Tízezrek kopogtatnak az idősotthonok ajtaján - és hiába

Publikálás dátuma
2018.06.22 12:52
Fotó: Vajda József
Fotó: /
Duplán rossz helyzetben van több tízezer nyugdíjas: egyrészt hiába vár arra, hogy beköltözhessen egy szociális intézménybe, másrészt ha sikerrel be is kerül, korántsem biztos, hogy ki tudja fizetni ellátási költségeit.

Összesen több mint 30 ezer ember vár Magyarországon arra, hogy bekerüljön valamilyen szociális ellátást nyújtó intézménybe – derül ki a Szociális Portál legfrissebb adataiból. A legtöbben - több mint 24 ezren - időskorúak bentlakásos intézményeibe költöznének. Mivel egy ember több helyre is jelentkezett, közel 30 ezer kérelmező neve szerepel a várólistákon. Közülük ötezren Budapesten várakoznak, Pest megyében több mint 2100-an.

Egyéb helyekre kisebb a "tülekedés" igaz, jóval kevesebb az intézmény is (időotthonból több mint ezernek van működési engedélye az országban): bentlakásos pszichiátriai ellátásba szeretne bekerülni 2236 ember; fogyatékosokat ellátó intézményekbe 1921-en aspirálnak; szenvedélybetegek közül pedig 500-an szeretnének intézményi ellátáshoz jutni. És végül, de nem utolsósorban: 875 hajléktalan jelentkezett intézményi ellátásba - hogy egyelőre hiába, az jól jelzi, milyen következményekkel járhat az, hogy a kormány betiltotta a hajléktalanságot.

Bár a várakozók száma hónapról hónapra más és más, hosszabb távon egyértelműen nő. És a helyzet csak romlani fog: a magyar társadalom – akárcsak a legtöbb európai – öregszik. Az Eurostat adatai szerint tavaly már a felnőtt népesség 27,9 százaléka volt 65 évnél idősebb. A KSH adatai alapján mintegy 2,1 millió ember kap öregségi nyugdíjat.

További súlyos problémát jelent, hogy sok idős nem lesz képes megfizetni az intézményi ellátás költségeit. Egy nyugdíjas átlagosan 129 ezer forintot kapott tavaly a KSH szerint, ami ugyan számszerűen növekedést mutat az utóbbi években, de érdemes két másik mutatót is megnézni. Az egyik, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke érdemben nem izmosodik, a másik az, hogy az átlagkeresethez képest romlik a helyzet: 2016-ban még az átlagkereset közel kétharmada, 63,7 százaléka volt az átlagos nyugdíj, 2017-ben már csak 58,3 százalék. A nyugdíjminimumot tíz éve nem emelték, jelenleg is 28500 forint – miközben a budapesti idősotthonokban 65 és 117 ezer forint közti térítési díjat kérnek.

Szerző
2018.06.22 12:52

Hídlezárás, menetelés, majd könnygázfürdő a Kossuth téren

Mintegy 5-6 ezer tüntető vonult a belvárosban, a jó hangulatú és békés demonstráció résztvevői visszatértek a Kossuth térre, ahol a hangulat már korántsem volt olyan békés.

Szerző

Megosztás
2018.12.13 21:54
Frissítve: 2018.12.13 22:31

Pintér Sándor: a rendőrség gátat fog szabni az erőszaknak

Publikálás dátuma
2018.12.13 19:52

Fotó: / Tóth Gergő
A belügyminiszter a szerdai tüntetés kapcsán azt mondta: a rendőrség továbbra is biztosítja a békés gyülekezési jogot, de „a fokozatosság, a szükségesség és az arányosság figyelembe vételével gátat fog szabni az erőszaknak”.
Ráerősített a kormány a szerdai tüntetést gyalázó kommunikációjára. Csütörtökön először Gulyás Gergely nyilatkozott úgy, hogy a rabszolgatörvény elfogadása miatti demonstráció törvénytelen volt, a résztvevők bűncselekményt követtek el, és egyébként is keresztényellenes, erőszakos Soros-kitartottak tüntettek a Kossuth téren. A hvg.hu cikke szerint aztán Pintér Sándor belügyminiszter a rendőrséget védve azt mondta, a közelmúltban ilyen mértékű és intenzitású támadás nem ért magyar rendőrt, mint szerdán a Parlament előtt. A miniszter hangsúlyozta, a demokráciát rendbontók zavarták meg, azok, akik arcukat elfedve összetévesztették a demokráciát a törvénytelenséggel, a szabad véleménynyilvánítás jogát az erőszakkal.  
Pintér szerint  
a szerda esti tüntetés nem lehet a demokrácia része, mivel a résztvevők durván megsértették a törvényeket, és a demonstráció biztosítása során kilenc rendőr szenvedett sérülést.
A belügyminiszter elmondta, a rendőrség továbbra is biztosítja a békés gyülekezési jogot, de „a fokozatosság, a szükségesség és az arányosság figyelembe vételével gátat fog szabni az erőszaknak”.
A szerdai tüntetésen késő este a Kossuth téren a demonstrálók egy része megdobálta a rendőröket sörösdobozokkal, tojással, valamint a Parlament előtt felállított karácsonyfa körüli szánkókkal. Válaszul a rendőrség - előzetes figyelmeztetés nélkül - többször könnygázzal fújta le a tüntetőket. A rendőrök többeket kiemeltek a tömegből, a Parlament lépcsőin dulakodás is folyt. 
police.hu-n Semmi se szent címmel jelent meg közlemény arról, hogy "több tüntető megkísérelte felgyújtani az ország karácsonyfáját, arra petárdákat és pirotechnikai eszközöket dobáltak". Megemlítik, hogy a szánkók közül többet elloptak. A rendőrség - amely a honlapján a csütörtöki vonulós demonstráció résztvevőit kifejezetten lekezelően említi - elfogta az elkövetőket, akik ellen lopás miatt indított büntetőeljárást. (A hatóság honlapján megjelent közleménnyel kapcsolatos írásunkat itt olvashatja.)
Ugyanakkor a rendőrség sem tett mindent azért, hogy szakszerűen és arányosan lépjen fel - legalábbis a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint. A jogvédő szervezet úgy látja, a rendőröknek valóban közbe kellett avatkozniuk, mer erőszakossá vált a tüntetők fellépése, de a hatóságok egyáltalán nem kommunikáltak a tüntetőkkel, nem figyelmeztették őket a jogsértő magatartásuk következményeire, a rendőrség tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. A TASZ szerint érthetetlen, miért nem oszlatta fel hivatalosan is a tömeget, amikor az erőszakos cselekményeket tapasztalta, felszólítva a résztvevőket a távozásra, mielőtt a tömegoszlatásba kezdett.
A szerdai tüntetés után Gulyás Gergely közlése szerint 34 személy ellen indult eljárás, közülük 20 ellen garázdaság, a többek ellen pedig a gyülekezési jog megsértése és lopás gyanújával.
2018.12.13 19:52
Frissítve: 2018.12.13 20:25