Európa;Magyarország;medve;

2018-06-19 20:35:00

Medve-láz - Újra együtt kell élnünk a hatalmas állatokkal?

Hetek óta lázban tartja az országot az elsőként Abonyban felbukkant barna medve: nem csoda, hiszen az állat úgy barangolt hazánkban, hogy közben újra és újra kicselezte a szakembereket, és szinte lehetetlen volt követni, hogy éppen merre járhat. A Robi névre keresztelt (egyébként nőstény) medvét hőkamerával felszerelt helikopterrel és drónnal is keresték, ám valahogy mindig meglógott. Hosszas hajtóvadászat után, végül Sándorfalva közelében elkábították, majd a szlovák–magyar határ mellett elengedték.

A furfangos állat viszont gyorsan megszabadult nyomkövető nyakörvétől, nem sokkal később pedig megjelentek felvételek, melyeken látható, amint egy barna medve galoppozik át Sajtókeresztúr főterén.

Majd jött a fordulat: Miskolcon is készült egy videó, melyen egy medve sétál a négysávos úton. Viszont kiderült, hogy az állat feltehetően nem azonos Robival: a szakemberek szerint egy termetesebb medvéről lehet szó, és valószínűleg bocsa is van. Az M1 pedig hétfőn már arról számolt be, hogy négy-öt medve is kóborolhat az észak-magyarországi megyékben.

Érthető, hogy az egész ország a medvejárást figyeli, hiszen sokáig leginkább átutazó vendégekként hallhattunk az állatokról. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság viszont most arra figyelmeztetett, hogy a közelmúltban Szlovákiából kis számban, de egyre gyakrabban érkező barna medvék hazánkban is megtalálták az élőhelyeiket. Az észlelési adatok pedig arra engednek következtetni, hogy a medve folyamatosan jelen van.

„A környező országokban hosszú évekkel ezelőtt tiltólistára tették a medvék kilövését, vagy nagyon kis kvótát határozták meg, de ebben az esetben is magas árat kellett fizetni a kilövésért. Egy nőstény medve 1-4 kölyköt hoz világra, és – mivel természetes ellensége nincs – ez a környezet teljesen alkalmas az állatoknak, gyorsan el tudnak szaporodni” – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Kuli Bálint, a Veresegyházi Medveotthon vezetője.

Felidézte, hogy két évvel ezelőtt is filmeztek Magyarországon bocsokat nevelő nőstényt, most pedig úgy tűnik, hogy a miskolci medvének is van bocsa. A szakember szerint három éven belül 20-30 medve is lehet majd az Északi-középhegységben.

„Ha ez így történik, mindenképp érdemes lenne az erdő mélyén, a lakosságtól távol kialakítani etetőhelyeket, hogy ne kelljen az állatoknak kóborolni” – tette hozzá. Mint mondta, sok országban komoly veszélyforrás, hogy a medvék megtizedelhetik a haszonállatokat, nálunk viszont az érintett területeken nem igazán zajlik állattartás, így nyugodtabbak lehetnek a gazdák.

Út menti szemetest fosztogat egy barna medve. Fotó: AFP/Pierre Huguet-Dubief

Út menti szemetest fosztogat egy barna medve. Fotó: AFP/Pierre Huguet-Dubief

Kitért arra is, hogy Magyarországon inkább az utóbbi négy-öt évben lehetett hallani arról, hogy valahol barna medve tűnt fel, és körülbelül két éve kezdtek el egyre több egyedet észlelni. „Azért meglepődött a szakma, hogy ilyen sok medve van az országban” – tette hozzá.

Tanuljunk meg együtt élni!

Patkó László, a WWF Magyarország nagyragadozó-programjának vezetője közleményben arra hívta fel a figyelmet: a média közelmúltban megjelent híradásai azt a téves képzetet keltik, hogy a medvék újbóli felbukkanása egy kivételes és aggodalomra okot adó hír. Ám az Északi-középhegység területén dolgozó természetvédelmi szakemberek, erdészek, állattartók és vadgazdálkodók eddig is tisztában voltak vele, hogy ezek a nagyragadozók előfordulhatnak a területükön, és az állománynövekedésük egy természetes folyamat, amely Európa legtöbb országára jellemző.

A WWF Magyarország ezért párbeszédet kezdeményezett az érintettek bevonásával egy határon átnyúló, Euro Large Carnivores elnevezésű LIFE program keretein belül. „Természetesen visszatelepülő őshonos nagyragadozóinknak – így a medvének, farkasnak és a hiúznak is – helye és szerepe van az Északi-középhegység erdeiben. Egykor elterjedt, de élőhelyük felszabdalása és üldöztetésük miatt eltűnt nagyragadozóinknak nagy szerepük lehet az erdő növényzetének megújulásában.  Ezért elengedhetetlen, hogy a lakosság bevonásával, megfelelő tájékoztatás mellett konszenzusos alapon tanuljunk meg újra együtt élni a medvével és a többi nagyragadozóval. Ez mindannyiunk közös érdeke” – hangsúlyozta Patkó László.

Medvék Európában

A barna medve (Ursus arctos) napjainkra néhány magasabb hegységbe szorult vissza. Jelentős számban él az erdélyi Kárpátokban, de stabil állományai élnek Szlovákiában és Skandiáviában is. Hazánkban a barna medve, mint fokozottan védett faj természetvédelmi értéke 250 ezer forint, nemzetközi oltalom és egyezmények is védik. Elejtésére egyetlen esetben van lehetőség, ha emberre támad.

Medvenyomok az észak-spanyolországi Palencia tartományban. Fotó: AFP/Óscar Díez Martínez

Medvenyomok az észak-spanyolországi Palencia tartományban. Fotó: AFP/Óscar Díez Martínez

Egyes országokban egészen eltérő megoldásokat alkalmaznak. Norvégiában például – miután a gazdák szabadon tartják a juhokat – sok kárt okozhatnak a medvék, de az állatok viszonylag kis számban fordulnak elő, mivel kilövik őket – nem úgy, mint Svédországban, ahol tilos elejteni a medvéket. Egyébként van, ahol az állam téríti meg az esetleges károkat, míg máshol a gazdák csereállatot kapnak.

Romániában pedig nemrégiben egy olyan törvénymódosítást fogadtak el, mely arra kötelezi a környezetvédelmi minisztériumot, hogy állapítson meg beavatkozási kvótát a medvepopuláció szabályozása érdekében (a módosítás még Klaus Iohannis államfő aláírására vár). Romániában egyébként azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi tárca 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Csakhogy a vadászok elsősorban a trófeaként értékesíthető domináns hímekre vadásztak.

Finnországi medvecsalád. Fotó: AFP/Pierre Vernay

Finnországi medvecsalád. Fotó: AFP/Pierre Vernay

Európában – Oroszország európai részét leszámítva – 2017-es állománybecslés szerint körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él. A romániai medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található.

Ezekre figyeljen, ha medvét lát!

Az elmúlt időszakban észlelt medvejárás miatt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság összegyűjtötte, mire kell figyelni, ha medvével találkozunk.

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság