Elodázott kormányválság

Publikálás dátuma
2018.06.19. 07:30
ELTÖKÉLTSÉG - Európa erősítése Németország erősítését jelenti – állítja a háttérben olvasható baloldali jelmondat FOTÓ: AFP/MICH
A következő két hétben biztosan nem robbantja fel a német kabinetet Horst Seehofer bajor belügyminiszter.

Ha rövid időre is, de elásta a csatabárdot a német CDU és a CSU. Horst Seehofer, a német Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, szövetségi belügyminiszter, csak két hét múlva kezdené kiutasítani az országból azokat a menekülteket, akik menedékkérelmét más országokban elutasították. A bajor Keresztényszociális Unió politikusa biztosította Merkelt arról, megvárja a meglehetősen radikális lépéssel az Európai Tanács jövő hét végén esedékes csúcstalálkozóját. Merkel július 1-jén, tehát a csúcs után számol be a tárgyalások során elért eredményekről. Ha nem sikerül közös európai megoldást találni a menekültválságra, akkor Bajorországból azonnal kiutasítanak „bizonyos” menekülteket - állította a bajor politikai erő elnöke.

Hogy nem éppen szívélyes Merkel és Seehofer viszonya, jelzi: sajtóértekezletüket ugyanabban az időpontban, 14 órakor tartották meg. Merkel közölte, szó sincs arról, hogy ultimátumot kapott volna Seehoferéktől, ő arra kapott felhatalmazást, hogy bilaterális megállapodásokat kössön. „Örömteli, hogy a CSU belement ebbe” - fejtette ki. Seehofer a korábbiakhoz képest visszafogottabban nyilatkozott, kifejtette, üdvözöl minden, a közös európai megoldásra tett erőfeszítést. Egyúttal „sok sikert” kívánt a kancellárnak az uniós csúcshoz.

A kabinetet egyelőre nem robbantotta fel Seehofer, de két hét múlva még bármi megtörténhet. A válság amiatt alakult ki, mert a CSU elnöke bejelentette, a más országokban regisztrált menekülteket már a határon visszafordítaná. A kancellár azonban elutasítja ezt, s szerinte bilaterális megállapodások révén kell megoldani a kérdést, illetve – mint hangoztatja - közös uniós intézkedéscsomagra van szükség. A CSU-nál azonban kizártnak tartják a lehetőségét annak, hogy létrejöhetnek a bilaterális megállapodások, s a párt szerint ráadásul maga a kancellári hivatal sem hisz a közös európai álláspont megszületésében, hiszen ebben a kérdésben évek óta nem sikerül közös nevezőre juttatni az uniós tagállamokat.

Hétvégén már körvonalazódott a "tűzszünet" lehetősége. Seehofer vasárnap azt közölte, lát lehetőséget a megállapodásra Merkellel. „A helyzet súlyos, de kezelhető” – fejtette ki a FAZ-ban. Arra is utalt, hogy Merkelnek időt hagyna a tárgyalásokra az uniós csúcsig. Előző nap, a Bild am Sonntagban pedig elmondta, senki sem akarja megbuktatni a kancellárt.

Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU főtitkára szintén a Frankfurter Allgemeine Zeitungban fejtette ki nézeteit. Utalt arra, hogy a párt Helmut Kohl örököse, s a néhai kancellár Merkelhez hasonlóan mindig a párbeszéd lehetőségét kereste. Hozzátette, Európában kölcsönös lojalitásra van szükség, az egyes nemzetek ne menjenek szembe másokkal.

A vita gyökerei két okra vezethetőek vissza. Merkel kancellári megbízatása alatt a CDU-t igyekezett a centrum felé irányítani, ennek a politikának volt komoly erőpróbája a menekültválság. A CSU azonban maradt a jobboldalon, így a testvérpártok között a súrlódások is mind gyakoribbakká váltak.

A feszültség másik oka, hogy a CSU attól tart: elveszíti abszolút többségét a szeptemberi bajorországi tartományi választás során. Míg 2013-ban a párt még 47,7 százalékra tett szert, most 41-42 százalék között mérik. A tavalyi választáson pedig mindössze 38,8 százalékot szerzett. Közben a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) népszerűsége 12-13 százalék körüli. Seehofer nem is tagadja, ki kell fogni a szelet a populisták vitorlájából.

Feltételezések szerint a feszültségnek van egy harmadik oka is. Egyre tarthatatlanabb Merkel és Seehofer személyes viszonya. Ezért félő, hogy a következő hetekben csak fokozódik a kormányválság. A német lapokban híre ment, hogy a CSU minisztereinek találkozóján Seehofer azt találta mondani, „nem tudok tovább együtt dolgozni ezzel a nővel”. Bár a CSU-nál cáfolták ezt, az igen visszafogott német sajtóban alaptalanul aligha jelenne meg ilyen súlyos értesülés.

Manfred Weber (CSU) az Európai Néppárt frakcióvezetője úgy vélte, az uniópártok megtalálják majd a közös utat. Azt közölte, a cél következetesebb határellenőrzés, s a CSU is közös európai megoldást akar. Joachim Herrmann, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban pedig kifejtette, nem akarnak vitázni a CDU-val, de a polgárok cselekvést várnak el tőlük. Ugyanakkor elismerte: nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani a menedékkérők kiutasítását.

Aggasztó a CSU egyes politikusainak retorikája. Markus Söder, a menekültkérdésben mindig kemény álláspontot képviselő bajor miniszterelnök olyan kijelentéseket tesz, amelyek közelebb állnak az AfD terminológiájához, mint a másik uniópártéhoz.

Szerző

Trump űrhaderő létrehozását rendelte el

Publikálás dátuma
2018.06.18. 23:52
FOTÓ: CHRIS KLEPONIS / CONSOLIDATED NEWS PHOTOS / DPA
Donald Trump amerikai elnök  űrhaderő  létrehozását rendelte el a védelmi minisztériumnak.

Donald Trump az Országos Űrkutatási Tanács Fehér Házban tartott tanácskozásán elnöki utasítást írt alá, amelyben elrendelte: a védelmi minisztérium "azonnali hatállyal indítsa el egy világűrbe telepítendő haderő felállításához szükséges folyamatot". "Nem elég a puszta amerikai jelenlét a világűrben, amerikai dominanciára van szükség" - fogalmazott a tanácskozás megkezdése előtt az elnök. "Lesz egy légierőnk és lesz egy űrhaderőnk" - mondta, hozzátéve, hogy két, egymástól független, de egyenrangú haderőnemről van szó. Trump már korábban is jelezte, hogy szívesen látná egy hatodik haderőnem létrehozását, és a Kongresszusban is évek óta időről-időre napirendre kerül e téma.

A hétfői bejelentéskor egyelőre nem derültek ki részletek a világűr felfegyverzéséről, tehát nem tudható az sem, hogy a tervek hasonlatosak-e az 1983-ben az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan által meghirdetett csillagháborús elképzelésekhez. A csillagháborús terv (SDI) földi és űrben telepített fegyverek használatát irányozta elő stratégiai atomfegyverekkel felszerelt ballisztikus rakéták ellen, és elsősorban az akkori Szovjetunió ellen irányult. A Donald Trump által aláírt direktíva kapcsán elemzők azonnal emlékeztettek rá, hogy ehhez a Kongresszus felhatalmazására van szükség. Ráadásul - teszik hozzá - az Egyesült Államok aláírta az 1967-ben életbe lépett nemzetközi világűr-szerződést (Outer Space Treaty), amely szabályozza a világűr kutatását és felhasználását, és határozottan megtiltja tömegpusztító fegyverek telepítését az űrben és más égitesteken.

A direktíva aláírása után az elnök még egy utasítást szignált, amely a világűrben keletkező szemétre vonatkozik. A Trump-kormányzatnak nem ez az első lépése a világűr további kutatása és hasznosítása érdekében. Robotokat tervez küldeni a Hold feltárására, tavaly decemberben Trump aláírta azt az elnöki utasítást, amely a Holdra induló újabb expedíciót és egy esetleges Mars-missziót tenne lehetővé. A múlt hónapban pedig elrendelte, hogy a kormányzat tekintse át a kereskedelmi célú űrutazások szabályozását. A NASA egyik szóvivője, Cheryl Warner hétfői tájékoztatása szerint jövőre meg is kezdődik az előkészítő munka az újabb Hold-utazáshoz, amelyet a NASA magántársaságokkal együttműködve kíván lebonyolítani.

Szerző

Lövöldözés Svédországban - Többen súlyosan megsérültek

Publikálás dátuma
2018.06.18. 23:23
FOTÓ: JOHAN NILSSON / TT NEWS AGENCY / AFP

Több mentőautó érkezett a helyszínre Svédország harmadik legnagyobb városába, Malmöbe, a fegyveres elmenekült. Az első hírek szerint négyen sérültek meg, közülük hárman súlyosan. A környéket lezárták. Egyelőre nem tudni, mi áll a támadás hátterében, a svéd rendőrség szerint nincs ok aggodalomra, nem terrortámadás történt.  ( Euronews) 

Helyi információk szerint öt férfi került kórházba, azonosításuk folyamatban van. 

Szerző