Alzheimer-kór - Új feldezést tettek a kutatók a betegség hátterét illetően

Publikálás dátuma
2018.06.24 15:13
Illusztráció: AFP
Fotó: /
A herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében egy új amerikai kutatás szerint.

A Neuron című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban elhunytak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség - írta az MTI a LiveScience.com alapján. Valójában elég régi az az elmélet, amely szerint vírusok vagy más kórokozók játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában, már az ötvenes években felvetődött, ám az évek során sok orvos és kutató szállt ezzel szembe - mondta Benjamin Readhead, a tanulmány vezető szerzője, az Arizonai Állami Egyetem kutatója.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Readhead és kutatócsoportja eredetileg nem vírusokat keresett, hanem olyan agyi hálózatokat vizsgáltak, amelyeket létező gyógyszerekkel "újra lehetne indítani", hogy ezzel a betegség új gyógymódjait lehessen kidolgozni. A tanulmányban - amely az Alzheimer-kóros agyszövetek eddigi egyik legnagyobb részletes elemzését végezte el - a kutatócsoport majdnem 1000 mintát elemzett, voltak köztük Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen elhunytak szövetei. Átrostálták a mintákból származó DNS- és RNS-szekvenciákat és azonosították, melyek közülük az emberi és a nem emberi gének. A nem emberi génszekvenciákat összevetették több mint 500 vírus génjeivel.

Noha az Alzheimer-kór vírusos vagy bakteriális eredetéről alkotott elméletek nem túl népszerűek a tudományos életben, volt olyan kutatás, amelyik kapcsolatot állapított meg a kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között. Az új kutatásban azonban két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi előfordulását mutatták ki. A kutatók szerinte nem meglepő herpeszvírusok jelenléte az agyban, ezek a kórokozók "szinte minden ember szervezetében megtalálhatók". A vizsgált agyszövetminkák 40-50 százalékában mutatták ki őket, az Alzheimer-kóros szövetekben azonban kétszer annyi volt belőlük, mint az egészséges szövetekben.

Ennyi azonban nem lenne elegendő, hogy kijelenthessék, ez a fertőzés okozza az Alzheimer-kórt. "Nyilvánvaló, hogy más fontos változások is lezajlanak, amiért egyes emberek így reagálnak a vírusra. A vírus mégis szerepet játszhat, ott lehet az okok között vagy felgyorsíthatja az Alzheimer-kór kialakulását" - mondta Readhead. A vírus szerepének kiderítése további kutatásokat igényel.

Szerző
2018.06.24 15:13

Szelfizett a Marsról a NASA robotgeológusa

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:13

Fotó: NASA/JPL-Caltech/
Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson.
A tizenegy képkockából összeállított felvételen a leszálló egység napelemei, valamint műszerei is jól láthatóak - írta az MTI a Phys.org alapján. A misszió kutatói első ízben kaptak teljes képet az űrszonda "munkahelyét" képező, kisebb szobányi területről is, amely közvetlenül az űreszköz előtt terül el. Ez a kép mozaik, amelyet 52 fotóból állítottak össze. A következő hetekben a kutatók és mérnökök feladata az lesz, hogy meghatározzák, pontosan hova helyezze le a műszereit az űrszonda ezen a területen.
Miután kijelölték a szeizmométer és a fúrást végző robot helyét, a szakemberek utasítják az űrszondát, hogy robotkarjával óvatosan helyezze el a műszereket a talajon. Mindkét eszköz talajszinten működik a legjobban, ezért fontos, hogy ne kerüljenek nagyjából 1,3 centiméternél nagyobb kövekre.
"Rendkívüli biztonságot jelent a műszereink számára, hogy ezen a területen szinte nincsenek kőzetek, dombok és mélyedések"
- mondta Bruce Banerdt, a misszió egyik vezető kutatója.
 A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított InSight űrszonda november 26-án landolt a Marson, ahol két éven át végez kutatásokat, alapvetően a bolygó mélyét vizsgálja, valamint megméri a hőmérsékletét. A NASA tudósai 22 helyszínből választották ki a landolás helyét, az Elízium-síkságot, amely egy sík térség a marsi egyenlítőtől északra.
Az egymilliárd dolláros (286 milliárd forint) amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is.
2018.12.12 13:13
Frissítve: 2018.12.12 13:13

A rejtvényfejtés mégsem állítja meg a szellemi leépülést?

Publikálás dátuma
2018.12.12 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/
Egy új skót tanulmány szerint a keresztrejtvényfejtés vagy a sudokuzás nem véd meg az időskori mentális hanyatlástól.
Korábban széles körben elterjedt nézet volt az agy frissességének megőrzésével kapcsolatban a "használd, vagy elveszíted"-elmélet. Egy skót kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek őrzik meg jobban a mentális képességeiket, aki egész életükben rendszeresen végeztek intellektuális tevékenységet. Ugyanis az ő mentális hanyatlásuk a kutatók szerint "magasabb kognitív pontról indul". Az nem derül ki a kutatásból, hogy vajon a kognitív hanyatlás lassabb is lesz-e ezáltal - írta az MTI a BBC alapján.
A BMJ folyóiratban közölt tanulmány az Aberdeeni Királyi Kórházban dolgozó Roger Staff és az Aberdeen-i Egyetem közreműködésével készült. A kutatásban 498 ember vett részt, akik 1936-ban születtek, és 11 éves korukban intelligencia-felmérést végeztek velük. A kutatás akkor kezdődött, mikor betöltötték a 64. évüket. A következő 15 évben öt alkalommal mérték fel emlékező képességüket és szellemi gyorsaságukat. Kiderült, hogy a problémamegoldással kapcsolatos tevékenység nem védi meg az embert a szellemi hanyatlástól. Ugyanakkor azok, akik egész életükben, folyamatosan végeztek intellektuális tevékenységet, idős korukban is magasabb szinten voltak birtokában szellemi képességeiknek. A tanulmány modellező módszerrel készült, és nem állapított meg okozati összefüggéseket. Időközben a kutatásban részt vevők közül többen kimaradtak, néhányan elhunytak.
Korábban néhány tanulmány megállapította, hogy a kognitív tréning javíthatja az emlékezet és a gondolkodás néhány aspektusát, különösen középkorúaknál vagy idősebbeknél a napi feladatok ellátásában. Ám azt egyetlen kutatás sem bizonyította, hogy az agytréning megvédene a demencia kialakulásától.
A brit Global Council on Brain Health egy tavalyi jelentésében arra ösztönzött, hogy az agytorna helyett az emberek minél fiatalabb koruktól végezzenek olyan agystimuláló tevékenységeket, mint a zenetanulás, rajzkészség fejlesztés vagy a kertészkedés, hogy ezzel őrizzék meg egészséges agyi funkcióikat életük későbbi részében.
David Reynolds, a brit Alzheimer Kutatóintézet vezető szakembere szerint a tanulmány újabb adalék a "használd, vagy elveszíted"-vitában. A tudós hangsúlyozta, hogy a szellemi aktivitás megőrzéséhez a jó fizikai állapot, az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás mellőzése, az ajánlásoknak megfelelő, határokon belüli alkoholfogyasztás, a testsúly megőrzése, a koleszterolszint és a vérnyomás kordában tartása járulhat hozzá.
2018.12.12 10:10
Frissítve: 2018.12.12 10:59