;
Európa;Magyarország;medve;
2018-06-19 20:35:00
Hetek óta lázban tartja az országot az elsőként Abonyban felbukkant barna medve: nem csoda, hiszen az állat úgy barangolt hazánkban, hogy közben újra és újra kicselezte a szakembereket, és szinte lehetetlen volt követni, hogy éppen merre járhat. A Robi névre keresztelt (egyébként nőstény) medvét hőkamerával felszerelt helikopterrel és drónnal is keresték, ám valahogy mindig meglógott. Hosszas hajtóvadászat után, végül Sándorfalva közelében elkábították, majd a szlovák–magyar határ mellett elengedték.
A furfangos állat viszont gyorsan megszabadult nyomkövető nyakörvétől, nem sokkal később pedig megjelentek felvételek, melyeken látható, amint egy barna medve galoppozik át Sajtókeresztúr főterén.
Majd jött a fordulat: Miskolcon is készült egy videó, melyen egy medve sétál a négysávos úton. Viszont kiderült, hogy az állat feltehetően nem azonos Robival: a szakemberek szerint egy termetesebb medvéről lehet szó, és valószínűleg bocsa is van. Az M1 pedig hétfőn már arról számolt be, hogy négy-öt medve is kóborolhat az észak-magyarországi megyékben.
Érthető, hogy az egész ország a medvejárást figyeli, hiszen sokáig leginkább átutazó vendégekként hallhattunk az állatokról. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság viszont most arra figyelmeztetett, hogy a közelmúltban Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkező barna medvék hazánkban is megtalálták az élőhelyeiket. Az észlelési adatok pedig arra engednek következtetni, hogy a medve folyamatosan jelen van.
„A környező országokban hosszú évekkel ezelőtt tiltólistára tették a medvék kilövését, vagy nagyon kis kvótát határozták meg, de ebben az esetben is magas árat kellett fizetni a kilövésért. Egy nőstény medve 1-4 kölyköt hoz világra, és – mivel természetes ellensége nincs – ez a környezet teljesen alkalmas az állatoknak, gyorsan el tudnak szaporodni” – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Kuli Bálint, a Veresegyházi Medveotthon vezetője.
Felidézte, hogy két évvel ezelőtt is filmeztek Magyarországon bocsokat nevelő nőstényt, most pedig úgy tűnik, hogy a miskolci medvének is van bocsa. A szakember szerint három éven belül 20-30 medve is lehet majd az Északi-középhegységben.
„Ha ez így történik, mindenképp érdemes lenne az erdő mélyén, a lakosságtól távol kialakítani etetőhelyeket, hogy ne kelljen az állatoknak kóborolni” – tette hozzá. Mint mondta, sok országban komoly veszélyforrás, hogy a medvék megtizedelhetik a haszonállatokat, nálunk viszont az érintett területeken nem igazán zajlik állattartás, így nyugodtabbak lehetnek a gazdák.
Út menti szemetest fosztogat egy barna medve. Fotó: AFP/Pierre Huguet-Dubief
Kitért arra is, hogy Magyarországon inkább az utóbbi négy-öt évben lehetett hallani arról, hogy valahol barna medve tűnt fel, és körülbelül két éve kezdtek el egyre több egyedet észlelni. „Azért meglepődött a szakma, hogy ilyen sok medve van az országban” – tette hozzá.
Patkó László, a WWF Magyarország nagyragadozó-programjának vezetője közleményben arra hívta fel a figyelmet: a média közelmúltban megjelent híradásai azt a téves képzetet keltik, hogy a medvék újbóli felbukkanása egy kivételes és aggodalomra okot adó hír. Ám az Északi-középhegység területén dolgozó természetvédelmi szakemberek, erdészek, állattartók és vadgazdálkodók eddig is tisztában voltak vele, hogy ezek a nagyragadozók előfordulhatnak a területükön, és az állománynövekedésük egy természetes folyamat, amely Európa legtöbb országára jellemző.
A WWF Magyarország ezért párbeszédet kezdeményezett az érintettek bevonásával egy határon átnyúló, Euro Large Carnivores elnevezésű LIFE program keretein belül. „Természetesen visszatelepülő őshonos nagyragadozóinknak – így a medvének, farkasnak és a hiúznak is – helye és szerepe van az Északi-középhegység erdeiben. Egykor elterjedt, de élőhelyük felszabdalása és üldöztetésük miatt eltűnt nagyragadozóinknak nagy szerepük lehet az erdő növényzetének megújulásában. Ezért elengedhetetlen, hogy a lakosság bevonásával, megfelelő tájékoztatás mellett konszenzusos alapon tanuljunk meg újra együtt élni a medvével és a többi nagyragadozóval. Ez mindannyiunk közös érdeke” – hangsúlyozta Patkó László.
A barna medve (Ursus arctos) napjainkra néhány magasabb hegységbe szorult vissza. Jelentős számban él az erdélyi Kárpátokban, de stabil állományai élnek Szlovákiában és Skandiáviában is. Hazánkban a barna medve, mint fokozottan védett faj természetvédelmi értéke 250 ezer forint, nemzetközi oltalom és egyezmények is védik. Elejtésére egyetlen esetben van lehetőség, ha emberre támad.
Medvenyomok az észak-spanyolországi Palencia tartományban. Fotó: AFP/Óscar Díez Martínez
Egyes országokban egészen eltérő megoldásokat alkalmaznak. Norvégiában például – miután a gazdák szabadon tartják a juhokat – sok kárt okozhatnak a medvék, de az állatok viszonylag kis számban fordulnak elő, mivel kilövik őket – nem úgy, mint Svédországban, ahol tilos elejteni a medvéket. Egyébként van, ahol az állam téríti meg az esetleges károkat, míg máshol a gazdák csereállatot kapnak.
Romániában pedig nemrégiben egy olyan törvénymódosítást fogadtak el, mely arra kötelezi a környezetvédelmi minisztériumot, hogy állapítson meg beavatkozási kvótát a medvepopuláció szabályozása érdekében (a módosítás még Klaus Iohannis államfő aláírására vár). Romániában egyébként azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi tárca 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Csakhogy a vadászok elsősorban a trófeaként értékesíthető domináns hímekre vadásztak.
Finnországi medvecsalád. Fotó: AFP/Pierre Vernay
Európában – Oroszország európai részét leszámítva – 2017-es állománybecslés szerint körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él. A romániai medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található.
Az elmúlt időszakban észlelt medvejárás miatt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság összegyűjtötte, mire kell figyelni, ha medvével találkozunk.
A medvével – bármilyen korú is legyen – nem kell barátkozni, a bocsok közelében pedig nagy valószínűséggel az anya is ott van. A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez kapcsolódik.
A medve indokolatlanul nem támad emberre, sőt ha lehetősége van rá, messze elkerüli.
Ha erdőben járunk és úgy gondoljuk, hogy felbukkanhat egy medve, keltsünk magunk körül zajt. Nagyobb társaság esetén kisebb a támadás veszélye.
Ha mégis medvével találkozunk, de az állat nem vett észre minket, lehetőleg halkan, feltűnés nélkül azonnal távozzunk a helyszínről. Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni kövekkel vagy bármi mással.
Autós találkozás esetén tilos elhagyni a járművet.
Ne etessük és közelről ne fényképezzük a medvét.
Ha a medve közeledni próbál, hagyjuk ott a magunkkal vitt élelmet egy helyen, és lassan, figyelemmel kísérve az állatot, távolodjunk el a környékről.
Ne nézzünk a medve szemébe, mivel ez agresszivitást válthat ki, ugyanakkor ne fordítsunk hátat az állatnak.
Ha a medve két lábra áll, őrizzük meg nyugalmunkat, ez még nem jelent kimondottan támadási jelet, lehet, hogy csupán a terepet fürkészi.
Ha a medve közel merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat.
Ha a medve mégis odajön hozzánk, feküdjünk hasra, a fejünket takarjuk el a kezünkkel, és maradjunk mozdulatlanul.
Kutyasétáltatás, kutyával való vadászat esetén is veszélyes helyzet alakulhat ki, ha a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni – akár az őt követő állat kíséretében.
Az erős illatú élelmiszereket ne a sátorban tároljuk. Éjszakára célszerű a sátortól távolabb, fára, a medve által hozzáférhetetlen helyre tenni.
Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság