Tankönyvek - Ingyenes bosszúság?

Publikálás dátuma
2018.06.21 07:04
VÁLTÁS Ötven százalékról tíz százalékra eshet vissza a magántankönyvek aránya FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Aláhúzott, összefirkált, gyakran használhatatlan ingyen tankönyveket kapnak a diákok, ezért sok szülő kénytelen saját és új példányt vásárolni.

Noha a kormány gyakran eldicsekszik azzal, hogy intézkedéseinek hála 9. osztályig minden gyerek ingyen kap tankönyvet, a Szülői Hang kutatásából kiderült, a kormány-kommunikáció nem teljesen fedi a valóságot, az ingyen tankönyv valójában ingyen könyvtárhasználatot jelent. Az állam által biztosított tankönyvekbe a gyerekek az év során nem jegyzetelhetnek, és tanév végén vissza kell azt juttatniuk az iskolai könyvtárba. Ha a könyvbe a diák mégis beleírt vagy a könyv megsérült, a szülő felelőssége annak pótlása vagy "a kár" megtérítése.

A több mint kétezer szülő megkérdezése alapján készült felmérésből kiderült, hogy a gyerekeknek az év elején kiosztott kölcsönkönyvek több mint fele (60,2 százaléka) már eleve rossz állapotú vagy a beleírások miatt korlátozottan használható volt. A legtöbb szülő szerint ez nagyban akadályozza a tanulást is, 10 százalékuk ezért végül úgy döntött: az ingyenes példányok helyett inkább vesz egy újat a gyerekének.

- Ha már a szülők is ugyanazokat a problémákat látják, mint a tankönyves szakma, a döntéshozóknak komolyan el kellene gondolkodniuk azon, hogy valamit nagyon rosszul csináltak az elmúlt években - értékelte Romankovics András a Szülői Hang Közösség legfrissebb kérdőíves felmérésének eredményeit. A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) elnökhelyettese szerint nem meglepő, hogy a szülők is egyre szélesebb körben utasítják el a hibáktól hemzsegő, újfejlesztésű állami tankönyveket, ők is kezdik megérteni, hogy az olcsó, ám silány minőségű tankönyvek használata bűn a gyerekekkel szemben.

- Sokszor rossz állapotú könyveket kaptunk, ami miatt meg kellett vennem, mert képtelenség volt tanulni belőle. Az év folyamán nem lehet beleírni, aláhúzni benne semmit, ez akadályozza a tanulást. Év végén vissza kell vinni, de a gyereknek még szüksége volna rá, mert olyan könyv, amiből érettségizik, ezért nekem ezeket meg kell vennem. Hol itt az ingyen tankönyv? Felét megveszem év elején, mert amit kapunk, használhatatlan, másik felét év végén, mert vissza kell adni. Szörnyű ez a rendszer! - írta az egyik szülő. Egy másik megkérdezett arra is rámutatott, hogy vannak olyan feladatok, amelyek előző évekre való utalással kezdődnek: "Vedd elő a 6. osztályos tankönyvet. Ilyenkor mit kellene elővenni, ha visszaadtuk?" - vetette fel.

A válaszadók nagy többsége (84,1 százaléka) szerint azzal is tovább romlik az oktatás minősége, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a következő tanévre lehetett utoljára magánkiadóktól közismereti tankönyveket rendelni, a 2019-20-as tanévtől kezdve a nem állami tankönyveket már nem lehet iskolai keretből beszerezni. "Az állami könyvek színvonala általában alacsony. Hol indokolatlanul részletes, hol eget verően pontatlan. A gyerekem annál a tanárnál jut értelmes tudás birtokába, aki nem az állami könyvből tanítja őket" - olvasható a szülői vélemények között.

Romankovics András szerint jelenleg mintegy 50-50 százalékos arányban szerepelnek az állami és magánkiadók könyvei a tankönyvjegyzékben, ám az iskolai megrendelések kétharmadát az állami tankönyvek teszik ki. - Több jelzés is érkezett hozzánk arról, hogy egyes tankerületek felülbírálják az Oktatási Hivatal által jóváhagyott tankönyvjegyzéket, és telefonon utasítják az iskolákat, mely könyveket rendelhetik meg - állítja a TANOSZ elnökhelyettese. Mint mondta, írásos nyoma nincs az ilyen intézkedéseknek, mivel abszolút szabályellenesek, ám a tankönyvforgalmi adatok alátámasztják az iskolai tankönyvfelelősök, igazgatók jelzéseit.

Romankovics úgy véli, ha minden a kormány szándékainak megfelelően halad, a magánkiadók jelenléte a jelenlegi 50 százalékról hamarosan 5-10 százalékra eshet vissza a tankönyvjegyzékben.

Tartalmi problémák is vannak bőven
A problémákkal az állami tankönyvek fejlesztését végző Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) is tisztában van. Az Intézet saját felméréséből kiderült: pedagógusok mintegy 80 százaléka nem szívesen használja az új állami tankönyveket. A vezetői összefoglalóban pedig arról lehet olvasni, hogy a legjobbnak titulált másodikos kísérleti olvasókönyvvel "való elégedettséget tükrözi, hogy összességében jó (4,0) osztályzatot kapott, alig rosszabbat, mint a kipróbálók által használt korábbi tankönyvek." Ezzel lényegében a fejlesztők is elismerték, hogy még a legjobbnak tartott kísérleti tankönyvek sem érik el a korábbi tankönyvek színvonalát.



Szerző
2018.06.21 07:04

Kórház-konszolidáció a beígért pénz feléből, és még a vezetők bére is bánhatja

Publikálás dátuma
2018.12.11 06:00
Kórházi vezetők szerint ekkora káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül
Fotó: Népszava/ Vajda József
Nem számíthatnak a kórházak teljes adósságrendezésre, az eladósodott intézmények vezetőit viszont akár bércsökkentéssel is sújthatják – értesült a Népszava kormányzati forrásokból.
Idén nem siette el a kormány a kórházak tartozásainak a rendezését, csak alig másfél hete jelentette be Kásler Miklós humán miniszter, hogy egy kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. Ám hiába sóhajtottak fel a hitelezők, mert még most sem tudják maradéktalanul kiegyenlíteni a számláikat az intézmények. A kormány által jóváhagyott jogszabály-javaslat szerint a beígért 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét szánja a kormányzat a tartozások kifizetésére. (Az 55 milliárd fedezte volna az összes tartozást.) Így a 30, 60, 90 napon túli számláknak csak bizonyos részét utalhatják hitelezőiknek. Az összeg további részét, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, akik tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. (Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben, a kórházi fertőzésekről, és az ellátás egyéb paramétereiről sincs valid adat.) A kórházi vezetők közvetlen fenyegetettsége is bekerült a javaslatba. Miközben az előterjesztés elismeri, hogy főként az elmaradt egészségpolitikai intézkedések okozzák a kórházak eladósodást, a tervezet fölhatalmazza a minisztert arra, építsen „ösztönzőket” a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében a kórházi vezetők bérébe. Ezt a megfogalmazást a kórházi vezetők – a Népszavának – egyértelmű bércsökkentésnek fordították. Lapunk kormányközeli forrásokból úgy értesült: rosszul járhatnak azok az intézmények is, amelyeknél valami hibát talált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a korábbi konszolidációs pénzek elköltésében. A KEHI október végén adta át az erről szóló 60 oldalas jelentését az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Aszerint a 2016-os adósságrendezéssel kapcsolatban mintegy 36 kórháznál tettek észrevételt, a „hibalista” összesen 40 millió forint értékű volt. Az érintett intézményeket senki nem értesítette, hogy a számláik rendezésében hibát találtak, így magyarázattal sem szolgálhattak a KEHI által kifogásolt tételekkel kapcsolatban. Ellenben a tárca vezetése úgy határozott az érintett 36 intézmény maradjon ki a konszolidációból. Úgy tudjuk, a diszkvalifikáltak között több nagy adós is van. A lapunk által megkérdezett intézményvezetők szerint a pellengérre állítottak között volt olyan is, akit azért marasztaltak el, mert miután kérésére ellenére sem kapott számlaszámot a maradványpénz visszautalására, azt a kórház számláján „parkoltatta.” Úgy tudjuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) napok óta a források újraelosztásával foglalkozik. Van olyan kórház, amelyiket már többször töröltek, majd újra meg újra ráírták a listára. Egyes kórházi vezetők szerint ekkora bizonytalanság, káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül. A hitelezők cserben hagyásának minősítette Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a kormányzati konszolidációs terveket. Szerinte nem a piacot, a beszállítókat kellene büntetni azért, mert a kormánynak évek óta nem sikerül rendbe raknia a kórházak gazdálkodását. Évek óta hallják, hogy amint a gazdaság állapota engedi, bővítik az intézmények működtetésére fordítható forrásokat. Ez eddig nem következett be. Ellenben, ha a meglévő hatvan milliárdos tartozásból most csak harmincat fizetnek ki, akkor már januárban 30 milliárdos adóssággal indul az egészségügy.

Kétségek között gyógyítanak

Miközben egy évvel ezelőtt már november közepén volt kormánydöntés az adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők december 10-én sem kaptak hivatalos információt arról, mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelők dolgoznak. A legköltségesebb ellátást a sürgősségi-, intenzív osztályokat működtető kórházak végzik. A legfrissebb adósságlistát is az ilyen komplex, nagyon súlyos beteg ellátására szakosodott intézmények vezetik.

Szerző
2018.12.11 06:00
Frissítve: 2018.12.11 06:00

Nem tudni, betartja-e Orbán Viktor az ígéretét

Publikálás dátuma
2018.12.10 21:20

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
A miniszterelnök korábban azt mondta, sajtótájékoztatót tart decemberben.
Nem tudni, megtartja-e Orbán Viktor azt a nagyszabású sajtótájékoztatót decemberben, amit korábban ő maga ígért meg az újságíróknak: az RTL Klub híradója megkereste a miniszterelnök sajtófőnökét, de a csatorna egyelőre nem kapott választ azzal kapcsolatban, megtartják-e ezt, és ha igen, mikor. A miniszterelnök korábban azzal hárította el az újságírói kérdéseket, hogy decemberben tart majd egy sajtótájékoztatót. Orbán eddigi utolsó magyarországi sajtótájékoztatóját a választások másnapján, április 9-én tartotta.
2018.12.10 21:20
Frissítve: 2018.12.10 21:20