Cafeteria - Bajba kerülhetnek a fiatal munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.06.20 19:28
Illusztráció/AFP
Fotó: /
Jövőre megszűnhet több adómentesen adható cafetéria-juttatás jogcíme, ha a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés a 2019-es adótörvény módosítására benyújtott javaslatokat.

Nagy bajba kerülhetnek azok a főleg fiatal munkavállalók, akik a kedvező családpolitikai intézkedéseken felbuzdulva hitelt vettek fel lakásvásárlásra, és ehhez adómentes béren kívüli juttatást igényeltek a munkáltatójuktól, cafetéria formájában. Ugyanakkor a kormánynak a 2019-es adótörvényhez benyújtott módosító indítványából egyértelműen kiderül, hogy rosszul járnak azok, akiknek a lakásbérléséhez cafetériából nyújtottak támogatást, de az internet, a kulturális és sportrendezvényekre a belépők, a diákhitel támogatása is megszűnik, ha a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés a törvénymódosítást. Orbán Viktor kormányfő, már 2016. közepén arról beszélt, hogy a cafetériát készpénzesíteni kell, vagyis a bérbe beépíteni, a készpénzes térítést viszont kedvezményesen adóztatnák.

Erre 2016-tól van lehetőség, 100 ezer forintig kedvezményes adó sávba sorolták ezt a cafetéria kiváltó béresítést, ám ez is megszűnhet 2019-től. Szintén elköszönhetnek a munkavállalók a 40,71 százalékkal adózó olyan juttatások, mint az étkezési utalvány, a helyi bérlet, illetve az iskolakezdési, az egészség-, valamint a nyugdíjbizotosítási támogatástól, munkahelyi étkezés, ajándékutalvány is.( Az adómentes cafetéria elemekből bizonyos értékhatáron felül már kedvezményes adót kell fizetni, de a 40,71 százalékos körbe tartozó cafetéria juttatásoknál ilyen megkötés nincs.) A bruttó bérből a munkáltatók 19,5 százalékos szociális hozzájárulást és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást fizetnek, míg a munkavállalótól levonják a 15 százalékos szja-t, és a 18,5 százalékos egyéni járulékot, vagyis a dolgozó 66,5 százalékát viszi haza a bruttó bérének.

Országos tiltakozást kezdeményez a VDSZ
Az adótörvényekbe bújtatva akarja megszüntetni az Orbán kormány azokat a béren kívüli juttatási elemeket, amelyekkel a dolgozók sok esetben bérkiegészítést kaptak. A furcsaság abban van, hogy a kormány korábbi intézkedéseit is tönkre teszi ezzel a javaslattal.
A munkáltatók biztos megszüntetik, vagy az adóteherrel kevesebbet kap a dolgozó – véli Székely Tamás a VDSZ elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Olyan elemek is áldozatul esnek, amelyekkel a cégek olyan, a munkaerőhiányból eredő problémát tudtak kezelni, mint a lakhatási támogatás, vagy a diákhitel visszafizetésének támogatása.
Különösen érdekes, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök javaslataként született és igen népszerű 100.000 Ft-os adható készpénzforma is megszűnik, amely viszont az alacsony keresetűeknél fog havi közel 10.000 Ft-os jövedelemcsökkenést okozni. A munkáltatók ezt a formát vagy megtakarításként fogják kezelni, de ha beépítik a bérbe, akkor is jövedelemcsökkenés éri a dolgozókat!
A béren kívüli juttatások ilyen mértékű kivégzése több millió munkavállalót érint, a kulturális ágazat utalványon keresztüli bevételeit megszünteti.
A VDSZ álláspontja szerint a kormány ezzel kárt okoz a családoknak, ahelyett, hogy segítené a fiatal munkavállalók elhelyezkedését, a lakhatás támogatását. Sőt ilyen hóhérmunka helyett az önkéntes egészség és nyugdíjpénztárak befizetését is adómentessé kellett volna tenni. – mondja Székely Tamás.
Ezért közös tiltakozásra hívja fel a VDSZ az ágazati szakszervezeteket, és követeli, hogy az adómentes cafeteria megszüntetésére vonatkozó javaslatot azonnal vonják vissza!

Az új törvényjavaslatban már szó sincs kedvezményes adózásról. Talán nem véletlen ugyanakkor, hogy a vendéglátásért, a rekreációért és a kereskedelmi szállásnyújtásért továbbra is a kedvezményes, 34,22 százalékkal adózó SZÉP-kártyával fizethetnének a dolgozók. ennek oka, mint erre az ágazati szakemberek felhívták a figyelmet, hogy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, valamint a kormányfő közeli barátja Mészáros Lőrinc egyre nagyobb falatokat hasít ki a hazai turisztikai iparból.

Természetesen adhat a munkáltató jövőre is lakás célú támogatást, csak éppen a munkáltató és a munkavállaló is a munkabérre érvényes adóterhet kénytelen viselni tájékoztatta a Népszavát Király Ágnes, okleveles adószakértő. Ha a SZÉP-kártyán kívül csak az óvoda-bölcsőde juttatásból lehet majd választani, akkor a cafetéria-rendszer okafogyottá válik.

A törvényjavaslat indoklásából kiderül, hogy nem csak a költségvetési bevételek növelése a kormány célja, hanem talán az is, hogy statisztikailag magasabb bért lehessen kimutatni, holott a cafetéria egyik alapvető célja éppen a dolgozók adókímélő ösztönzése lenne.

Egyedül marad a placcon a "Bözsi"? Népszava fotó

Egyedül marad a placcon a "Bözsi"? Népszava fotó

A gond az, hogy a munkáltatók két tűz közé kerülnek a törvényjavaslat elfogadása esetén. Ha munkáltatók nem adják oda bér formájában a kieső cafetéria összegét, akkor a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben könnyen elveszíthetik a dolgozóikat. Az átlagos cafetéria juttatás összege a felmérések szerint évi 300-400 ezer forint. Ha ezt bérként kapja meg a dolgozó, az alig több, mint a felét éri majd. Azt viszont kevés vállalkozás engedheti meg magának, hogy olyan mértékű béremelést hajtson végre, amely megőrzi a foglalkoztatott korábbi, még a cafetériával számolt jövedelmének értékét

Ezt a többletköltséget a cégek döntő többsége nem tudja vállalni, hiszen már a kötelező minimálbér, illetve garantált bérminimum rendezése és az efölötti fizetések emelése is rendkívül megnehezítette, főleg a kisebb vállalkozások helyzetét – jegyezte meg Király Ágnes.

Parragh támogatja
A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének megszüntetését támogatja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Egy tegnapi sajtótájékoztatón így érvelt: a miskolci vagy a nyíregyházi munkaadók fel vannak háborodva, hogy ez a támogatás most létezik, hiszen nekik is szükségük van a munkaerőre. Felvetésünkre, hogy a lehetséges munkaerő-utánpótlás a KSH adatai szerint Kelet-Magyarországon található nagyobb létszámban, míg munkalehetőség inkább Nyugat-Magyarországon van, azt mondta: csak részben igaz, hogy nincs munkalehetőség az ország keleti felében. Eger, Miskolc, Debrecen környékén szintén jelentős a munkaerőhiány, és különben sem jó stratégia, ha a csak a nyugati országrészre koncentrálunk. Leszögezte: helyénvaló a sok cafeteria-kedvezmény megritkítása, mert az utalványoknak az ország egyes területén másodlagos piaca alakult ki.
V. A. D.

Szerző
Témák
cafeteria
2018.06.20 19:28

Maradt az alapkamat

Publikálás dátuma
2018.11.20 15:08

Fotó: Népszava/
 Az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően keddi ülésén változatlanul 0,90 százalékon hagyta a 2016. május 25. érvényes az alapkamatot. Tette ezt annak ellenére, mint ahogy Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője lapunkkal közölte, hogy az infláció októberben 3,8 százalékra emelkedett. A jegybank arra hivatkozott, hogy a gazdaságpolitika által nem befolyásolható üzemanyagárak, idényáras élelmiszerek, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése okozták a pénzromlást, ezek nélkül az úgynevezett  maginfláció csak  2,6 százalékos maradt, ami továbbra is csupán enyhe árnyomásra utal. Az üzemanyagárak csökkenésével és az egy évvel ezelőtti magasabb bázisárával az infláció az utolsó hónapjaiban visszaeshet 3 százalék közelébe - jósolta Suppan Gergely. Mindezek hatására a következő hónapokban a Monetáris Tanács „átnézhet"az infláción, így rövidtávon nem szükséges szigorítani a monetáris kondíciókon. A jegybank előrejelzése szerint 2019 közepétől érhető el tartósan a 3 százalékos inflációs cél, ezért a Monetáris Tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók fenntartására továbbra is szükség van. Azonban a közelmúltban már jelezték, hogy 5-8 negyedéves időhorizonton már a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamat már nem lesz fenntartható. Ennek érdekében a szeptemberi ülésén a Monetáris Tanács döntött az eszköztár átalakításáról, így a 3 hónapos betét 2018. végéig megszűnik. Annak érdekében, hogy a kkv hitelezés során is erősödjön a fix hitelezés részaránya, bevezetésre kerül a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukció, 2019 elején 1000 milliárd forintos keretösszeggel. A szakember utalt arra is, hogy az elmúlt hónapokban az amerikai hozamok emelkedése, különböző geopolitikai és politikai kockázatok erősödése, valamint egyes feltörekvő piacok – különösen az argentin és török – látványos problémái hatására tőkekivonás kezdődött a feltörekvő piacokról, ami érintette a hazai piacokat is. Emiatt jelentősen gyengült a forint, emelkedtek a bankközi és állampapír piaci hozamok. Suppan Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a devizahitelek már nem okoznak kockázatokat, az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés, a forint árfolyama pedig az elmúlt hónapban némileg visszaerősödött, a bankközi és állampapírpiaci hozamok kissé lefelé korrigáltak. A gyengébb forint párhuzamosan a tavalyinál magasabb olajárakkal ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében.
Szerző
Témák
MNB
2018.11.20 15:08
Frissítve: 2018.11.20 15:20

Visszakaphatják lakásaikat a devizahitelesek

Publikálás dátuma
2018.11.20 14:40

Fotó: Népszava/
A kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak. A kormány célja, hogy lehetőleg minden család saját otthonban élhessen. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak. A NET Zrt.-t a devizahiteleseket segítő intézkedéssorozat, az Otthonvédelmi Akcióterv keretében hozta létre a kormány 2011-ben. A NET programban az állam megvásárolta a hiteladósok, köztük számos gyermekes család ingatlanát és biztosítja számukra évek óta a bérlés lehetőségét. A program során 36 ezer otthon került az eszközkezelőhöz, mintegy 154 ezer lakóval, akik akár több millió millió forintos hiteltartozástól mentesültek, és továbbra is az otthonukban  maradhattak. A bérlők többségének helyzete az elmúlt években stabilizálódott. A javaslat elfogadása esetén a kormány felajánlaná az egyösszegű visszavásárlást, melynek során a vételárat csökkentené a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összege, kamat felszámítására nem kerülne sor az állam részéről és további százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére is lehetőség nyílna a bérlő ez irányú igénye esetén. A kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnének. Így visszakaphatják ingatlanjaikat a korábbi tulajdonosok. Azon bérlők esetében, akik nem tudnak élni az egyösszegű visszavásárlás lehetőségével, a kormány hosszú távú részletfizetést tud felajánlani. A nehéz anyagi helyzetben lévők számára pedig továbbra is biztosított a jelenlegi konstrukció: bérleti díj megfizetése mellett továbbra is bérlők maradhatnak. A tulajdonszerzés kapcsán felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam viseli. Ha a törvényt elfogadja a parlament, akkor a NET Zrt. hivatalosan is értesíti az érintetteket a lehetőségről, és a lakás egyösszegű visszavásárlásáról szóló szerződést a tervek szerint 2019 végéig megkötik azokkal, akik szeretnének élni ezzel a lehetőséggel. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által kidolgozott intézkedés lehetővé tenné, hogy a NET programban résztvevő, korábban nehéz helyzetbe került devizahitelesek végérvényesen visszakaphassák az otthonukat.
Szerző
Témák
net
2018.11.20 14:40
Frissítve: 2018.11.20 15:11