Medve-láz - Újra együtt kell élnünk a hatalmas állatokkal?

Publikálás dátuma
2018.06.19. 20:35
Európai barna medve a szlovákiai Markovec mellett. Fotó: AFP/David Fettes

Hetek óta lázban tartja az országot az elsőként Abonyban felbukkant barna medve: nem csoda, hiszen az állat úgy barangolt hazánkban, hogy közben újra és újra kicselezte a szakembereket, és szinte lehetetlen volt követni, hogy éppen merre járhat. A Robi névre keresztelt (egyébként nőstény) medvét hőkamerával felszerelt helikopterrel és drónnal is keresték, ám valahogy mindig meglógott. Hosszas hajtóvadászat után, végül Sándorfalva közelében elkábították, majd a szlovák–magyar határ mellett elengedték.

A furfangos állat viszont gyorsan megszabadult nyomkövető nyakörvétől, nem sokkal később pedig megjelentek felvételek, melyeken látható, amint egy barna medve galoppozik át Sajtókeresztúr főterén.

Majd jött a fordulat: Miskolcon is készült egy videó, melyen egy medve sétál a négysávos úton. Viszont kiderült, hogy az állat feltehetően nem azonos Robival: a szakemberek szerint egy termetesebb medvéről lehet szó, és valószínűleg bocsa is van. Az M1 pedig hétfőn már arról számolt be, hogy négy-öt medve is kóborolhat az észak-magyarországi megyékben.

Érthető, hogy az egész ország a medvejárást figyeli, hiszen sokáig leginkább átutazó vendégekként hallhattunk az állatokról. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság viszont most arra figyelmeztetett, hogy a közelmúltban Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkező barna medvék hazánkban is megtalálták az élőhelyeiket. Az észlelési adatok pedig arra engednek következtetni, hogy a medve folyamatosan jelen van.

„A környező országokban hosszú évekkel ezelőtt tiltólistára tették a medvék kilövését, vagy nagyon kis kvótát határozták meg, de ebben az esetben is magas árat kellett fizetni a kilövésért. Egy nőstény medve 1-4 kölyköt hoz világra, és – mivel természetes ellensége nincs – ez a környezet teljesen alkalmas az állatoknak, gyorsan el tudnak szaporodni” – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Kuli Bálint, a Veresegyházi Medveotthon vezetője.

Felidézte, hogy két évvel ezelőtt is filmeztek Magyarországon bocsokat nevelő nőstényt, most pedig úgy tűnik, hogy a miskolci medvének is van bocsa. A szakember szerint három éven belül 20-30 medve is lehet majd az Északi-középhegységben.

„Ha ez így történik, mindenképp érdemes lenne az erdő mélyén, a lakosságtól távol kialakítani etetőhelyeket, hogy ne kelljen az állatoknak kóborolni” – tette hozzá. Mint mondta, sok országban komoly veszélyforrás, hogy a medvék megtizedelhetik a haszonállatokat, nálunk viszont az érintett területeken nem igazán zajlik állattartás, így nyugodtabbak lehetnek a gazdák.

Út menti szemetest fosztogat egy barna medve. Fotó: AFP/Pierre Huguet-Dubief

Út menti szemetest fosztogat egy barna medve. Fotó: AFP/Pierre Huguet-Dubief

Kitért arra is, hogy Magyarországon inkább az utóbbi négy-öt évben lehetett hallani arról, hogy valahol barna medve tűnt fel, és körülbelül két éve kezdtek el egyre több egyedet észlelni. „Azért meglepődött a szakma, hogy ilyen sok medve van az országban” – tette hozzá.

Tanuljunk meg együtt élni!

Patkó László, a WWF Magyarország nagyragadozó-programjának vezetője közleményben arra hívta fel a figyelmet: a média közelmúltban megjelent híradásai azt a téves képzetet keltik, hogy a medvék újbóli felbukkanása egy kivételes és aggodalomra okot adó hír. Ám az Északi-középhegység területén dolgozó természetvédelmi szakemberek, erdészek, állattartók és vadgazdálkodók eddig is tisztában voltak vele, hogy ezek a nagyragadozók előfordulhatnak a területükön, és az állománynövekedésük egy természetes folyamat, amely Európa legtöbb országára jellemző.

A WWF Magyarország ezért párbeszédet kezdeményezett az érintettek bevonásával egy határon átnyúló, Euro Large Carnivores elnevezésű LIFE program keretein belül. „Természetesen visszatelepülő őshonos nagyragadozóinknak – így a medvének, farkasnak és a hiúznak is – helye és szerepe van az Északi-középhegység erdeiben. Egykor elterjedt, de élőhelyük felszabdalása és üldöztetésük miatt eltűnt nagyragadozóinknak nagy szerepük lehet az erdő növényzetének megújulásában.  Ezért elengedhetetlen, hogy a lakosság bevonásával, megfelelő tájékoztatás mellett konszenzusos alapon tanuljunk meg újra együtt élni a medvével és a többi nagyragadozóval. Ez mindannyiunk közös érdeke” – hangsúlyozta Patkó László.

Medvék Európában

A barna medve (Ursus arctos) napjainkra néhány magasabb hegységbe szorult vissza. Jelentős számban él az erdélyi Kárpátokban, de stabil állományai élnek Szlovákiában és Skandiáviában is. Hazánkban a barna medve, mint fokozottan védett faj természetvédelmi értéke 250 ezer forint, nemzetközi oltalom és egyezmények is védik. Elejtésére egyetlen esetben van lehetőség, ha emberre támad.

Medvenyomok az észak-spanyolországi Palencia tartományban. Fotó: AFP/Óscar Díez Martínez

Medvenyomok az észak-spanyolországi Palencia tartományban. Fotó: AFP/Óscar Díez Martínez

Egyes országokban egészen eltérő megoldásokat alkalmaznak. Norvégiában például – miután a gazdák szabadon tartják a juhokat – sok kárt okozhatnak a medvék, de az állatok viszonylag kis számban fordulnak elő, mivel kilövik őket – nem úgy, mint Svédországban, ahol tilos elejteni a medvéket. Egyébként van, ahol az állam téríti meg az esetleges károkat, míg máshol a gazdák csereállatot kapnak.

Romániában pedig nemrégiben egy olyan törvénymódosítást fogadtak el, mely arra kötelezi a környezetvédelmi minisztériumot, hogy állapítson meg beavatkozási kvótát a medvepopuláció szabályozása érdekében (a módosítás még Klaus Iohannis államfő aláírására vár). Romániában egyébként azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi tárca 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Csakhogy a vadászok elsősorban a trófeaként értékesíthető domináns hímekre vadásztak.

Finnországi medvecsalád. Fotó: AFP/Pierre Vernay

Finnországi medvecsalád. Fotó: AFP/Pierre Vernay

Európában – Oroszország európai részét leszámítva – 2017-es állománybecslés szerint körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él. A romániai medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található.

Ezekre figyeljen, ha medvét lát!

Az elmúlt időszakban észlelt medvejárás miatt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság összegyűjtötte, mire kell figyelni, ha medvével találkozunk.

  • A medvével – bármilyen korú is legyen – nem kell barátkozni, a bocsok közelében pedig nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez kapcsolódik.

  • A medve indokolatlanul nem támad emberre, sőt ha lehetősége van rá, messze elkerüli.

  • Ha erdőben járunk és úgy gondoljuk, hogy felbukkanhat egy medve, keltsünk magunk körül zajt. Nagyobb társaság esetén kisebb a támadás veszélye.

  • Ha mégis medvével találkozunk, de az állat nem vett észre minket, lehetőleg halkan, feltűnés nélkül azonnal távozzunk a helyszínről. Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni kövekkel vagy bármi mással.

  • Autós találkozás esetén tilos elhagyni a járművet.

  • Ne etessük és közelről ne fényképezzük a medvét.

  • Ha a medve közeledni próbál, hagyjuk ott a magunkkal vitt élelmet egy helyen, és lassan, figyelemmel kísérve az állatot, távolodjunk el a környékről.

  • Ne nézzünk a medve szemébe, mivel ez agresszivitást válthat ki, ugyanakkor ne fordítsunk hátat az állatnak.

  • Ha a medve két lábra áll, őrizzük meg nyugalmunkat, ez még nem jelent kimondottan támadási jelet, lehet, hogy csupán a terepet fürkészi.

  • Ha a medve közel merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat.

  • Ha a medve mégis odajön hozzánk, feküdjünk hasra, a fejünket takarjuk el a kezünkkel, és maradjunk mozdulatlanul.

  • Kutyasétáltatás, kutyával való vadászat esetén is veszélyes helyzet alakulhat ki, ha a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni – akár az őt követő állat kíséretében.

  • Az erős illatú élelmiszereket ne a sátorban tároljuk. Éjszakára célszerű a sátortól távolabb, fára, a medve által hozzáférhetetlen helyre tenni.

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Szerző

Itt jelentheti be az illegális szemétkupacokat

Publikálás dátuma
2018.06.18. 16:15
Illusztráció: AFP
Zajok, szaghatások, és illegális hulladéklerakók bejelentésére indult környezetvédelmi honlap segítségével könnyen és egyszerűen lehet jelezni a környezeti problémákat, a gondok ezáltal gyorsabban összesíthetők és feldolgozhatók.

A zavaró szaghatások, zajok és illegális hulladéklerakók bejelentésére hozott létre internetes portált a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK): az EnviroMind nevű környezetvédelmi honlapon a világ bármely pontjáról bejelentést lehet tenni – írta a Don't waste it! 

Az észleléseket a honlapon térképes formában lehet követni, amelyen így láthatók az egyes régiók gondjai. Az eddig csak szeparáltan megjelenő lakossági bejelentések a portálon rendszerezett, strukturált módon vannak összegyűjtve, így az illetékes hivatalok könnyen végezhetik el a további szükséges vizsgálatokat. 

A portál fejlesztői olyan új funkció kialakításán dolgoznak, amely az időjárási adatokat automatikusan hozzárendeli a szagészlelésekhez: ezzel körül lehet határolni a lehetséges forrásait, így nem telnek el hetek, hónapok vagy évek, mire elindul a megoldás keresésének folyamata. A honlap üzemeltetői az észlelések, feltárt összefüggések alapján automatikus értesítéseket, riportokat szeretnének küldeni a településvezetőknek és a hatóságoknak, hogy ők is lássák a probléma súlyát, mértékét.

A rendszerhez hamarosan csatlakoztathatók lesznek külső adatgyűjtő eszközök, automatizált mérőrendszerek is, mint pl. házi időjárás állomások, környezeti információt biztosító szenzorok, amelyek plusz információkkal egészíthetik ki a lakossági észleléseket, biztosítva ezáltal az adott problémakör pontosabb és gyorsabb, akár valós idejű elemzését is.

Szerző

Ismét afrikai kiselefánt született Nyíregyházán

Publikálás dátuma
2018.06.16. 19:39
Afrikai elefántborjú (Loxodonta africana) négy órával a születése után anyja, Kwanza előtt a Nyíregyházi Állatparkban. MTI Fotó:
Afrikai elefántborjú (Loxodonta africana) született szombaton a Nyíregyházi Állatparkban. A feltehetően nőstény ivarú utódot természetes úton, komplikációmentesen hozta világra az anyja – írja az MTI.

A tíz éve Svédországból érkezett, Kwanza névre hallgató 19 éves nősténynek ez már a második borja, az idősebb hím borjú, a napokban agyarműtéten átesett Kito három évvel ezelőtt született – mondta Gajdos László, az állatpark igazgatója az MTI-nek.

A szakember közlése szerint a valószínűleg nőstény ivarú új utód problémamentesen jött világra, anyja gondoskodóan terelgeti kifutójukban és már a csapat többi tagjával is megismertette. Gajdos László megjegyezte, hogy a következő huszonnégy óra kritikus lesz a kiselefánt számára, a gondozók remélik, hogy magához tudja venni a számára nélkülözhetetlen anyatejet, vagyis a tehén szoptatni fogja majd a kicsinyét.

Az ország legnagyobb elefántcsapatát a Nyíregyházi Állatpark tartja, a sóstógyógyfürdői látványosságban most négy afrikai és három ázsiai elefánt él. Kwanza párja, a két utód édesapja, a 26 éves Jack nevű elefántbika jelenleg a svájci Baselben egy tenyészprogramban vesz részt.

Az igazgató megjegyezte, hogy míg ázsiai elefántból több egyedet tartanak a hazai állatparkok, afrikaiból keveset láthatnak a látogatók. Utóbbi oka, hogy kevés a jó genetikai adottságokkal rendelkező afrikai elefántbika, akik alkalmasak lennének a fedeztetésre.

MTI Fotó: Balázs Attila

MTI Fotó: Balázs Attila

Afrikai elefánt Magyarországon csak a Nyíregyházi Állatparkban látható, ahol eddig háromszor született utód: elsőként 2007-ben, majd 2015-ben és 2018-ban.

A világ legnagyobb és legerősebb szárazföldi emlőse az afrikai kontinensen honos, a Szaharától délre. Manapság az ottani nemzeti parkok és más védett területek lakója.

Az afrikai elefántnak egy nagyobb és egy kisebb termetű alfaja van. Az előbbi fajta bikája 3,4 méter magasra nő, súlya eléri a hat tonnát. A tehén kisebb, 2,8 méternyi és négytonnás. A legjellemzőbb testrészük, az ormányuk két méter hosszú.

Szerző