetése, hogy nincs benne meglepetés. Így kommentálta lapunk kérésére a jövő évi büdzsé tegnap megismert fő számait Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzőjének véleménye szerint Varga Mihály pénzügyminiszter egy olyan törvényjavaslatot adott át szerdán Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelynek fő jellegzetessége, hogy nem kíván kedvezni a gazdaság egyetlen szereplőjének sem. A gazdaságösztönzéssel, a növekedés stimulálásával kivárnak 2020-2021-ig, amikor már elapadnak a jelenlegi uniós gazdasági ciklus során nyújtott brüsszeli támogatások. A kormány, korábbról már ismert jövő évi céljait ezért csak általánosságokban fogalmazta meg Varga Mihály: Magyarország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése.

Ami a lakosságot leginkább érinti az az, hogy 2019-ben is egykulcsos és 15 százalékos marad a személyi jövedelemadó, vagyis nem szándékoznak semekkora lépést sem tenni, a kormány által már többször beharangozott egy számjegyű - feltehetően 9 százalékos - adókulcs felé. A családi adókedvezmény jövőre tovább emelkedik, és a kétgyermekesek esetében 40 ezer forint lesz. Nem okozott az sem meglepetést, hogy a szociális hozzájárulási adó, amit a munkáltatók fizetnek, 19,5 százalékról 17,5 százalékra mérséklődik. Az a megtakarítás, amelyet így a foglalkoztatók elérnek több 100 milliárd forintot tesz ki, és ha kedvük tartja fordíthatják béremelésre, új munkavállalók alkalmazására, de akár zsebre is rakhatják.

Lapunk arról érdeklődött a minisztertől, hogy a 2019. december 31-én lejáró lakásáfa kedvezmény - jelenleg az általános 27 százalékos áfakulcs helyett az 5 százalékosat alkalmazzák - fennmarad-e, vagy 2020-tól visszaemelik 27 százalékra? Varga Mihály válaszából kitűnt, hogy az építési vállalkozókat és a jövendő ingatlantulajdonosokat egyaránt izgató kérdésre még nincs válasz. Megígérte, hogy mielőtt megszületik a döntés alaposan tanulmányozzák az építőipar helyzetét éppúgy, mint a lakástámogatási rendszer hatását. Mivel nyomatékosan hangsúlyozta, hogy jelenleg is kapacitáshiány jellemzi a piacot, ebből arra lehet következtetni, hogy a kedvezményes lakásáfa másfél esztendő múlva megszűnhet. A 2019 vége utáni helyzet bizonytalanságának az a következménye, hogy az építőipari vállalkozások kénytelenek kivárni azzal, hogy újabb lakásberuházásokba belevágjanak-e vagy sem, hiszen egy ilyen projektnek csak az előkészítése elérheti a két esztendőt is. Egyébként Varga Mihály bejelentette, hogy az otthonteremtés támogatására a jövő évi költségvetésben az ideinél több, 242 milliárd forintot különítettek el.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Elsősorban az alapvető élelmiszerek termelőinek, forgalmazóinak érdekvédelmi szervezetek folyamatosan nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy a sertés- és a csirkehús, a hal, a tejtermékek, a vendéglátás és az internetszolgáltatás kedvezményes, öt százalékos áfája után más termékek forgalmazása is kerüljön bele ebbe a körbe. A Népszava kérdésére Varga Mihály azt válaszolta, hogy egyetlen termék jöhet számításba. A Tejtermék Tanács által javasolt - a korábbi adómérséklésből kimaradt - tartós tej (ESL, UHT) élvezhet esetleg kedvezményt. Erre majd a jövő héten elkészülő adótörvény-tervezetekben lehet utalás. Virovácz Péter ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen lépés 0,1 százalékponttal csökkenheti a jövő évi infláció mértékét, amelyet 2,7 százalékosra terveznek. Mivel a lakossági fogyasztásban a tartós tej nem meghatározó, így az adócsökkentés a költségvetési stabilitást nem veszélyezteti.

A pénzügyminiszter korábban bejelentette, hogy a rendkívül ambiciózus, 4,1 százalékos gazdasági növekedést jelentős foglalkoztatás növekedéssel képzelik el. Ennek hátteréről is érdeklődtünk a tárcavezetőtől. Varga Mihály elmondta, hogy bár Magyarországon az Európai Unió tagállamait is figyelembe véve a legalacsonyabbak egyike a munkanélküliség mértéke, ennek ellenére még mindig van 140-150 ezer olyan álláskereső, akikkel számolni lehet. A közfoglalkoztatottak számát is csökkentették 50 ezerrel, rájuk is számítanak. A tárca még tartalékokat vél felfedezni a nők foglalkoztatása terén is. Emellett az időskorúak, az öregségi nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását, illetve ismételt munkába állását azzal is ösztönözni kívánják, hogy el kívánják törölni a jövedelmüket szociális hozzájárulási adót és a járulékokat.

Súlytalan jogszabály
Az Orbán-kormányok gyakorlatának megfelelően most is tavasszal nyújtották be a következő esztendő költségvetését. Idén is csak azért szenvedett el a megszokott időponthoz képest néhány hetes késést a 2019-re vonatkozó törvénytervezet átadása a Ház elnökének, mert előbb meg kellett alakulnia az új kormánynak. Az esztendőnek ebben az időszakában azonban még egy sor alapvető információ nem áll rendelkezésre – mondta lapunk érdeklődésére Romhányi Balázs. A Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője ezek között megemlítette, hogy még a 2017-es esztendő zárszámadása sem készült el, és természetesen az idei év gazdasági folyamataira is korai lenne még építeni. A korai elfogadás hiábavalóságának egyik iskolapéldája, hogy pár esztendővel ezelőtt a következő esztendő költségvetési törvényében szerepelt egy olyan intézmény is, amelyet a megelőző év december 31-vel már meg is szüntettek. A szakember szerint a mostani rendszer miatt a költségvetési törvény súlya csekély. Ezt jól érzékelteti az, hogy maga a büdzsé időközben megszámlálhatatlan esetben módosul. Itt nem csak törvénymódosításokra kell gondolni, hanem arra, hogy kormány- illetve miniszteri rendeletekkel is korrigálnak rajta. A csekély jelentőségét az is mutatja, hogy évről évre egyre tartalmatlanabb vita folyik róla mind a plenáris ülésen, mind a költségvetési bizottságban. Ezt a törvényalkotók is tudják, így eleve kevesebb gondot fordítanak a jogszabály megalkotására, hiszen úgyis módosítani módosulni fog – mondta Romhányi Balázs.

A költségvetés egyébként 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol jövőre, és a GDP arányos államadósságot is tovább mérsékelnék. Varga Mihály ígérete szerint az állam működése tekintetében megvalósul a nullás egyenleg, csak a beruházások és fejlesztések esetén látható hiány. A kormány megítélése szerint a magyar gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de az eurózónában vannak válságra utaló jelek, ezért 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalékelemek összege a másfélszeresére emelkedik, ez 350 milliárd forintot jelent. A tartalékok ilyen mértékű felemelése összhangban van Orbán Viktor kormányfő egy korábbi rádiónyilatkozatával, amelyben viharfelhőket, földrengést, vagyis válságot vizionált Európában, ami ellen védekeznünk kell.

Varga Mihály nem számol válsággal, bár lát bizonytalanságot az euróövezetben, különösen Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban. Emellett az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültség kilátásai is számos bizonytalanságot rejtenek magukban, bár a tárcavezető abban reménykedik, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek. A Magyarországon gyártott német autók amerikai exportját veszélyeztetheti, egy megemelt vám, abban az esetben, ha nem történik megegyezés.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Varga Mihály a nyugdíjakról szólva elzárkózott attól, hogy ne csak az egyébként még mindig alacsony pénzromlás ütemével emeljék a járadékokat, hanem vegyék figyelembe a bérszínvonal emelkedését is. Ugyanakkor megígérte, hogy mivel a GDP növekedése idén és várhatóan jövőre is meghaladja majd a 3,5 százalékot, így nyugdíjprémium is várható.

Az oktatás húzta a rövidebbet
Nem tévedtek azok a szakértők, akik attól tartottak, azzal, hogy Kásler Miklós személyében egy orvosprofesszor került az oktatásért is felelős humántárca élére, az egészségügy nagyobb figyelmet fog kapni az elkövetkező években, mint az oktatás. Ezt a benyújtott 2019-es költségvetési javaslat is alátámasztja: míg az egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra "csak" 15 milliárddal jut több, mint a 2018-as büdzsében. A növekedés így az egy százalékot sem éri el (az idei költségvetésben 1988 milliárd forinttal számoltak az oktatási kiadások tekintetében, jövőre 2003 milliárddal), sőt ha figyelembe vesszük az inflációt, lényegében semmilyen növekedésről nem lehet beszélni. Az oktatásra szánt összeg, bár hatalmasnak tűnik, továbbra is csak a "szinten tartáshoz" lesz elég, fejlesztésekre aligha futja belőle. J. D.

Hosszú évek után ismét tervezik a kormány- és köztisztviselők bérrendezését is, amelynek mértékéről majd ősszel döntenek.

A Költségvetési Tanács véleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány az elemzői konszenzusnál magasabb növekedéssel számol 2019-re, és a GDP csak akkor bővülhet a tervezett 4,1 százalékos ütemben, ha megvalósul a keresetek és a foglalkoztatás feltételezett jelentős növekedése, valamint a háztartások fogyasztásának ebből fakadó emelkedése. A legtöbb előrejelzés 2,8 és 3,5 százalékos közötti növekedést vetít előre – mutat rá a tanács.

Országgyűlési menetrend
Általános vita: június 27-29.
Bizottsági részletes viták: július 3-5.
Költségvetési bizottság ülése és az összegező módosító javaslat elkészítése: július 11-12.
A plenáris ülés dönt az összegző módosító javaslatról: július 16.
A költségvetési bizottság áttekinti az elfogadott módosító javaslatokat: július 19-ig.
Zárószavazás: július 20.

2018.06.13 22:43

Nem unjuk a banánt: drágább a hazai, mint az egzotikus gyümölcs

Publikálás dátuma
2018.11.17 08:00

Fotó: / Kállai Márton
A gyümölcsök ára átlagosan alacsonyabb, mint tavaly, ám még így is sok hazai fajta drágább, mint több egzotikus gyümölcs.
Egy kiló banán 280-345 forintért kapható, miközben egyes almafajtákért 350-400, a körtéért akár 500-600 forintot is kérnek a kereskedők. A banán és általában a déligyümölcsök árát egyebek mellet az is mozgatja, hogy amikor a termelő országokban a szezon miatt dömping van, akkor kedvezőbb áron adják. A banán főleg Közép-Amerikából érkezik, s ott már közeledik a banánérés csúcsidőszaka, és a termelési költségei pedig többnyire alacsonyabbak mint például a hazai gyümölcsök önköltsége. A közép-, illetve dél-amerikai bérköltségek még a magyar minimálbér szintjét sem nagyon érik el, egyelőre nem hallani munkaerőhiányról sem, miközben a magyar gazdák már egyre magasabb napszámmal tudnak csak szüret idején munkaerőhöz jutni. Emiatt is időnként előfordul, hogy a délről érkező termék még a szállítási költségekkel együtt is olcsóbb sok hazai gyümölcsnél. Ráadásul idén a jelentős fagykárt szenvedett őszi és kajszibarackot jóval drágábban mérték, mint a banánt, a narancsot, vagy a mandarint. A málnáról nem is szólva. Az pedig nehezen ellenőrizhető, hogy például a banán a termőhelyen frissen szedve és fogyasztva ízletesebb, zamatosabb-e, mint a beérés előtt leszüretelt és a magyarországi etilénkamrákban utóérlelt gyümölcs. Ennek ellenére évente fejenként 5-6 kilogrammot fogyasztunk belőle, feleannyit, mint almából. A fogyasztók fejében azonban az alma ma is egy olcsó vitaminforrás. Az árat tekintve ez már kevésbé igaz, még ha az akár ezer forintos áron kapható import Pink Lady-től, a kilónként 2-300 forintos, különböző kiszerelésű hazai fajtákig terjed is a kínálat – tájékoztatta a Népszavát Fórián Zoltán. Így könnyen előfordulhat, hogy a banán egyes időszakokban valóban olcsóbb mint az alma. Az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezetője szerint a hazai termelői árakat az is feljebb tornázza, hogy az utóbbi években egyre több kertészet fejleszti a termesztési és a raktározási technológiát, amivel kiegyenlítettebbé teszi a hazai gyümölcskínálatot. Ez pedig jelentős befektetésekkel jár - tette hozzá. A hazai gyümölcsök közül novemberben már leginkább csak az alma és a körte található meg a pultokon – említette lapunknak Apáti Ferenc, a FruitWeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A körte átlagos ára eleve 20-40 százalékkal magasabb, mint az almáé, így még akkor is drágább lehet a banánnál, ha a déligyümölcsöt nem akciósan árusítják. A hosszú távú szerződésekkel, igen koncentráltan működő banán világpiac hatékony, a kis haszon, nagy forgalom elve alapján zajlik a kereskedés – közölte Fórián Zoltán. Ez a déligyümölcs évente két szezonban is érik, így folyamatos az ellátás. A banán az élelmiszer kereskedelemben stratégiai cikknek számít, sosem hiányozhat a kínálatból. Az alma ára szintén a kereskedelem üzletpolitikájától függ, de az egész zöldség-gyümölcs piac folyamatainak értékelésekor figyelemmel kell erre lenni. Zöldségekből például idén csaknem ugyanannyi termett, mint tavaly (1,9 millió tonna körül), de például a hagymafélék és a gyökérfélék sokkal kevesebbet adtak. Ez már látszik is az árukon - jegyezte meg Fórián Zoltán. Az idei gyenge termés tükröződik a statisztikai adatokban is: szeptemberben 6,2 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak az egy évvel korábbiakhoz képest, ezen belül a növényi termékek ára 12,1 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal e héten kiadott tájékoztatása szerint.  

Árhullám

A gyümölcsök ára 11 százalékkal esett szeptemberben. A zöldségfélék viszont 27 százalékkal kerültek többe, az egy évvel azelőtti árakhoz képest. Az alma ára számottevően, 39,5 százalékkal csökkent elsősorban amiatt, hogy az ipari léalma ára két évvel ezelőtti szintjére esett vissza. A körte 3 százalékkal olcsóbb lett, de az őszibarack 74 százalékkal drágult. A szőlő ára minimálisan, 0,2 százalékkal lett alacsonyabb. A paradicsom ára 29 százalékkal nőtt, ami nemcsak a bővülő keresletnek, hanem a kereslet szerkezete változásának (több cherry, koktél, fürtös) és az ügyes kiszerelési választéknak is köszönhető - magyarázta az Erste agrárszakértője. Más zöldségek ára is megindult felfelé: az uborkáé 24, a fejes salátáé mintegy 8, míg a karfiol 81, a fejes káposzta 58 százalékkal drágult. A vöröshagyma termelői ára 41, a sárgarépáé pedig 66 százalékkal lett magasabb. Mindezek a fogyasztói árakban is visszaköszönnek.

2018.11.17 08:00
Frissítve: 2018.11.17 08:00

OBA: gyorsabb lesz a kártalanítás

Publikálás dátuma
2018.11.16 20:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A pénzügyi garanciarendszer kiterjesztése esetén az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)  hatékony alapkezelő lehetne - mondta Windisch László, a szervezet igazgatótanácsának elnöke, az OBA alapításának  25. évfordulója alkalmából tartott eseményen. Szakértők szerint a jegybank alelnöke a nyugdíjpénztári befizetésekből, a nyugdíjpénztári vagyon garantálására felállítandó új alapra utalt. Az eredetileg a betétek védelmére létrehozott OBA tevékenységének bővítése nem újkeletű, hiszen már időközben beleolvadt a korábbi Befektetővédelmi, a Kártalanítási és a Szanálási Alap is. Az elmúlt negyedszázadban az OBA 17 hitelintézet fizetőképtelensége nyomán több, mint 180 ezer betétest kártalanított, összesen mintegy 263 milliárd forintot fizetett ki. Ma már Magyarországon a lakossági bankbetétek 99,5 százaléka 100 ezer euró értékig (mintegy 32 millió forintig) az intézmény  által garantált. A bankbetétek átlagos értékét tekintve ez az összeg a szakemberek szerint elegendőnek tűnik. A hitelintézetek által benyújtott díjbevallások alapján az összes megtakarítási állomány 2017. év elején 19 321 milliárd forintot tett ki, ami 4,6 százalékos bővülés az előző évhez képest, az egy ügyfélre jutó átlagos biztosított betétösszeg 1 millió 505 ezer forint volt, 9,5 százalékkal nőtt egy év alatt. Legutoljára 2015-ben, a BudaCash-hez köthető regionális bankok ügyfeleit kellett az OBA-nak  kártalanítania. Jövőre lerövidül a kártalanítás időtartama - mondta Kómár András. Az OBA ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a jelenlegi 20 munkanap helyett januártól 15 munkanap alatt kell kártalanítani a betéteseket, majd 2021-tól 10, 2024-től 7 munkanap lesz a határidő.
Szerző
2018.11.16 20:01