Medve-láz - Újra együtt kell élnünk a hatalmas állatokkal?

Publikálás dátuma
2018.06.19 20:35
Európai barna medve a szlovákiai Markovec mellett. Fotó: AFP/David Fettes
Fotó: /

Hetek óta lázban tartja az országot az elsőként Abonyban felbukkant barna medve: nem csoda, hiszen az állat úgy barangolt hazánkban, hogy közben újra és újra kicselezte a szakembereket, és szinte lehetetlen volt követni, hogy éppen merre járhat. A Robi névre keresztelt (egyébként nőstény) medvét hőkamerával felszerelt helikopterrel és drónnal is keresték, ám valahogy mindig meglógott. Hosszas hajtóvadászat után, végül Sándorfalva közelében elkábították, majd a szlovák–magyar határ mellett elengedték.

A furfangos állat viszont gyorsan megszabadult nyomkövető nyakörvétől, nem sokkal később pedig megjelentek felvételek, melyeken látható, amint egy barna medve galoppozik át Sajtókeresztúr főterén.

Majd jött a fordulat: Miskolcon is készült egy videó, melyen egy medve sétál a négysávos úton. Viszont kiderült, hogy az állat feltehetően nem azonos Robival: a szakemberek szerint egy termetesebb medvéről lehet szó, és valószínűleg bocsa is van. Az M1 pedig hétfőn már arról számolt be, hogy négy-öt medve is kóborolhat az észak-magyarországi megyékben.

Érthető, hogy az egész ország a medvejárást figyeli, hiszen sokáig leginkább átutazó vendégekként hallhattunk az állatokról. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság viszont most arra figyelmeztetett, hogy a közelmúltban Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkező barna medvék hazánkban is megtalálták az élőhelyeiket. Az észlelési adatok pedig arra engednek következtetni, hogy a medve folyamatosan jelen van.

„A környező országokban hosszú évekkel ezelőtt tiltólistára tették a medvék kilövését, vagy nagyon kis kvótát határozták meg, de ebben az esetben is magas árat kellett fizetni a kilövésért. Egy nőstény medve 1-4 kölyköt hoz világra, és – mivel természetes ellensége nincs – ez a környezet teljesen alkalmas az állatoknak, gyorsan el tudnak szaporodni” – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Kuli Bálint, a Veresegyházi Medveotthon vezetője.

Felidézte, hogy két évvel ezelőtt is filmeztek Magyarországon bocsokat nevelő nőstényt, most pedig úgy tűnik, hogy a miskolci medvének is van bocsa. A szakember szerint három éven belül 20-30 medve is lehet majd az Északi-középhegységben.

„Ha ez így történik, mindenképp érdemes lenne az erdő mélyén, a lakosságtól távol kialakítani etetőhelyeket, hogy ne kelljen az állatoknak kóborolni” – tette hozzá. Mint mondta, sok országban komoly veszélyforrás, hogy a medvék megtizedelhetik a haszonállatokat, nálunk viszont az érintett területeken nem igazán zajlik állattartás, így nyugodtabbak lehetnek a gazdák.

Út menti szemetest fosztogat egy barna medve. Fotó: AFP/Pierre Huguet-Dubief

Út menti szemetest fosztogat egy barna medve. Fotó: AFP/Pierre Huguet-Dubief

Kitért arra is, hogy Magyarországon inkább az utóbbi négy-öt évben lehetett hallani arról, hogy valahol barna medve tűnt fel, és körülbelül két éve kezdtek el egyre több egyedet észlelni. „Azért meglepődött a szakma, hogy ilyen sok medve van az országban” – tette hozzá.

Tanuljunk meg együtt élni!

Patkó László, a WWF Magyarország nagyragadozó-programjának vezetője közleményben arra hívta fel a figyelmet: a média közelmúltban megjelent híradásai azt a téves képzetet keltik, hogy a medvék újbóli felbukkanása egy kivételes és aggodalomra okot adó hír. Ám az Északi-középhegység területén dolgozó természetvédelmi szakemberek, erdészek, állattartók és vadgazdálkodók eddig is tisztában voltak vele, hogy ezek a nagyragadozók előfordulhatnak a területükön, és az állománynövekedésük egy természetes folyamat, amely Európa legtöbb országára jellemző.

A WWF Magyarország ezért párbeszédet kezdeményezett az érintettek bevonásával egy határon átnyúló, Euro Large Carnivores elnevezésű LIFE program keretein belül. „Természetesen visszatelepülő őshonos nagyragadozóinknak – így a medvének, farkasnak és a hiúznak is – helye és szerepe van az Északi-középhegység erdeiben. Egykor elterjedt, de élőhelyük felszabdalása és üldöztetésük miatt eltűnt nagyragadozóinknak nagy szerepük lehet az erdő növényzetének megújulásában.  Ezért elengedhetetlen, hogy a lakosság bevonásával, megfelelő tájékoztatás mellett konszenzusos alapon tanuljunk meg újra együtt élni a medvével és a többi nagyragadozóval. Ez mindannyiunk közös érdeke” – hangsúlyozta Patkó László.

Medvék Európában

A barna medve (Ursus arctos) napjainkra néhány magasabb hegységbe szorult vissza. Jelentős számban él az erdélyi Kárpátokban, de stabil állományai élnek Szlovákiában és Skandiáviában is. Hazánkban a barna medve, mint fokozottan védett faj természetvédelmi értéke 250 ezer forint, nemzetközi oltalom és egyezmények is védik. Elejtésére egyetlen esetben van lehetőség, ha emberre támad.

Medvenyomok az észak-spanyolországi Palencia tartományban. Fotó: AFP/Óscar Díez Martínez

Medvenyomok az észak-spanyolországi Palencia tartományban. Fotó: AFP/Óscar Díez Martínez

Egyes országokban egészen eltérő megoldásokat alkalmaznak. Norvégiában például – miután a gazdák szabadon tartják a juhokat – sok kárt okozhatnak a medvék, de az állatok viszonylag kis számban fordulnak elő, mivel kilövik őket – nem úgy, mint Svédországban, ahol tilos elejteni a medvéket. Egyébként van, ahol az állam téríti meg az esetleges károkat, míg máshol a gazdák csereállatot kapnak.

Romániában pedig nemrégiben egy olyan törvénymódosítást fogadtak el, mely arra kötelezi a környezetvédelmi minisztériumot, hogy állapítson meg beavatkozási kvótát a medvepopuláció szabályozása érdekében (a módosítás még Klaus Iohannis államfő aláírására vár). Romániában egyébként azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi tárca 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Csakhogy a vadászok elsősorban a trófeaként értékesíthető domináns hímekre vadásztak.

Finnországi medvecsalád. Fotó: AFP/Pierre Vernay

Finnországi medvecsalád. Fotó: AFP/Pierre Vernay

Európában – Oroszország európai részét leszámítva – 2017-es állománybecslés szerint körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él. A romániai medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található.

Ezekre figyeljen, ha medvét lát!

Az elmúlt időszakban észlelt medvejárás miatt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság összegyűjtötte, mire kell figyelni, ha medvével találkozunk.

  • A medvével – bármilyen korú is legyen – nem kell barátkozni, a bocsok közelében pedig nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez kapcsolódik.

  • A medve indokolatlanul nem támad emberre, sőt ha lehetősége van rá, messze elkerüli.

  • Ha erdőben járunk és úgy gondoljuk, hogy felbukkanhat egy medve, keltsünk magunk körül zajt. Nagyobb társaság esetén kisebb a támadás veszélye.

  • Ha mégis medvével találkozunk, de az állat nem vett észre minket, lehetőleg halkan, feltűnés nélkül azonnal távozzunk a helyszínről. Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni kövekkel vagy bármi mással.

  • Autós találkozás esetén tilos elhagyni a járművet.

  • Ne etessük és közelről ne fényképezzük a medvét.

  • Ha a medve közeledni próbál, hagyjuk ott a magunkkal vitt élelmet egy helyen, és lassan, figyelemmel kísérve az állatot, távolodjunk el a környékről.

  • Ne nézzünk a medve szemébe, mivel ez agresszivitást válthat ki, ugyanakkor ne fordítsunk hátat az állatnak.

  • Ha a medve két lábra áll, őrizzük meg nyugalmunkat, ez még nem jelent kimondottan támadási jelet, lehet, hogy csupán a terepet fürkészi.

  • Ha a medve közel merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat.

  • Ha a medve mégis odajön hozzánk, feküdjünk hasra, a fejünket takarjuk el a kezünkkel, és maradjunk mozdulatlanul.

  • Kutyasétáltatás, kutyával való vadászat esetén is veszélyes helyzet alakulhat ki, ha a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni – akár az őt követő állat kíséretében.

  • Az erős illatú élelmiszereket ne a sátorban tároljuk. Éjszakára célszerű a sátortól távolabb, fára, a medve által hozzáférhetetlen helyre tenni.

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Szerző
2018.06.19 20:35

Ismét költ a világ legidősebb madara

Publikálás dátuma
2018.12.08 11:11

Fotó: Madalyn Riley/USFWS Volunteer/Flickr/
Újra költ a világ legidősebb tengeri madarának tartott Wisdom, a Laysan-albatrosz.
A matuzsálemnek számító madár november 29-én érkezett meg az északnyugati Hawaii-szigetekhez tartozó Midway-atollra, és a biológusok megerősítették, hogy máris tojást rakott. Párjával, Akeakamaival minden évben több ezer kilométert tesznek meg, hogy a megszokott helyen neveljék fel utódjukat - írta a Sokszínű Vidék.  
Az albatroszok ritkán raknak tojást és akkor is csak egy csibét nevelnek fel, így minden egyes példány nagy jelentőségű az egész kolónia számára. Wisdom az elmúlt hatvan évben gyakran visszatért a Midway-atollra, és legalább 30-35 tojást keltett ki. Az első alkalommal, 1956-ban gyűrűzték meg. E madárfaj legkorábban ötévesen rak tojást, ebből következik, hogy Wisdom hamarosan 68 éves lesz.
A ragadozómentes Midway-atollon 30 madárfaj hárommillió példánya él, köztük egymillió albatrosz, ami a világ legnagyobb albatroszkolóniája. A kis szigeten él a Laysan-albatroszok csaknem 70 százaléka.
Az albatroszcsibék rendszerint február elején kelnek ki és júliusra válnak röpképessé. Az év legnagyobb részében egyedül vannak úton, és siklórepülésben hatalmas távolságokat tesznek meg a Csendes-óceán északi része fölött.
2018.12.08 11:11
Frissítve: 2018.12.08 11:11

Minden tengeri teknősfajban találtak műanyagot, de nem tudni, mit tesz velük

Publikálás dátuma
2018.12.08 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/ Biosphoto / Paulo de Oliveira
A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta az MTI a Phys.org alapján.
A Global Change Biology című szaklapban megjelent tanulmány készítői az Atlanti- és a Csendes-óceánból, valamint a Földközi-tengerből kifogott minden egyes egyed gyomrában kimutattak mikroműanyag szemcséket. A leggyakoribb a mikroszál volt, ami származhat ruhából, gumiabroncsból, cigarettafilterből vagy hajózási, halászati eszközökből: kötélből, hálóból.
"Nem tudjuk még, hogyan hatnak a teknősökre a műanyagrészecskék. Kis méretük miatt úgy haladnak át a tápcsatornán, hogy nem tömítik el, mint a nagyobb darabok. További kutatásoknak kell kideríteniük, hogy befolyásolják a vízi élőlények szervezetét az apró szemcsék"
- mondta Emily Duncan, az Exeteri Egyetem ökológusa, aki a plymouthi tengerbiológiai laboratóriummal és a Greenpeace kutatólaboratóriumával dolgozott együtt a tanulmányon.
 A mikroszemcsék szennyezettek lehetnek, baktériumokat, vírusokat hordozhatnak a felszínükön, de az is lehet, hogy sejtszinten ártanak az állatoknak. A vizsgált 102 teknősben több mint 800 szintetikus részecskét találtak, azonban csak a tápcsatornájuk egy részét kutatták át, becsléseik alapján akár ennek húszszorosa is lehet az összes mikroszemcse száma.
A kutatók szerint a lenyelt műanyagok valószínűleg a szennyezett tengervízből és az üledékből, a megevett állatokból és növényekből jutottak a teknősök szervezetébe. A vizsgált állatok vagy a partokra vetődve pusztultak el, vagy halászok hálóiba keveredtek. Három helyen gyűjtötték őket össze: az atlanti példányokat Észak-Karolinában, a csendes-óceániakat az ausztráliai Queenslandben, a földközi-tengerieket Ciprus északi részén.
2018.12.08 10:10
Frissítve: 2018.12.08 10:10