Damaszkusz 2.0

Publikálás dátuma
2018.06.20 08:03

Fotó: /

A damaszkuszi úton annak idején sokan vonultak, főleg kereskedők, valahol tanulni vágyók, rokonokat látogatók. Világnézeteikről (így, többes számban) semmit sem tudunk. A Szentírás igazán csak egyetlen egy modellről, Sauléról tud. Aki köztudottan Pállá vált, s mint ilyen tulajdonképpen egyik főszervezője volt az első egyháznak. Sokat prédikált zsinagógákban, s ebben a nyelvismeret, a bejáratott kulturális fordulatok biztosan segítették. Saul kapcsolatáról a korábbi elittel azonban semmit sem tudunk.

A pesti értelmiségi köznyelvben persze nem ez a Pál, hanem Esterházy Péter szellemes, 90-es évek eleji megfogalmazásában maga az Út a főszereplő. Amelyen a régi hit követői, feltehetően haszonhúzói, a jeruzsálemi elit menekült volna – hitét, kötődéseit meg- és letagadva. Esterházy szemében nyilvánvalóan gyenge bűnösök voltak, szégyenletes alakok, akiknek a győzők mégis hajlandóak részben megbocsájtani.

Herényi Károly, a kiváló egykori MDF-es politikus Népszava-beli cikkében (Jog a damaszkuszi úthoz, június 11.) Bajcsy-Zsilinszky Endre indul Saulusként, majd a nyilas bíróság 25-30 év után Pálként kivégezteti. 1945-ben nyilvánítják - valószínűleg az akkor legerősebb pártnak számító kisgazdák - a magyar demokrácia első mártírjává. Azután ez így is marad. De ha 45 elején életben marad, valószínűsíthetően a szovjetellenes ellenállás egyik legradikálisabb vezetőjévé válik, és 1947-49-ben lesz valahogy áldozattá, anélkül, hogy jól láthatóan és szakrálisan őriznék az emlékét. De abból, hogy Bajcsy-Zsilinszky 45-re kemény németellenessé vált, nem következik felfogásának változása a fajokról vagy a zsidókról. Ily módon Herenyi téved, amikor azt hiszi, valamiféle mintájává válhat mindazoknak a jobbikosoknak, akik hajlandóak lennének a párbeszédre a baloldallal vagy más ellenzéki formációkkal.

Az eredeti Damaszkuszhoz kellene két ideológia: egy régi és egy új, meg a gyors, de érzelemmentes váltás közöttük. A Jobbik nyelv és taktika volt, amikor felfutott, s ha most néhány fordulat kicserélésével csendben igyekezett is megszabadulni ettől a stílustól, ez még nem jelenti, hogy ideológiailag valamitől megtisztult volna. A baloldal már 2010 előtt is folyamatosan a Jobbik megosztásáról álmodott. A falusi tömegek egyszer már itt voltak, ide jöhetnének vissza. De hát a 30-40-es évek fordulóján meg nyilasok voltak, s onnan darálták be őket a baloldali tömegpárt támogatóivá. A korosztályok változnak, mások a divatos politikai fordulataik: akkor ezek a tömegek hol vannak biztosabban otthon? Párthű tömegekként egykor, vagy anti-roma jelszavak híveként később?

Egyébként nem hinném, hogy a Jobbik ma komolyan riogathatna a romákkal. A magyar vidéken a fennálló többségi rend olyan brutálisan anti-roma, olyan keményen elnyomó, hogy még a politikailag képzetlenek sem hihetik, hogy kizárólag a Jobbik védené meg őket a sokasodó roma társadalomtól. A régi amerikai Délen sem egyedül a Ku-Klux-Klan égő keresztjei, fehér csuklyái ijesztgették a feketéket. A fehéreket védte rajtuk kívül minden helyi többségi erő.

De ettől függetlenek a Jobbik körüli pesti politikai fantáziák - mint a választások előtt Heller Ágneséi. Most Herényi Károly kezd abban reménykedni, hogy lehetne valamit kavarni a Jobbikban, vagy a Jobbik körül. De azt a pártot nem lehet “náci-nem náci” törésvonalak mentén bontani, mert nincsenek ilyen megszemélyesített elválasztottságai. Az “ásotthalmi pártütés” egyelőre láthatóan egy csoport kiválása és nem pártszakadás.

Azon már túl vagyunk, hogy a Jobbik és a demokratikus ellenzék legkisebb közös többszöröse Orbán parlamenti kivéreztetése lenne. Ugyan már! A kemény jobboldal túléléséhez ilyesmi nem kell. Vannak komoly tömegei sokféle szubkultúrában. A verőcei zenei fesztiválok ebből a szempontból számára fontosabbak a liberális lapok megértő publicisztikáinál. Hát akkor minek bolondítja magát a pesti értelmiség?

Különben a mostani politikai hegy-vízrajzi térképeken félrevisznek a “náci” vagy a "fasisztoid” jelzők. A nácit még csak érteném, mert az egy egykor volt, világosan jelzett politikai irányzatot jelez. Azt viszont nem értem, hogy ha azok lennének, akkor melyik Jobbik szárny mivel marad ebből ki, és melyik minősül levakarhatatlanul “nácinak”? Vagy nem a pártelitekről, hanem a 43-45-ös nyilas világképekről van - lent a mélyben - szó? Ilyenek léteznek, de igazából meg a Jobbikkal is bonyolult viszonyban. Közben inkább a Fideszre ragasztották a “fasisztoid” jelzőt, aminek szociológiailag ugyancsak nincs értelme, bár pl. Ungváry Rudolf ezt gyakran használja. A 30-40-es évek fasiszta mozgalmainak (az olasznak, mindenféle kelet-európainak, de nem a németnek) rokonai volnának? Hol válnak széjjel a különböző populistának nevezett mozgalmak és a “fasisztoidok”? Vagy egyszerűen a ballib publicisták szidalmi kreativitásáról van szó? S akkor hogyan működik ez a felosztás a Jobbikon belül? Azok is “fasisztoidok”? Vagy a kemény mag “náci”, és a többiek, akiknek az átnevelhetőségéről álmodozunk, egyszerűen régi beidegződésekre reagálnak?

Az 1930-40-es évek fordulóján a nyilasok igen erős, vidéki bázisát a szegényparasztság alkotta. Az 1990-es évekre sem oldódott ez teljesen szét, de meghatározó ereje az érintett vidékeken mindenesetre csökkent. Most egyes csoportjaiban átrendezhető, másokban nem. A városi értelmiségi ezt egyelőre nem oldotta meg, de a modernizáció előbb-utóbb ezt a képletet tovább bontja.

Persze minden újraépíthető, de azt látjuk, például a németeknél, hogy ilyesmire nem a nagyon lent lévő rétegek, hanem a kispolgárság az igazi vevő. Miért lenne mindez nálunk másként? S akkor a Jobbik-ügy kezelésének is más lesz a geometriája. A Damaszkusz 2.0-ról a pesti szalonokban álmodozni mindenesetre kidobott energia.

2018.06.20 08:03

Három napig várt Orbánra a jobbikos képviselő, felfüggeszti a tiltakozást

Publikálás dátuma
2018.07.22 16:00

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába szobrozott a miniszterelnöki dolgozószoba előtt, nem járt sikerrel. Orbán vasárnap reggel is járt bent, de nem állt szóba vele.
Felfüggeszti a várakozást Orbán Viktor miniszterelnök parlamenti dolgozószobája előtt Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő, aki a kilakoltatások határozatlan idejű felfüggesztésével és az ápolási díj minimálbérre történő emelésével kapcsolatos kérdéseire vár válasz a miniszterelnöktől. Korábban azt mondta, addig marad a kormányfő dolgozószobája előtt, míg választ nem kap kérdéseire. Az ellenzéki országgyűlési képviselő vasárnapi újságíróknak azt mondta: reggel Orbán Viktor bement a szobájába, de ekkor sem adott neki választ a július 14-én írásban feltett kérdéseire. Ez után úgy döntött, felfüggeszti a várakozást, hogy kidolgozza azt az indítványt, amellyel összehívhatja a parlament rendkívüli ülését és tárgyalásokat kezdeményez a több ellenzéki párttal ennek támogatásáról. Emellett elkészíti azt a két törvénymódosító javaslatot is, amellyel felfüggeszthetik a kilakoltatásokat, illetve július 31-ig elkészülhet az ápolási díjak emeléséről szóló javaslat. A jobbikos politikus azt mondta, ha ezek után sem fog választ kapni a kérdéseire a miniszterelnöktől, akkor folytatja majd a parlamenti dolgozószoba előtti akcióját és várni fog Orbán Viktor válaszára. Varga-Damm Andrea utalt arra: péntek délután, amikor elfogadták a 2019-es költségvetést, világossá vált számára, hogy sem a kilakoltatások felfüggesztéséről, sem pedig az ápolási díjak minimálbérre emeléséről nem születik döntés, és nem lesz napirenden ennek a két problémának a megoldása. A képviselő szerint ezeknek a kérdéseknek a rendezése nem várhat szeptemberig, a parlament következő üléséig, ezért maga kezdeményezi az Országgyűlés összehívását, hogy a képviselők egyszerű többséggel módosítsák a végrehajtási törvényt és függesszék fel a kilakoltatásokat addig, amíg nem rendezik a devizahitelesek kérdését.
2018.07.22 16:00

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még nem döntött, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP a július 30-i elnökségi ülésén dönti el, hogy milyen jótékony célra ajánlja fel a képviselői fizetésemelését” – üzente a párt sajtóosztálya. A Fidesz nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49
Frissítve: 2018.07.20 17:16