Lendületből készült a 2019-es költségvetés

Publikálás dátuma
2018.06.13 22:43
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Lóg a levegőben a 2019-es büdzsé terve, mert az azt megalapozó számok ismerete nélkül készült. Az Országgyűlés kormánytöbbségét ez nem zavarja, július 20-án elfogadják azt.

A kormány által benyújtott 2019. évi költségvetés meglepetése, hogy nincs benne meglepetés. Így kommentálta lapunk kérésére a jövő évi büdzsé tegnap megismert fő számait Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzőjének véleménye szerint Varga Mihály pénzügyminiszter egy olyan törvényjavaslatot adott át szerdán Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelynek fő jellegzetessége, hogy nem kíván kedvezni a gazdaság egyetlen szereplőjének sem. A gazdaságösztönzéssel, a növekedés stimulálásával kivárnak 2020-2021-ig, amikor már elapadnak a jelenlegi uniós gazdasági ciklus során nyújtott brüsszeli támogatások. A kormány, korábbról már ismert jövő évi céljait ezért csak általánosságokban fogalmazta meg Varga Mihály: Magyarország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése.

Ami a lakosságot leginkább érinti az az, hogy 2019-ben is egykulcsos és 15 százalékos marad a személyi jövedelemadó, vagyis nem szándékoznak semekkora lépést sem tenni, a kormány által már többször beharangozott egy számjegyű - feltehetően 9 százalékos - adókulcs felé. A családi adókedvezmény jövőre tovább emelkedik, és a kétgyermekesek esetében 40 ezer forint lesz. Nem okozott az sem meglepetést, hogy a szociális hozzájárulási adó, amit a munkáltatók fizetnek, 19,5 százalékról 17,5 százalékra mérséklődik. Az a megtakarítás, amelyet így a foglalkoztatók elérnek több 100 milliárd forintot tesz ki, és ha kedvük tartja fordíthatják béremelésre, új munkavállalók alkalmazására, de akár zsebre is rakhatják.

Lapunk arról érdeklődött a minisztertől, hogy a 2019. december 31-én lejáró lakásáfa kedvezmény - jelenleg az általános 27 százalékos áfakulcs helyett az 5 százalékosat alkalmazzák - fennmarad-e, vagy 2020-tól visszaemelik 27 százalékra? Varga Mihály válaszából kitűnt, hogy az építési vállalkozókat és a jövendő ingatlantulajdonosokat egyaránt izgató kérdésre még nincs válasz. Megígérte, hogy mielőtt megszületik a döntés alaposan tanulmányozzák az építőipar helyzetét éppúgy, mint a lakástámogatási rendszer hatását. Mivel nyomatékosan hangsúlyozta, hogy jelenleg is kapacitáshiány jellemzi a piacot, ebből arra lehet következtetni, hogy a kedvezményes lakásáfa másfél esztendő múlva megszűnhet. A 2019 vége utáni helyzet bizonytalanságának az a következménye, hogy az építőipari vállalkozások kénytelenek kivárni azzal, hogy újabb lakásberuházásokba belevágjanak-e vagy sem, hiszen egy ilyen projektnek csak az előkészítése elérheti a két esztendőt is. Egyébként Varga Mihály bejelentette, hogy az otthonteremtés támogatására a jövő évi költségvetésben az ideinél több, 242 milliárd forintot különítettek el.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Elsősorban az alapvető élelmiszerek termelőinek, forgalmazóinak érdekvédelmi szervezetek folyamatosan nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy a sertés- és a csirkehús, a hal, a tejtermékek, a vendéglátás és az internetszolgáltatás kedvezményes, öt százalékos áfája után más termékek forgalmazása is kerüljön bele ebbe a körbe. A Népszava kérdésére Varga Mihály azt válaszolta, hogy egyetlen termék jöhet számításba. A Tejtermék Tanács által javasolt - a korábbi adómérséklésből kimaradt - tartós tej (ESL, UHT) élvezhet esetleg kedvezményt. Erre majd a jövő héten elkészülő adótörvény-tervezetekben lehet utalás. Virovácz Péter ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen lépés 0,1 százalékponttal csökkenheti a jövő évi infláció mértékét, amelyet 2,7 százalékosra terveznek. Mivel a lakossági fogyasztásban a tartós tej nem meghatározó, így az adócsökkentés a költségvetési stabilitást nem veszélyezteti.

A pénzügyminiszter korábban bejelentette, hogy a rendkívül ambiciózus, 4,1 százalékos gazdasági növekedést jelentős foglalkoztatás növekedéssel képzelik el. Ennek hátteréről is érdeklődtünk a tárcavezetőtől. Varga Mihály elmondta, hogy bár Magyarországon az Európai Unió tagállamait is figyelembe véve a legalacsonyabbak egyike a munkanélküliség mértéke, ennek ellenére még mindig van 140-150 ezer olyan álláskereső, akikkel számolni lehet. A közfoglalkoztatottak számát is csökkentették 50 ezerrel, rájuk is számítanak. A tárca még tartalékokat vél felfedezni a nők foglalkoztatása terén is. Emellett az időskorúak, az öregségi nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását, illetve ismételt munkába állását azzal is ösztönözni kívánják, hogy el kívánják törölni a jövedelmüket szociális hozzájárulási adót és a járulékokat.

Súlytalan jogszabály
Az Orbán-kormányok gyakorlatának megfelelően most is tavasszal nyújtották be a következő esztendő költségvetését. Idén is csak azért szenvedett el a megszokott időponthoz képest néhány hetes késést a 2019-re vonatkozó törvénytervezet átadása a Ház elnökének, mert előbb meg kellett alakulnia az új kormánynak. Az esztendőnek ebben az időszakában azonban még egy sor alapvető információ nem áll rendelkezésre – mondta lapunk érdeklődésére Romhányi Balázs. A Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője ezek között megemlítette, hogy még a 2017-es esztendő zárszámadása sem készült el, és természetesen az idei év gazdasági folyamataira is korai lenne még építeni. A korai elfogadás hiábavalóságának egyik iskolapéldája, hogy pár esztendővel ezelőtt a következő esztendő költségvetési törvényében szerepelt egy olyan intézmény is, amelyet a megelőző év december 31-vel már meg is szüntettek. A szakember szerint a mostani rendszer miatt a költségvetési törvény súlya csekély. Ezt jól érzékelteti az, hogy maga a büdzsé időközben megszámlálhatatlan esetben módosul. Itt nem csak törvénymódosításokra kell gondolni, hanem arra, hogy kormány- illetve miniszteri rendeletekkel is korrigálnak rajta. A csekély jelentőségét az is mutatja, hogy évről évre egyre tartalmatlanabb vita folyik róla mind a plenáris ülésen, mind a költségvetési bizottságban. Ezt a törvényalkotók is tudják, így eleve kevesebb gondot fordítanak a jogszabály megalkotására, hiszen úgyis módosítani módosulni fog – mondta Romhányi Balázs.

A költségvetés egyébként 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol jövőre, és a GDP arányos államadósságot is tovább mérsékelnék. Varga Mihály ígérete szerint az állam működése tekintetében megvalósul a nullás egyenleg, csak a beruházások és fejlesztések esetén látható hiány. A kormány megítélése szerint a magyar gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de az eurózónában vannak válságra utaló jelek, ezért 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalékelemek összege a másfélszeresére emelkedik, ez 350 milliárd forintot jelent. A tartalékok ilyen mértékű felemelése összhangban van Orbán Viktor kormányfő egy korábbi rádiónyilatkozatával, amelyben viharfelhőket, földrengést, vagyis válságot vizionált Európában, ami ellen védekeznünk kell.

Varga Mihály nem számol válsággal, bár lát bizonytalanságot az euróövezetben, különösen Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban. Emellett az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültség kilátásai is számos bizonytalanságot rejtenek magukban, bár a tárcavezető abban reménykedik, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek. A Magyarországon gyártott német autók amerikai exportját veszélyeztetheti, egy megemelt vám, abban az esetben, ha nem történik megegyezés.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Varga Mihály a nyugdíjakról szólva elzárkózott attól, hogy ne csak az egyébként még mindig alacsony pénzromlás ütemével emeljék a járadékokat, hanem vegyék figyelembe a bérszínvonal emelkedését is. Ugyanakkor megígérte, hogy mivel a GDP növekedése idén és várhatóan jövőre is meghaladja majd a 3,5 százalékot, így nyugdíjprémium is várható.

Az oktatás húzta a rövidebbet
Nem tévedtek azok a szakértők, akik attól tartottak, azzal, hogy Kásler Miklós személyében egy orvosprofesszor került az oktatásért is felelős humántárca élére, az egészségügy nagyobb figyelmet fog kapni az elkövetkező években, mint az oktatás. Ezt a benyújtott 2019-es költségvetési javaslat is alátámasztja: míg az egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra "csak" 15 milliárddal jut több, mint a 2018-as büdzsében. A növekedés így az egy százalékot sem éri el (az idei költségvetésben 1988 milliárd forinttal számoltak az oktatási kiadások tekintetében, jövőre 2003 milliárddal), sőt ha figyelembe vesszük az inflációt, lényegében semmilyen növekedésről nem lehet beszélni. Az oktatásra szánt összeg, bár hatalmasnak tűnik, továbbra is csak a "szinten tartáshoz" lesz elég, fejlesztésekre aligha futja belőle. J. D.

Hosszú évek után ismét tervezik a kormány- és köztisztviselők bérrendezését is, amelynek mértékéről majd ősszel döntenek.

A Költségvetési Tanács véleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány az elemzői konszenzusnál magasabb növekedéssel számol 2019-re, és a GDP csak akkor bővülhet a tervezett 4,1 százalékos ütemben, ha megvalósul a keresetek és a foglalkoztatás feltételezett jelentős növekedése, valamint a háztartások fogyasztásának ebből fakadó emelkedése. A legtöbb előrejelzés 2,8 és 3,5 százalékos közötti növekedést vetít előre – mutat rá a tanács.

Országgyűlési menetrend
Általános vita: június 27-29.
Bizottsági részletes viták: július 3-5.
Költségvetési bizottság ülése és az összegező módosító javaslat elkészítése: július 11-12.
A plenáris ülés dönt az összegző módosító javaslatról: július 16.
A költségvetési bizottság áttekinti az elfogadott módosító javaslatokat: július 19-ig.
Zárószavazás: július 20.

2018.06.13 22:43

Még négy évig Mészáros ásványvizét kapják a vasutasok

Publikálás dátuma
2018.08.17 15:17

Fotó: Népszava/
A jövőben új kiszerelésben is szállít majd a vasútnak a Vivienvíz, ha nagyon meleg lesz az idő.
Újabb négy évig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Vivienvíz Kft.-től veszi a „nyári védőitalokat” a MÁV-csoport. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá a felek, a Vivienvíz részéről a leköszönő felcsúti polgármester lánya, Homlok-Mészáros Ágnes – szúrta ki a g7.hu. A portál azt írja: a vasúttársaság vízigénye az elmúlt években némileg nőtt, míg 2016-ban – kétéves időszakra – beérték egy szűk félmilliárdos keretösszeggel, addig a mostani szerződés értelmében már 1,22 milliárd értékben vehetnek ásványvizet a következő 48 hónapban. Ráadásul 974 millió forint elköltésére kötelezettséget vállaltak, ez szinte pontosan a négyszerese a két évvel ezelőttinek. A keretösszeg nem takar minden költséget: bár Mészárosék vállalták a víz leszállítását, a raklapok visszaszolgáltatását már a MÁV-nak kell megoldania, ezt külön kiszámlázzák az állami cégnek. A szerződés újdonsága, hogy az eddigi három különböző kiszerelés mellett a jövőben egy negyedikben is szállít majd a Vivienvíz. Korábban csak fél, egy és másfél literes vizet értékesítettek a MÁV-nak, mostantól azonban 2,5 deciset is, eldobható palackban. Utóbbi azért is érdekes, mert ilyet elvileg nem is gyárt a vállalat: negyedliteres kiszerelésben csak üveges vizük van. Egy másfél literes ásványvizet 55 forintért szállítanak le, a hatodekkorra mennyiségért 73 forintot kell fizetni.
2018.08.17 15:17

Tömegesen pusztulnak a méhek, megdrágul a méz

Publikálás dátuma
2018.08.17 12:00

Fotó: /
A hazai 25-30 ezer tonnás méztermelés idén akár 5000 tonnával is csökkenhet. Az élelmiszerbiztonsági hatóság is vizsgálja az okokat, de egyelőre nem tudni, pontosan mi történt.
A tömeges méhpusztulás megdrágíthatja a népszerű és egészséges élelmiszer, a méz árát. A legkeresettebb akácméz ára jelenleg kilónként 2200-2500, a szintén sokak által vásárolt vegyes virágméz átlagosan 1500 forintba kerül. A különlegesebb mézek ára még ezeknél is magasabb lehet. A termeléskiesés miatt az árak tovább emelkedhetnek. A tömeges méhpusztulásra már tavasszal több megyében is felfigyeltek a méhészek, de igazán csak júniusban vált egyértelművé, hogy baj van, amikor a méhészek kitelepültek a napraforgótáblák mellé. A néha előforduló mérgezéses esetektől eltérően a rovarok nem a kaptárakban, illetve azok környékén hullottak el. Becslések szerint kaptáranként a benne élő méhek átlagosan kétharmada tűnt el. A gazdák főként a napraforgóföldek mellett bukkantak rá az elpusztult méhekre. 
A tavaly őszi hivatalos összeírás szerint 20 ezren méhészkednek Magyarországon, s bár eltérő mértékben, a termelők felét érintette a kár
– mondta a Népszavának Bross Péter, a 14 ezer tagot számláló Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
 Az egyesület hivatalosan is értesítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) a méhpusztulásról és a szaklaboratóriumokban megkezdték a rovartetemekből, a virágzó növényekből, a kukorica címeréből és a napraforgó tányérjából, illetve a begyűjtött talajból vett minták vizsgálatát a szervezet velencei laboratóriumában. Ezidáig nem derült ki a különös tömeges méh halál oka. A napraforgótányérok már üresek, így azokból nem lehet megállapítani az estleges mérgezés eredetét. Nem zárható ki, hogy a szántókon a talajba jutott sok vegyszer valamelyike a ludas, de ez ma még nem bizonyított. Annyi kiderült, hogy a pusztulás ott volt nagyobb, ahol jól mézelt a napraforgó. Ez az olajos mag talajtípustól függően ugyanis eltérő mennyiségű és minőségű termést hoz. A méhészek pedig tudják, melyik talajtípuson ad több nektárt a napraforgó, a repce vagy más szántóföldi növény. Így természetesen igyekeznek odatelepülni a kaptáraikkal. A legtöbb méh elhullást emiatt Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád és Békés megyéből jelentették, de ha kisebb mértékben is, más megyékből találkoztak hasonló gondokkal.

Az egyik bűnösnek kikiáltott vegyszer a neonikotinoid

Öt éve az Európai Unió három neonikotinoid - a Bayer-féle imidakloprid és klotianidin, valamint a Syngenta által kifejlesztett tiametoxám részleges tilalmát vezette be a méhek számára vonzó termények (repce, kukorica, napraforgó) esetén. A mostani döntés ezt a korábbi tilalmat terjeszti ki minden szabadföldi felhasználásra. A Greenpeace Magyarország közölte, hogy az Európai Unió tagországainak többsége megszavazta három méhgyilkos rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljes körű tilalmát. Csupán négy ország, köztük Magyarország szavazott a tilalom ellen, mellyel az agrovegyipari lobbi érdekeit helyezték a beporzórovarok, a környezet és az emberek védelmének érdekei elé. Nagy István agrárminiszter Tordai Bencének, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének a méhpusztulással kapcsolatos kérdésére válaszolva egyebek mellett kifejtette, hogy az EU-s tiltás hatására neonikotinoid típusú csávázó anyag helyett többszörös mennyiségű foszforsavésztert vagy piretroidot fognak a gazdák kipermetezni állománykezelések formájában védekezésre. Ez pedig az egyéb rovarölő szerek mennyiségének drasztikus emelkedésével jelent agroökológiai kockázatot, továbbá az érintett növényi kultúrák termesztésének gazdaságosságára is hatással van.  A képviselő felvetette, hogy az Unió a tiltások mellett nyitva hagyott egy kiskaput. A közösségi rendelet ,,Növényvédelmi szükséghelyzetek" fejezetében lévő szükséghelyzeti engedélyek fejezete kiskapuként szolgál a nagyobb cégek számára, hogy olyan nem engedélyezett szereket is forgalmazzanak (például neonikotinoidokat), amelyek veszélyeztethetik a méhállományt. Hány engedélyt ilyen engedélyt adott ki a Nébih -tette fel a kérdést. A miniszter elöljáróban hangsúlyozta, hogy az EU növényvédőszer-engedélyezéssel kapcsolatos szabályozása világviszonylatban az egyik legszigorúbb. A  tagállamok, így Magyarország is különleges körülmények fennállása esetén (például olyan károsító jelenléte, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el) bizonyos növényvédőszerek korlátozott és ellenőrzött felhasználását lehetővé teszi a termelők részére. A szükséghelyzeti engedélykérelmeket előzetesesen értékelik, és döntenek a befogadásáról, vagy elutasításáról. A fő szempont az emberek és az állatok egészsége, valamint a környezet védelme - írja a miniszter. A kiadott szükséghelyzeti engedélyek naprakészen elérhetők a Nébih honlapján - tette hozzá.

Az ágazat termelési értéke évente eléri a 25 milliárd forintot. Az elhullás miatt legalább 3 milliárd forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni eddig az ágazat, de ez összeg még emelkedhet. Egy termelő átlagosan 60 méhcsaláddal dolgozik, s tavasszal kaptár nélkül egy ilyen család értéke 35-40 ezer forint. Akácvirágzás után 20-25 ezer forint egy méhcsalád ára. A méhcsaládok országosan átlagosan évi 25 kiló mézet készítenek. Aki csak helyben gyűjteti a nektárt ettől inkább kevesebbet, aki vándoroltatja a kaptárait, és jó évet zár, ennél többet is pergethet. A termelés egyharmada akác, egyharmada napraforgó, a fennmaradó harmad egyéb, mint hárs, repce, gesztenye, mustár, selyemkóró és más virágféle. A termelőket nemcsak a 8 ezer tonnás belső fogyasztás árualapjának drámai csökkenése sújtja, de a 15-25 ezer tonnás export teljesítése is veszélybe kerülhet. A kivitel négyötöde négy országba, Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Ausztriába irányul, de jut a magyar mézből Japánba is. Az exportpiacokon a pozíciók megőrzése azért is fontos, mert a sokkal gyengébb minőségű és jóval olcsóbb kínai mézzel is fel kell venni a hazai termelőknek a versenyt. A méhészek ezt a nyár végi veszteségüket már nehezen tudják enyhíteni, s a méhpusztulás a 2019-es teljesítményüket is rontja. Az egyesület szántóföldi kísérletekre protokollt dolgoz ki, hogy fölkészülhessenek a jövőben az idei súlyos méh elhullás megelőzésére. A méhek kiváló indikátorai a környezet állapotának, és már 10-15 éve jelezték, hogy baj van, de igazán súlyossá az utóbbi időben vált a helyzet. A méhek nemcsak Magyarországon, de Európában, sőt, a világ több pontján is megfogyatkoztak. Ukrajnában idén a méhcsaládok 70 százaléka károsodott a napraforgó virágzásakor, de Erdélyben is hasonló jelenségekről számoltak be. A méhek száma és állapota azonban nemcsak a méz miatt életbevágóan fontos, hanem a mezőgazdaság egyéb ágazataiban is. A gyümölcsösökben a beporzás nagy részét is ezek a rovarok végzik. Albert Einsteinnek tulajdonítják az a mondást, hogy ha eltűnnek a méhek, hamarosan követi őket az emberiség is.

Vizsgálati eredmény jövőre

Lapunk kérdésére a Nébih azt írta, hogy a vizsgálat ki fog térni többek között a méhészetek méhegészségügyi állapotára (például az atkafertőzöttségre), az elmúlt időszak időjárási anomáliáira, a méhek gyógyászati kezelésére, és emellett természetesen a környéken található növényállományok, kultúrák növényvédelmi kezelésére. Az ország 14 megyéjéből összesen 28 méhmérgezéses esetet jelentettek be a gazdálkodók, és sokan a méhészeti egyesületen keresztül jelezték a problémát. A Nébih az OMME által rendelkezésre bocsájtott lista alapján már megkeresték a méhpusztulással érintett méhészeteket, és részletes adatszolgáltatás kértek a pusztulások körülményeiről. Közben a megyei kormányhivatalok is megkezdték a helyszíni ellenőrzéseket, illetve mintákat vettek laboratóriumi vizsgálatokhoz. A hatóság olyan méhészeteket is megkeres, ahol nem tapasztaltak pusztulást, hogy az ott nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa. Az eddigi eredmények elemzése még folyamatban van, illetve további vizsgálatokra van még szükség - írták. A vizsgálatok során nyert adatok elemzése sok időt vesz majd igénybe, ezért csak a jövő évben várhatók eredmények, következtetést levonni egyelőre korai. Általánosságban elmondható, hogy jelenleg nemzetközi szinten is jelentős mértékben foglalkoznak a méhcsaládok gyengülésével a nemzetközi szervezetek, illetve kutatók.

2018.08.17 12:00
Frissítve: 2018.08.17 12:15