Kötelezővé teszi a kormány a keresztényvédelmet

Publikálás dátuma
2018.06.18 07:03

Fotó: /
A katolikus Beer Miklós árnyalná a szöveget. A református Bogárdi Szabó István az állam és az egyház megkülönböztetésének elvét is a keresztyén kultúra részének tartja, amit érdemes védelmezni.

A Fidesz az alaptörvény hetedik módosításával az állam minden szervének kötelességévé akarja tenni a keresztény kultúra védelmét. A nagy keresztény egyházak vezetőit arról kérdeztük, mit szólnak ehhez. Kikérték-e a véleményüket, összeegyeztethetőnek tartják-e javaslatot az állam és az egyház szétválasztásának elvével? Milyen formában látják megvalósíthatónak, hogy az „állam minden szerve” védje a keresztény kultúrát?

A katolikus egyház részéről elsőként Veres Andrást, a püspöki kar elnökét kerestük. Munkatársának elmondása szerint Veres püspök elfoglaltságai miatt később tud válaszolni.

Beer Miklós váci püspök kérdésünkre közölte: a napi sajtóból értesült az alaptörvény módosítására benyújtott javaslatról. Feltételezi, hogy volt valamiféle konzultáció egyházi vezetőkkel is.

„Az első gondolat, ami erről eszembe jut, az az Európai Unió alkotmányának szövege, amelyből sajnálatosan kimaradt Európa keresztény gyökereire való utalás annak idején” – folytatta Beer Miklós. Úgy gondolja, hogy a magyar kormány ezt próbálja saját hatáskörben orvosolni. Szerencsésebb lenne – jegyezte meg –, ha a vallásszabadság összefüggésében szerepelne a „keresztény kulturális örökség” is a többi mellett.

Ami az egyház és az állam szétválasztásának elvét illeti, a keresztény jelző nyilvánvalóan más értelemben szerepel társadalom-politikai szóhasználatban és más, vallási szövegkörnyezetben. Beer Miklós szerint mindenképpen elkerülhető lenne bármiféle félreértés, ha a szöveg valamiféleképpen árnyaltabb lenne. Például: „kötelességévé tenné az alkotmányos önazonosság mellett a vallási kultúra védelmét, beleértve természetesen hazánk keresztény ihletésű örökségét is”. Ezzel nem sértenénk más vallási kultúra képviselőit sem – tette hozzá a váci püspök.

Bogárdi Szabó István református püspök, a zsinat lelkészi elnöke előrebocsátotta, hogy „természetesen” tud a módosítás tervéről. „A jogi procedúráról nem egyeztettek velünk, de nem is kell, hiszen »keresztény kultúráról« van szó. Nyilván, ha szükséges, egyeztetni fognak. Szoktak” – állapította meg.

Az alaptörvény-módosító javaslat tételes szövegét még nem ismerik, de nyilván – jegyezte meg a református püspök – idejében és szükség szerint meg fogják ismerni. Addig a részleteiről meglehetősen felelőtlen dolog lenne bármit nyilatkozni. „Mindazonáltal a keresztyén kultúra védelme, véleményem szerint, semmiképpen nem sérti az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányba foglalt elvét, törvényekkel és megállapodásokkal szabályozott gyakorlatát. Mi több, az állam és az egyház megkülönböztetésének elve maga is a keresztyén kultúra része. Érdemes védelmezni” – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István.

Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke Nigériában tartózkodik, ezért Krámer György országos irodaigazgatóhoz irányította lapunkat. Az irodaigazgató elmondta, hogy az evangélikus egyház – mivel a témát kulturális kérdésnek tartja – nem kíván nyilatkozni.

2018.06.18 07:03

A Kossuth tértől a Kossuth térig - képekben a demonstráció

A tömeg az Andrássy úton a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz vonult, ahol két rendőrt gázspray-vel fújtak le. Aztán az Oktogont és a Lánchidat foglalták el a rabszolgatörvény miatt - sokan pedig végig a Kossuth téren vártak.

Szerző

Megosztás
2018.12.12 20:55

Kövér László: puccskísérlet volt az ellenzék akciója

Publikálás dátuma
2018.12.12 20:43
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Emeli a tétet a parlament elnöke: míg szerdán délután még "csak" a Büntető törvénykönyvbe ütközőnek nevezte a rabszolgatörvény ellen tiltakozó ellenzéki akciót, este már egyenesen puccskísérletről beszélt.
„Ez egyfajta puccskísérlet, egy parlamenti puccskísérlet volt”
 - mondta a házelnök az Echo TV-nek a 444.hu cikke szerint. Emellett kilátásba helyezte a képviselői tiszteletdíj jelentős megvonását. Azt mondta, minden renitens képviselővel szemben eljárnak, "és kérem a ház hozzájárulását, hogy a lehető legfájdalmasabb szankciókat alkalmazzuk számukra" - fűzte hozzá. Megismételte, amit a szerdai ülés elején mondott, hogy felkérte az ügyrendi bizottságot, vizsgálja meg, nem történt-e bűncselekmény a parlamenti patkóban. Arra az ellenzéki kritikára, hogy csalás történt, mert a szerdai szavazásokhoz nem volt szükség a képviselői kártyára, úgy reagált, hogy „gyakrabban és figyelmesebben kellene olvasnia az ellenzéknek a házszabályt”.  
A Fidesz politikusai nem válogatják meg a szavukat, ha az ellenzék rabszolgatörvény elfogadása ellen tiltakozó parlamenti akciójáról beszélnek. A nap folyamán Kocsis Máté frakcióvezetőből jött elő a kultúrember, amikor így nyilatkozott: a mindenkori parlamentben megengedhetetlen ez a tróger, bunkó, agresszív, közönséges viselkedés.
2018.12.12 20:43
Frissítve: 2018.12.12 20:47