Kincsek az M76-os építésénél

Publikálás dátuma
2018.06.19 11:33
Fotó: MTI/Varga György
Fotó: /
Öt régészeti korszak leleteit tárták fel a tervezett M76-os gyorsforgalmi út zalai nyomvonalán végzett ásatásokon. A Keszthely-Fenékpuszta lelőhelyen talált legkorábbi, rézkorból származó leletek közel 6000 évesek - közölte a Göcseji Múzeum ásatásvezető régésze az MTI-vel.

A kutatást a nyomvonal teljes szélességében, majdnem 3 hektáros területen végzik. Tavaly nyáron végezték el a próbafeltárást, a terület teljes feltárása év végén kezdődött el.

Az ásatáson talált legkorábbi, 6000 éves leletek a középső rézkorból, régészeti korszak szerint a Balaton-Lasinja kultúra időszakából származnak. A feltárási területen edénytöredékeket, pattintott és csiszolt kőből készült szerszámokat, állatcsontból készült eszközöket, valamint nagy mennyiségű állatcsontot találtak.

A lelőhely nyugati részén megtalálták egy kora vaskori, a hallstatti kultúra időszakából származó település nyomait: házakat és a hozzájuk tartozó élelmiszer-tároló vermeket. A 2500 éves edények töredékei mellett bronzból készült tárgyakra, ékszerekre, fegyverekre, használati eszközökre bukkantak. Két áldozati gödörből nagy mennyiségű edénytöredék és szarvasagancs került elő. A leletekből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg egy rítus vagy vallási szertartás része volt, hogy az ünnepség után a teljes lakomakészletet gödrökben helyezik el és nem használják fel újra - magyarázta Eke István.

A feltárás területén talált a 2200-2300 évvel ezelőtti leletek a kelta korszakból származnak. Magyarország területén 400 esztendőn át élt kelta lakosság, az M76-os autóút nyomvonalán végzett ásatásokon egy kelta település objektumait is megtalálták.

<span>Római kori pénzérmék</span>Fotó: MTI/Varga György

Római kori pénzérmék Fotó: MTI/Varga György

Az ásatáson természetesen római kori leleteket is találtak. Ez nem meglepő, hiszen alig egy kilométerre állt a fenékpusztai római erőd, amelynek kutatása több mint száz éve folyamatosan zajlik - magyarázta Eke István. A feltárási terület keleti részén talált leletek a középkorhoz, a 14-16. századhoz kapcsolódnak. A feltárt házak és objektumok a középkori oklevelekben is említett Fenék település építményei voltak. A falu valószínűleg a török korban pusztult el, nevét megőrizte az emlékezet, a környező területet Fenékpusztának hívják.

A teljes feltárási területet fémkereső műszerrel is átvizsgálták, a talaj szántott rétegéből kora vaskori bronztárgyak, fibulák, bronztőrök, római és népvándorláskori, valamint középkori ékszerek, fibulák, gyűrűk, övveretek és érmék kerültek elő.
A fenékpusztai lelőhelyen talált kerámialeleteket és az állatcsontokat a Göcseji Múzeumban restaurálják, a fémleleteket a keszthelyi Balatoni Múzeum restaurátora tisztítja és konzerválja. A leletek a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményébe kerülnek és a tervek szerint Zalaegerszegen és Keszthelyen időszaki kiállításon mutatják majd be.

Szerző
2018.06.19 11:33

Stroke-os betegek gyógyulását segítheti egy magyar fejlesztés

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Magyar fejlesztésű hatóanyag segítheti a stroke-on átesett betegek sérült agyi területeinek gyógyulását.
Málnási Csizmadia András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) biokémiai tanszékének kutató professzora az M1 szombati műsorában elmondta, hogy egy korábbi kutatásból kiindulva fejlesztettek ki új hatóanyagot, amely új hatásmechanizmussal, úgynevezett motorfehérjékkel dolgozik.
"Ezek a hatóanyagok, amiket kifejlesztettünk, az agy regenerációjára és vérátáramlás-javítására szolgálnak, miatt a stroke utáni gyógyulást jelentősen elősegíti."
Gyimesi Máté, az ELTE TTK biokémiai tanszékének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy stroke esetén az erek elzáródnak, az agyszövet sérül, az idegsejtek elkezdenek pusztulni. 
"Ezek a hatóanyagok, amiket most fejlesztünk, alkalmasak arra, hogy szabályozzák az idegsejtek nyúlványnövekedését és újra kapcsolódni tudjanak, de ugyanezek a molekulák alkalmasak arra is, hogy az eret elzáró simaizom sejteket relaxálják, és újra lehetővé tegyék, hogy a véráram elinduljon a sérült agyi területen. Így a regenerációt elő tudják segíteni az idegsejteknél és a véráramot is helyre tudják tenni."
Málnási Csizmadia András elmondta, hogy Szent-Györgyi Albert fedezte fel, izolálta és jellemezte az első motorfehérjét, amely az izmok működtetéséért felelős. Azonban csupán mintegy 20 évvel ezelőtt fedezték fel azt, hogy a szervezetben nagyon sok ilyen motorfehérje található, amelyek sokféle funkcióért, például sejtmozgásokért, sejtfeszüléséért vagy az idegi regenerációért felelősek.
"Ezek különböző típusú motorfehérjék, ezért különböző típusú gyógyszerszerű hatóanyagokat tudunk kifejleszteni és előállítani belőlük. Mi az agyi motorfehérjékre fejlesztettünk hatóanyagokat"
Gyimesi Máté elmondta, hogy a kutatás egyelőre az állatkísérletek szakaszában van, és az eredmények azt mutatják, hogy a motoros funkciókat képesek javítani ezek a hatóanyagok a stroke után. Jelenleg azt vizsgálják, hogy hogy a véráram hogyan áll vissza az agyban egy agyvérzés után. 
Málnási Csizmadia András kifejtette, hogy a stroke utáni regenerációban még nagyon hiányzik egy olyan hatóanyag, amely segíti a gyógyulást. A szakemberek kísérletei arra irányulnak, hogy a stroke-on átesett betegek egy speciális hatóanyaggal gyorsítani tudják az agy regenerációját a vérrög műtéti úton történő eltávolítása után. Jelenleg külföldi kollaborációval főemlősökön tervezik a kísérletek folytatását, ha ezek sikeresek lesznek, néhány éven belül már a humán vizsgálatok is elkezdődhetnek. 
Témák
Stroke
2018.12.18 21:05

Rovarokat keresett, százmillió éves halfogat talált egy kutató Horvátországban

Publikálás dátuma
2018.12.18 12:47
Illusztráció
Fotó: AFP/ Joseph PREZIOSO
Százmillió éves halfogat találtak kutatók a dél-dalmáciai Korculához közeli Postranán, az újonnan felfedezett Borovac-barlangban 35 méter mélyen - adta hírül a helyi sajtó információi alapján az MTI.
Rovarokat keresett Branko Jalzic biológus és barlangkutató, amikor egy furcsa alakzatot vett észre egy kitüremlésen, 35 méter mélyen a barlang bejáratától. 
"A tapasztalatom azt súgta, hogy fosszíliát találtam, amit később a zágrábi természettudományi múzeum munkatársai meg is erősítettek"
- mondta.
 Először nem voltak biztosak abban, hogy az ősmaradvány mihez tartozik, az első értékelések szerint egy uszonyos hal fogairól van szó, amely százmillió évvel ezelőtt élt, a gigantoszaurusz korában, a késő kréta kora legkorábbi, cenomani korszakában. A kutatók úgy vélték: a víz valószínűleg kimosta azt a sziklát, amelyben a hal maradványai voltak, mivel a fogak nagyon erősek, jó állapotban maradtak meg. A szakemberek két másik őskövületet is találtak.
A barlangkutatók pedig valószínűleg egy új rovarfajt is felfedeztek, a példány azonban nem volt életben, félig megette egy gomba, ezért további kutatásokat terveznek, hogy élő példányt találjanak. 
A barlangra Postrana központjában bukkantak, amikor a közművállalat munkatársai gödröt ástak, hogy fát ültessenek. Miután elmozdítottak egy követ, a föld beszakadt és óriási lyuk tátongott alatta. Az egyik alkalmazott kötélen ereszkedett le a barlangba, amelyet később róla nevezték el, így lett Borovac barlangja.
2018.12.18 12:47
Frissítve: 2018.12.18 12:49