Bonta Miklós;
költségvetés;
2018-06-13 22:43:00
Lendületből készült a 2019-es költségvetés
Lóg a levegőben a 2019-es büdzsé terve, mert az azt megalapozó számok ismerete nélkül készült. Az Országgyűlés kormánytöbbségét ez nem zavarja, július 20-án elfogadják azt.
A kormány által benyújtott 2019. évi költségvetés meglepetése, hogy nincs benne meglepetés. Így kommentálta lapunk kérésére a jövő évi büdzsé tegnap megismert fő számait Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzőjének véleménye szerint Varga Mihály pénzügyminiszter egy olyan törvényjavaslatot adott át szerdán Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelynek fő jellegzetessége, hogy nem kíván kedvezni a gazdaság egyetlen szereplőjének sem. A gazdaságösztönzéssel, a növekedés stimulálásával kivárnak 2020-2021-ig, amikor már elapadnak a jelenlegi uniós gazdasági ciklus során nyújtott brüsszeli támogatások. A kormány, korábbról már ismert jövő évi céljait ezért csak általánosságokban fogalmazta meg Varga Mihály: Magyarország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése.
Ami a lakosságot leginkább érinti az az, hogy 2019-ben is egykulcsos és 15 százalékos marad a személyi jövedelemadó, vagyis nem szándékoznak semekkora lépést sem tenni, a kormány által már többször beharangozott egy számjegyű - feltehetően 9 százalékos - adókulcs felé. A családi adókedvezmény jövőre tovább emelkedik, és a kétgyermekesek esetében 40 ezer forint lesz. Nem okozott az sem meglepetést, hogy a szociális hozzájárulási adó, amit a munkáltatók fizetnek, 19,5 százalékról 17,5 százalékra mérséklődik. Az a megtakarítás, amelyet így a foglalkoztatók elérnek több 100 milliárd forintot tesz ki, és ha kedvük tartja fordíthatják béremelésre, új munkavállalók alkalmazására, de akár zsebre is rakhatják.
Lapunk arról érdeklődött a minisztertől, hogy a 2019. december 31-én lejáró lakásáfa kedvezmény - jelenleg az általános 27 százalékos áfakulcs helyett az 5 százalékosat alkalmazzák - fennmarad-e, vagy 2020-tól visszaemelik 27 százalékra? Varga Mihály válaszából kitűnt, hogy az építési vállalkozókat és a jövendő ingatlantulajdonosokat egyaránt izgató kérdésre még nincs válasz. Megígérte, hogy mielőtt megszületik a döntés alaposan tanulmányozzák az építőipar helyzetét éppúgy, mint a lakástámogatási rendszer hatását. Mivel nyomatékosan hangsúlyozta, hogy jelenleg is kapacitáshiány jellemzi a piacot, ebből arra lehet következtetni, hogy a kedvezményes lakásáfa másfél esztendő múlva megszűnhet. A 2019 vége utáni helyzet bizonytalanságának az a következménye, hogy az építőipari vállalkozások kénytelenek kivárni azzal, hogy újabb lakásberuházásokba belevágjanak-e vagy sem, hiszen egy ilyen projektnek csak az előkészítése elérheti a két esztendőt is. Egyébként Varga Mihály bejelentette, hogy az otthonteremtés támogatására a jövő évi költségvetésben az ideinél több, 242 milliárd forintot különítettek el.
Fotó: Vajda József
Elsősorban az alapvető élelmiszerek termelőinek, forgalmazóinak érdekvédelmi szervezetek folyamatosan nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy a sertés- és a csirkehús, a hal, a tejtermékek, a vendéglátás és az internetszolgáltatás kedvezményes, öt százalékos áfája után más termékek forgalmazása is kerüljön bele ebbe a körbe. A Népszava kérdésére Varga Mihály azt válaszolta, hogy egyetlen termék jöhet számításba. A Tejtermék Tanács által javasolt - a korábbi adómérséklésből kimaradt - tartós tej (ESL, UHT) élvezhet esetleg kedvezményt. Erre majd a jövő héten elkészülő adótörvény-tervezetekben lehet utalás. Virovácz Péter ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen lépés 0,1 százalékponttal csökkenheti a jövő évi infláció mértékét, amelyet 2,7 százalékosra terveznek. Mivel a lakossági fogyasztásban a tartós tej nem meghatározó, így az adócsökkentés a költségvetési stabilitást nem veszélyezteti.
A pénzügyminiszter korábban bejelentette, hogy a rendkívül ambiciózus, 4,1 százalékos gazdasági növekedést jelentős foglalkoztatás növekedéssel képzelik el. Ennek hátteréről is érdeklődtünk a tárcavezetőtől. Varga Mihály elmondta, hogy bár Magyarországon az Európai Unió tagállamait is figyelembe véve a legalacsonyabbak egyike a munkanélküliség mértéke, ennek ellenére még mindig van 140-150 ezer olyan álláskereső, akikkel számolni lehet. A közfoglalkoztatottak számát is csökkentették 50 ezerrel, rájuk is számítanak. A tárca még tartalékokat vél felfedezni a nők foglalkoztatása terén is. Emellett az időskorúak, az öregségi nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását, illetve ismételt munkába állását azzal is ösztönözni kívánják, hogy el kívánják törölni a jövedelmüket szociális hozzájárulási adót és a járulékokat.
Az Orbán-kormányok gyakorlatának megfelelően most is tavasszal nyújtották be a következő esztendő költségvetését. Idén is csak azért szenvedett el a megszokott időponthoz képest néhány hetes késést a 2019-re vonatkozó törvénytervezet átadása a Ház elnökének, mert előbb meg kellett alakulnia az új kormánynak. Az esztendőnek ebben az időszakában azonban még egy sor alapvető információ nem áll rendelkezésre – mondta lapunk érdeklődésére Romhányi Balázs. A Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője ezek között megemlítette, hogy még a 2017-es esztendő zárszámadása sem készült el, és természetesen az idei év gazdasági folyamataira is korai lenne még építeni. A korai elfogadás hiábavalóságának egyik iskolapéldája, hogy pár esztendővel ezelőtt a következő esztendő költségvetési törvényében szerepelt egy olyan intézmény is, amelyet a megelőző év december 31-vel már meg is szüntettek. A szakember szerint a mostani rendszer miatt a költségvetési törvény súlya csekély. Ezt jól érzékelteti az, hogy maga a büdzsé időközben megszámlálhatatlan esetben módosul. Itt nem csak törvénymódosításokra kell gondolni, hanem arra, hogy kormány- illetve miniszteri rendeletekkel is korrigálnak rajta. A csekély jelentőségét az is mutatja, hogy évről évre egyre tartalmatlanabb vita folyik róla mind a plenáris ülésen, mind a költségvetési bizottságban. Ezt a törvényalkotók is tudják, így eleve kevesebb gondot fordítanak a jogszabály megalkotására, hiszen úgyis módosítani módosulni fog – mondta Romhányi Balázs.
A költségvetés egyébként 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol jövőre, és a GDP arányos államadósságot is tovább mérsékelnék. Varga Mihály ígérete szerint az állam működése tekintetében megvalósul a nullás egyenleg, csak a beruházások és fejlesztések esetén látható hiány. A kormány megítélése szerint a magyar gazdaság kilátásai jók, a növekedés alapjai stabilak, de az eurózónában vannak válságra utaló jelek, ezért 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalékelemek összege a másfélszeresére emelkedik, ez 350 milliárd forintot jelent. A tartalékok ilyen mértékű felemelése összhangban van Orbán Viktor kormányfő egy korábbi rádiónyilatkozatával, amelyben viharfelhőket, földrengést, vagyis válságot vizionált Európában, ami ellen védekeznünk kell.
Varga Mihály nem számol válsággal, bár lát bizonytalanságot az euróövezetben, különösen Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban. Emellett az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültség kilátásai is számos bizonytalanságot rejtenek magukban, bár a tárcavezető abban reménykedik, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek. A Magyarországon gyártott német autók amerikai exportját veszélyeztetheti, egy megemelt vám, abban az esetben, ha nem történik megegyezés.
Fotó: Vajda József
Varga Mihály a nyugdíjakról szólva elzárkózott attól, hogy ne csak az egyébként még mindig alacsony pénzromlás ütemével emeljék a járadékokat, hanem vegyék figyelembe a bérszínvonal emelkedését is. Ugyanakkor megígérte, hogy mivel a GDP növekedése idén és várhatóan jövőre is meghaladja majd a 3,5 százalékot, így nyugdíjprémium is várható.
Nem tévedtek azok a szakértők, akik attól tartottak, azzal, hogy Kásler Miklós személyében egy orvosprofesszor került az oktatásért is felelős humántárca élére, az egészségügy nagyobb figyelmet fog kapni az elkövetkező években, mint az oktatás. Ezt a benyújtott 2019-es költségvetési javaslat is alátámasztja: míg az egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra "csak" 15 milliárddal jut több, mint a 2018-as büdzsében. A növekedés így az egy százalékot sem éri el (az idei költségvetésben 1988 milliárd forinttal számoltak az oktatási kiadások tekintetében, jövőre 2003 milliárddal), sőt ha figyelembe vesszük az inflációt, lényegében semmilyen növekedésről nem lehet beszélni. Az oktatásra szánt összeg, bár hatalmasnak tűnik, továbbra is csak a "szinten tartáshoz" lesz elég, fejlesztésekre aligha futja belőle. J. D.
Hosszú évek után ismét tervezik a kormány- és köztisztviselők bérrendezését is, amelynek mértékéről majd ősszel döntenek.
A Költségvetési Tanács véleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány az elemzői konszenzusnál magasabb növekedéssel számol 2019-re, és a GDP csak akkor bővülhet a tervezett 4,1 százalékos ütemben, ha megvalósul a keresetek és a foglalkoztatás feltételezett jelentős növekedése, valamint a háztartások fogyasztásának ebből fakadó emelkedése. A legtöbb előrejelzés 2,8 és 3,5 százalékos közötti növekedést vetít előre – mutat rá a tanács.