"Szégyen" - Óriási a felháborodás Trump bevándorláspolitikája miatt

Publikálás dátuma
2018.06.20 23:00
Családjuktól elválasztott gyerekek egy gyűjtőtáborban. Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
Fotó: /
Ketrecbe zárt, zokogó gyerekek képei járták be a világhálót: nemrég látott napvilágot a tény, hogy Trump zéró tolerancia bevándorláspolitikája eredményeként a bevándorlóktól a mexikói határon erővel választják el gyermekeiket. Miután még a pápa is bírálta az Egyesült Államok gyakorlatát, Donald Trump végül elnöki rendeletet adott ki, hogy több családot ne szakítsanak szét a hatóságok. Más tekintetben nem változik a kormánypolitika.

Aktivisták zavarták meg az Egyesült Államok belbiztonsági hivatalának vezetőjét, Kirstjen Nielsent, amint éppen egy mexikói étteremben vacsorázott - adja hírül a thehill.com. A helyzet iróniája, hogy a demonstráció közvetlen előzménye az, hogy napvilágot látott: a Trump-kormány bevett gyakorlata az illegális bevándorlóktól a mexikói határon erővel elválasztani gyermekeiket.

Nielsen a mexikóiakat sújtó, sokat kritizált "zéró toleranciás" bevándorlás-politika arca. Az aktivisták ennek megváltoztatását követelték tőle, továbbá a texasi gyűjtőtáborok felszámolását. "Szégyen" - tették hozzá kiabálva.

Demonstrálók technikái: "emberi mikrofon"
A kiabálás mellett olyan tüntetésekről ismert technikákat is használtak az aktivisták, mint például az "emberi mikrofon", vagy más néven "közösségi hangosítás". Ennek lényege, hogy az épp aktuális vezérszónok mondatait egyszerre, fennhangon utána mondja a többi tüntető is, így téve jól hallhatóvá az elmondottakat. Magyarországon például a Hallgatói Hálózat szakította meg ilyen módszerrel a 2012-es Educatio kiállítás megnyitóját, sikeresen átvéve a szót az Oktatási Hivatal profi színpadi hangosítással felvértezett elnökétől.

Miután a ketrecbe zárt, zokogó gyerekek képei bejárták a világhálót, a "zéró tolerancia" politikája közfelháborodáson kívül nemzetközi tiltakozást is kiváltott. Kedden a mexikói kormány minősítette "kegyetlen és embertelen" gyakorlatnak, szerdán pedig egyrészt Ferenc pápa fogalmazott meg éles bírálatot, másrészt Justin Trudeau, kanadai kormányfő is, aki országa parlamentjében szintén "rossznak" és "elfogadhatatlannak" nevezte mindazt, ami az amerikai-mexikói határon történik - írja az MTI. Az Egyesült Államokban a republikánus politikusok körében is szélesedik az elégedetlenek és a bírálók tábora. Peter King, New York republikánus képviselője például egy interjúban kifejtette: támogatja ugyan Trump bevándorlási politikáját, de nem ért egyet a gyermekek elszakításával, és ezt a gyakorlatot szerinte fel kellene függeszteni.

Családjuktól elválasztott gyerekek egy gyűjtőtáborban. Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP

Családjuktól elválasztott gyerekek egy gyűjtőtáborban. Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP

Végül Donald Trump is meghajolni látszik a követelések előtt. Az amerikai elnök azt fontolgatja, hogy elnöki rendelettel dönt a családok szétszakításának megszüntetéséről - jelentette a republikánusokhoz közelálló Fox televízió. Értesüléseik szerint a rendelet lehetővé tenné, hogy az illegális bevándorlók gyermekei hosszabb ideig a letartóztatott családtagjaikkal maradhassanak. Trump nem sokkal az információ nyilvánosságra kerülése megerősítette a hírt, és - Kirstjen Nielsen jelenlétében - alá is írta a rendeletet.

Szerző
2018.06.20 23:00
Frissítve: 2018.06.21 01:47

Soros magánszemélyként épít külpolitikát - az év emberének választotta a Financial Times

Publikálás dátuma
2018.12.19 10:13

Fotó: AFP/ ERIC PIERMONT
Még antikrisztusnak is neveznek - nyilatkozta a milliárdos, aki szerint ez is annak a jele, hogy valami jót csinál. Munkáját fia fogja folytatni.
Soros György milliárdos befektetőt választotta meg az év emberének a Financial Times. Mint a portfolio.hu összefoglalja, a neves brit üzleti napilap megemlékezik arról, hogy
Soros az egyetlen ember, aki magánszemélyként saját külpolitikát épít.
A liberális és demokratikus értékek védelmében hazájától, Magyarországtól egészen Amerikáig mindenhol a világ autoriter rezsimjeivel, a nacionalizmus és a populizmus erőivel kell megküzdenie. Teszi ezt a FT írása szerint több mint három évtizede: filantrópként harcol a tekintélyelvűség, a rasszizmus és az intolerancia ellen, és mostanra egyre jobban kiváltja a nemzeti populisták haragját, akik - főleg Európában - egyre erősebbek.
"Mindenért engem hibáztatnak, még antikrisztusnak is neveznek. Bárcsak ne lenne ennyi ellenségem, de szerintem ez is annak a jele, hogy valamit jól csinálok"
- értékelte a folyamatokat a lapnak Soros György. Mint nyilatkozta, még nem vesztette el a reményt, hogy lehet egy újabb Brexit-népszavazás Nagy-Britanniában, ám az EU őt a Szovjetunió végnapjaira emlékezteti: a brüsszeli bürokrácia nem érti meg, hogy kezdi elveszíteni a harcot.
Bevallása szerint megtalálta utódját a pályán, fiával, Alexanderrel elvekért harcolnak, az eredményektől függetlenül.
A Financial Times 1970 óta osztja ki az év embere elismerést. 2016-ban például Donald Trumpnak ítélték oda, de megkapta már Margaret Thatcher is, és Mihail Gorbacsovnak kétszer is járt.
2018.12.19 10:13
Frissítve: 2018.12.19 10:18

Büntetés helyett segítség - Rábólintott a szenátus az amerikai igazságszolgáltatási reformra

Publikálás dátuma
2018.12.19 10:04

Fotó: AFP/
43 százalékkal kisebb eséllyel lesznek visszaesők és 13 százalékkal nő az esélyük arra, hogy szabadon bocsátásuk után munkát találjanak azok az elítéltek, akik nevelő-oktató programokban vehetnek részt.
Az amerikai szenátus kedden éjjel kétpárti egyetértéssel, 87:12 arányban megszavazta a büntető igazságszolgáltatás átalakításáról szóló, Első lépés nevű törvénytervezetet. A képviselőház később voksol a törvényjavaslatról, de Paul Ryan republikánus házelnök azt ígérte, hogy ez még az új törvényhozási ciklus megkezdése előtt megtörténik. A törvénytervezet a képviselőházban is kétpárti támogatottságot élvez.
A törvénytervezet megváltoztatja a szövetségi büntetőeljárásokban kiszabható büntetések eddigi irányelveit.
A többi között meghatározza a kötelezően előírt legkisebb büntetési tétel mértékét, valamint nagyobb lehetőséget ad a bíráknak a mérlegeléshez a büntetések kiszabásakor. Bizonyos nem erőszakos - például a kábítószerrel összefüggő - bűnügyekben jelentősen enyhít a büntetési tételeken, és bírói mérlegelés tárgyává tesz, hogy a várhatóan nem visszaeső bűnözőket hamarabb szabadon bocsáthassák a szövetségi börtönökből. Emellett
a nem erőszakos bűncselekményeket elkövetők speciális tanfolyamokon vehetnek részt, amelyeken életvezetési tanácsokat kapnak, vagy szakmát tanulhatnak.
A speciális nevelő-oktató programokban résztvevő elítéltek 43 százalékkal kisebb eséllyel követnek el ismét bűncselekményeket és 13 százalékkal nő az esélyük arra, hogy szabadon bocsátásuk után munkát találjanak - derül ki a Rand Corporation politikai elemző intézet egyik, 2013-ban publikált felméréséből.
A törvénytervezet csak a szövetségi börtönrendszerre vonatkozik. Végleges elfogadásakor várhatóan több tízezernyi, nem erőszakos bűncselekményekért elítélt rab szabadulhat a szövetségi börtönökből.
A büntetés helyett a rehabilitálásra hangsúlyt fektető tervezetet még a nem épp progresszív gondolkodásáról ismert Donald Trump amerikai elnök is üdvözölte. Mint Twitteren írta: "ez biztonságosabbá teszi közösségeinket, valamint reménységet és második esélyt ad azoknak, akik megérdemlik. Mindezeken túl több milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményez".
2018.12.19 10:04