Lendületből készült a 2019-es költségvetés

Publikálás dátuma
2018.06.13 22:43
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Lóg a levegőben a 2019-es büdzsé terve, mert az azt megalapozó számok ismerete nélkül készült. Az Országgyűlés kormánytöbbségét ez nem zavarja, július 20-án elfogadják azt.

A kormány által benyújtott 2019. évi költségvetés meglepetése, hogy nincs benne meglepetés. Így kommentálta lapunk kérésére a jövő évi büdzsé tegnap megismert fő számait Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzőjének véleménye szerint Varga Mihály pénzügyminiszter egy olyan törvényjavaslatot adott át szerdán Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelynek fő jellegzetessége, hogy nem kíván kedvezni a gazdaság egyetlen szereplőjének sem. A gazdaságösztönzéssel, a növekedés stimulálásával kivárnak 2020-2021-ig, amikor már elapadnak a jelenlegi uniós gazdasági ciklus során nyújtott brüsszeli támogatások. A kormány, korábbról már ismert jövő évi céljait ezért csak általánosságokban fogalmazta meg Varga Mihály: Magyarország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése.

Ami a lakosságot leginkább érinti az az, hogy 2019-ben is egykulcsos és 15 százalékos marad a személyi jövedelemadó, vagyis nem szándékoznak semekkora lépést sem tenni, a kormány által már többször beharangozott egy számjegyű - feltehetően 9 százalékos - adókulcs felé. A családi adókedvezmény jövőre tovább emelkedik, és a kétgyermekesek esetében 40 ezer forint lesz. Nem okozott az sem meglepetést, hogy a szociális hozzájárulási adó, amit a munkáltatók fizetnek, 19,5 százalékról 17,5 százalékra mérséklődik. Az a megtakarítás, amelyet így a foglalkoztatók elérnek több 100 milliárd forintot tesz ki, és ha kedvük tartja fordíthatják béremelésre, új munkavállalók alkalmazására, de akár zsebre is rakhatják.

Lapunk arról érdeklődött a minisztertől, hogy a 2019. december 31-én lejáró lakásáfa kedvezmény - jelenleg az általános 27 százalékos áfakulcs helyett az 5 százalékosat alkalmazzák - fennmarad-e, vagy 2020-tól visszaemelik 27 százalékra? Varga Mihály válaszából kitűnt, hogy az építési vállalkozókat és a jövendő ingatlantulajdonosokat egyaránt izgató kérdésre még nincs válasz. Megígérte, hogy mielőtt megszületik a döntés alaposan tanulmányozzák az építőipar helyzetét éppúgy, mint a lakástámogatási rendszer hatását. Mivel nyomatékosan hangsúlyozta, hogy jelenleg is kapacitáshiány jellemzi a piacot, ebből arra lehet következtetni, hogy a kedvezményes lakásáfa másfél esztendő múlva megszűnhet. A 2019 vége utáni helyzet bizonytalanságának az a következménye, hogy az építőipari vállalkozások kénytelenek kivárni azzal, hogy újabb lakásberuházásokba belevágjanak-e vagy sem, hiszen egy ilyen projektnek csak az előkészítése elérheti a két esztendőt is. Egyébként Varga Mihály bejelentette, hogy az otthonteremtés támogatására a jövő évi költségvetésben az ideinél több, 242 milliárd forintot különítettek el.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Elsősorban az alapvető élelmiszerek termelőinek, forgalmazóinak érdekvédelmi szervezetek folyamatosan nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy a sertés- és a csirkehús, a hal, a tejtermékek, a vendéglátás és az internetszolgáltatás kedvezményes, öt százalékos áfája után más termékek forgalmazása is kerüljön bele ebbe a körbe. A Népszava kérdésére Varga Mihály azt válaszolta, hogy egyetlen termék jöhet számításba. A Tejtermék Tanács által javasolt - a korábbi adómérséklésből kimaradt - tartós tej (ESL, UHT) élvezhet esetleg kedvezményt. Erre majd a jövő héten elkészülő adótörvény-tervezetekben lehet utalás. Virovácz Péter ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen lépés 0,1 százalékponttal csökkenheti a jövő évi infláció mértékét, amelyet 2,7 százalékosra terveznek. Mivel a lakossági fogyasztásban a tartós tej nem meghatározó, így az adócsökkentés a költségvetési stabilitást nem veszélyezteti.

A pénzügyminiszter korábban bejelentette, hogy a rendkívül ambiciózus, 4,1 százalékos gazdasági növekedést jelentős foglalkoztatás növekedéssel képzelik el. Ennek hátteréről is érdeklődtünk a tárcavezetőtől. Varga Mihály elmondta, hogy bár Magyarországon az Európai Unió tagállamait is figyelembe véve a legalacsonyabbak egyike a munkanélküliség mértéke, ennek ellenére még mindig van 140-150 ezer olyan álláskereső, akikkel számolni lehet. A közfoglalkoztatottak számát is csökkentették 50 ezerrel, rájuk is számítanak. A tárca még tartalékokat vél felfedezni a nők foglalkoztatása terén is. Emellett az időskorúak, az öregségi nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását, illetve ismételt munkába állását azzal is ösztönözni kívánják, hogy el kívánják törölni a jövedelmüket szociális hozzájárulási adót és a járulékokat.

Súlytalan jogszabály
Az Orbán-kormányok gyakorlatának megfelelően most is tavasszal nyújtották be a következő esztendő költségvetését. Idén is csak azért szenvedett el a megszokott időponthoz képest néhány hetes késést a 2019-re vonatkozó törvénytervezet átadása a Ház elnökének, mert előbb meg kellett alakulnia az új kormánynak. Az esztendőnek ebben az időszakában azonban még egy sor alapvető információ nem áll rendelkezésre – mondta lapunk érdeklődésére Romhányi Balázs. A Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője ezek között megemlítette, hogy még a 2017-es esztendő zárszámadása sem készült el, és természetesen az idei év gazdasági folyamataira is korai lenne még építeni. A korai elfogadás hiábavalóságának egyik iskolapéldája, hogy pár esztendővel ezelőtt a következő esztendő költségvetési törvényében szerepelt egy olyan intézmény is, amelyet a megelőző év december 31-vel már meg is szüntettek. A szakember szerint a mostani rendszer miatt a költségvetési törvény súlya csekély. Ezt jól érzékelteti az, hogy maga a büdzsé időközben megszámlálhatatlan esetben módosul. Itt nem csak törvénymódosításokra kell gondolni, hanem arra, hogy kormány- illetve miniszteri rendeletekkel is korrigálnak rajta. A csekély jelentőségét az is mutatja, hogy évről évre egyre tartalmatlanabb vita folyik róla mind a plenáris ülésen, mind a költségvetési bizottságban. Ezt a törvényalkotók is tudják, így eleve kevesebb gondot fordítanak a jogszabály megalkotására, hiszen úgyis módosítani módosulni fog – mondta Romhányi Balázs.

A költségvetés egyébként 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol jövőre, és a GDP arányos államadósságot is tovább mérsékelnék. Varga Mihály ígérete szerint az állam működése tekintetében megvalósul a nullás egyenleg, csak a beruházások és fejlesztések esetén látható hiány. A kormány megítélése szerint a magyar gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de az eurózónában vannak válságra utaló jelek, ezért 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalékelemek összege a másfélszeresére emelkedik, ez 350 milliárd forintot jelent. A tartalékok ilyen mértékű felemelése összhangban van Orbán Viktor kormányfő egy korábbi rádiónyilatkozatával, amelyben viharfelhőket, földrengést, vagyis válságot vizionált Európában, ami ellen védekeznünk kell.

Varga Mihály nem számol válsággal, bár lát bizonytalanságot az euróövezetben, különösen Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban. Emellett az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültség kilátásai is számos bizonytalanságot rejtenek magukban, bár a tárcavezető abban reménykedik, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek. A Magyarországon gyártott német autók amerikai exportját veszélyeztetheti, egy megemelt vám, abban az esetben, ha nem történik megegyezés.

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

Varga Mihály a nyugdíjakról szólva elzárkózott attól, hogy ne csak az egyébként még mindig alacsony pénzromlás ütemével emeljék a járadékokat, hanem vegyék figyelembe a bérszínvonal emelkedését is. Ugyanakkor megígérte, hogy mivel a GDP növekedése idén és várhatóan jövőre is meghaladja majd a 3,5 százalékot, így nyugdíjprémium is várható.

Az oktatás húzta a rövidebbet
Nem tévedtek azok a szakértők, akik attól tartottak, azzal, hogy Kásler Miklós személyében egy orvosprofesszor került az oktatásért is felelős humántárca élére, az egészségügy nagyobb figyelmet fog kapni az elkövetkező években, mint az oktatás. Ezt a benyújtott 2019-es költségvetési javaslat is alátámasztja: míg az egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra "csak" 15 milliárddal jut több, mint a 2018-as büdzsében. A növekedés így az egy százalékot sem éri el (az idei költségvetésben 1988 milliárd forinttal számoltak az oktatási kiadások tekintetében, jövőre 2003 milliárddal), sőt ha figyelembe vesszük az inflációt, lényegében semmilyen növekedésről nem lehet beszélni. Az oktatásra szánt összeg, bár hatalmasnak tűnik, továbbra is csak a "szinten tartáshoz" lesz elég, fejlesztésekre aligha futja belőle. J. D.

Hosszú évek után ismét tervezik a kormány- és köztisztviselők bérrendezését is, amelynek mértékéről majd ősszel döntenek.

A Költségvetési Tanács véleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány az elemzői konszenzusnál magasabb növekedéssel számol 2019-re, és a GDP csak akkor bővülhet a tervezett 4,1 százalékos ütemben, ha megvalósul a keresetek és a foglalkoztatás feltételezett jelentős növekedése, valamint a háztartások fogyasztásának ebből fakadó emelkedése. A legtöbb előrejelzés 2,8 és 3,5 százalékos közötti növekedést vetít előre – mutat rá a tanács.

Országgyűlési menetrend
Általános vita: június 27-29.
Bizottsági részletes viták: július 3-5.
Költségvetési bizottság ülése és az összegező módosító javaslat elkészítése: július 11-12.
A plenáris ülés dönt az összegző módosító javaslatról: július 16.
A költségvetési bizottság áttekinti az elfogadott módosító javaslatokat: július 19-ig.
Zárószavazás: július 20.

2018.06.13 22:43

Csak látszólag tiltották meg a felhőkarcoló-építést Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:30

Fotó: HB Reavis Agora/
A Richternél nem tudnak arról, hogy a kormánnyal informális egyeztetéseken toronyházépítésről tárgyaltak volna. A tilalom nem is valódi, a kabinet bármikor adhat engedélyt 90 méternél magasabb épületekre is.
Jogilag nem áll a valóság talaján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely keddi kijelentése, miszerint a hazai épületek magasságát korlátozó, júliusban kihirdetett törvény nyomán többé nem építhető 90 méternél magasabb toronyház. A megjelent szöveg szerint ugyanis a kormány kivételes eljárásban ennél magasabb felhőkarcolóméretet is engedélyezhet. Ehhez képest a tárcavezető nem úgy fogalmazott, hogy a jövőben nem élnének az amúgy meglévő lehetőséggel. Valószínűleg nem véletlenül, hisz ilyen szándék híján különösebb gond nélkül kihúzhatták volna a kitételt a törvénytervezetből. De más furcsaságok is tapasztalhatóak a viszonylag egyszerű tartalomhoz képest a Fidesz-körön belüli komoly feszültségekre utaló jogszabállyal kapcsolatban. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a módosítás elfogadása előtt a kormány három, általuk térségi szinten is jelentős „zászlóshajónak” ítélt magyar társaság, a Mol, az OTP és a Richter számára „informálisan” felajánlotta, hogy kiemelt szerepüket „toronyház formájában is megjeleníthessék”. Erre pedig csak a Mol mondott igent. A törvény hatályba lépésével viszont állítása szerint a lehetőség lezárult. A valóság ezzel szemben az, hogy a kabinet kiemelt nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, kulturális, sport vagy történelmi ügyek kapcsán akár magasabb épületre is rábólinthat. Az épületmagasság engedélyezése eddig önkormányzati hatáskörbe tartozott, tehát a kormány legfeljebb csak tervei kapcsán egyeztethetett piaci szereplőkkel. Ilyen informális találkozókról azonban eddig nem esett szó – pedig a Mol már tavaly októberben előrukkolt 120 méter magas székháztervével – és az érintettek megkeresésünkre ezt szerdán sem erősítették meg. A Richterben jelenleg nyári gyárleállás van, így nem tudnak többet a felajánlás körülményeiről, de jelenleg ezzel biztosan nem kívánnak élni – tájékoztatta lapunkat Beke Zsuzsa szóvivő. Az OTP-től annyit üzentek, hogy a kérdésben nem tudják munkánkat segíteni. A Mol pedig ismét szinte szó szerint megismételte az ügyben az elmúlt hónapok során kiadott közleményeit. Eszerint a beruházásra van a kerületi helyhatóságtól jogerős építési engedélyük, mindenben a jogszabályok szerint járnak el, a munkálatok az eredeti tervek szerint haladnak. Arról, hogy mindezt a kormány valamely képviselőjének bátorítására tennék, nem tettek említést. Arra a tárcavezető ugyanakkor pontosan utalt, hogy mivel a Mol már a törvény hatályba lépése előtt megkapta a jogerős engedélyeket, rá az nem is vonatkozik. Vagyis mondhatni a kormánytól nincs szükségük se hivatalos, se kávé melletti engedélyre. Bár Gulyás Gergely azt is sugalmazta, hogy a kabinet hétfőn alkotott volna rendeletet, a Magyar Közlönyben ugyanaznap megjelent csomag már csak a hatályos törvény értelmében módosított egyes rendeleteken, annak szellemétől el nem térve. Ebben elsősorban a tervtanácsok feladatait szabályozták. A törvény szerint ugyanis a 65 és 90 méter közötti elképzeléseket e fórumnak is véleményeznie kell, például városképvédelmi szempontból. A magasházkérdés belső feszültségeire jellemző, hogy miután tavaly a Mol előállt a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méteres felhőkarcolótervével, a Csányi Sándor Mol-alelnökkel és OTP-vezérrel többször nyilvánosan összekülönböző Lázár János még miniszterelnökségi vezetőként a településrendezési törvényt egy kibúvók nélküli, 65 méteres határral egészítette volna ki. Bár aggályai forrásaként a Molt ritkán nevezte meg, érvelése szerint Magyarországon nem látna szívesen az – amúgy 96 méteres – Szent István Bazilikánál magasabb épületet. Bár később szavai szerint elképzelései „nem kaptak többséget”, tárcavezetőként benyújtott egyik utolsó törvényjavaslatában újfent 65 méteres felső határt indítványozott. A választások után, mikor Lázár János már csak egyszerű képviselő volt, a Miniszterelnökség javaslatára a parlament végül az eredeti szándékhoz képest jelentősen gyengített változatot fogadta el. Igaz, szavakban továbbra is a magassági korlátozás előnyeit ecsetelik. 

Égig érő házak

A Molon kívül még legalább két társaság érintett a magasházépítésben. A lengyel hátterű GTC a Twist-Budapest City Tower, a szlovák hátterű HB Reavis pedig az Agora-terven belül húzna fel egy-egy, pont 90 méter magas épületet, egyaránt Angyalföldön, az Árpád-híd közelében. Előbbi a Molhoz hasonlóan már a törvénymódosítás előtt megszerezte az engedélyeket. Utóbbinak viszont már végig kell járnia a jelentősen szigorított engedélyezési lépéseket. Ehhez képest, legalábbis Gulyás Gergely szavaiból következően, velük nem egyezkedtek a háttérben.

2018.08.16 09:30
Frissítve: 2018.08.16 09:30

Két és félmilliárdból startol a kisföldalatti felújítása

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:31
Forrás: BKK/Facebook
Fotó: /
A megbízás a teljes szakaszt érinti, az ajánlatkérő a BKK.
Nettó 2,49 milliárd forintos közbeszerzést nyert el a Főmterv Zrt. az M1-es metró fejlesztésének kiviteli tervezése és a szükséges engedélyek megszerzése kapcsán – derül ki az uniós hirdetményből, a hírt a Világgazdaság szúrta ki. Az ajánlatkérő a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK), amely szolgáltatási keretmegállapodást kötött a Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésére. A mostani megbízás a teljes, (tehát mintegy 5 kilométeres szakaszt) érinti.  Az infrastruktúra-fejlesztés tervei három ütemre osztották a beruházást:
  • az elsőben újítanák fel a meglévő vonalat, illetve hosszabbítanák meg a Vigadó térig,
  • a másodikban a Kassai térig (a 3-as villamos majdani új szakaszáig) bővítenék a pályát 800 méterrel,
  • utoljára pedig a Marcheggi hídi csomópontig (XV. kerület) vinnék ki a kisföldalatti végállomását.
A projekthez kapcsolódóan új járműveket is vásárolna a BKK. A Főmterv a közel 2,5 milliárd forintos összegért vállalta, hogy egyebek mellett tervet készít az állomások kapacitásnöveléséhez, a Deák téren a felszínt és az M1–M2–M3-as vonalakat is elérő lift kialakításához, az Oktogonon egy déli irányú, a Hősök terén pedig egy második kijárat megépítéséhez, valamint a legfontosabb állomások akadálymentesítéséhez.
2018.08.16 08:31
Frissítve: 2018.08.16 10:28