Női röplabda - Búcsúzik a magyar csapat

Publikálás dátuma
2018.06.23 13:45
Illusztráció: AFP/Sputnik/Vladimir Pesnya
Fotó: /
A magyar női röplabda-válogatott két sima és egy szoros játszmában kikapott a házigazda Perutól a Limában zajló interkontinentális selejtezőben, így nem jutott az elődöntőbe - írja az MTI.

A nemzetközi szövetség (FIVB) honlapja szerint a tartalékos magyar válogatottban - amely mindössze kilenc játékossal utazott Limába - sérülés miatt a liberó Molcsányi Rita sem tudta vállalni a játékot a helyi idő szerint péntek este rendezett találkozón. Jan De Brandt szövetségi kapitány együttesének a harmadik felvonásban három játszmalabdája volt, ám végül 3-0-ra veszített.

A magyarok - mivel egy nappal korábban Kolumbia legjobbjaitól is kikaptak - csoportjuk harmadik helyén zártak, így búcsúztak a további küzdelmektől.

A hatcsapatos torna legjobbja megmérkőzhet az idei Nemzetek Ligája leggyengébb együttesével, az argentin válogatottal: az oda-visszavágós párharc győztese jövőre az FIVB legrangosabb sorozatában, az NL-ben szerepelhet.

A két csoport első és második helyezettjei magyar idő szerint vasárnap hajnalban elődöntőt játszanak, a két győztes pedig megmérkőzik egymással az aranyéremért és az Argentína elleni párosmeccsért.

Eredmény:
Peru-Magyarország 3-0 (14, 11, 26)

csütörtökön játszották:
Kolumbia-Magyarország 3-0 (13, 19, 7)

szerdán játszották:
Kolumbia-Peru 3-0 (24, 12, 12)

Női röplabda Eb - Augusztus 23-án kezdődik a jövő évi torna
Augusztus 23-án kezdődik a 2019-es női röplabda Európa-bajnokság, amelynek a magyar válogatott társrendezőként már biztosan résztvevője.
Az európai szövetség (CEV) péntek esti tájékoztatása szerint a szeptember 8-ig tartó kontinenstornán a magyar főváros mellett (C csoport) Pozsonyban (D csoport) és Ankarában (A csoport) biztosan rendeznek mérkőzéseket, egyedül a lengyelországi B csoport helyszíne nem tisztázott még.

Szerző
2018.06.23 13:45

Varga János a Nemzet Sportolója lett

Publikálás dátuma
2018.11.20 16:28

Fotó: Wikipedia/ Róth Tamás
Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) elnöke hivatalos értesítést kapott róla, így ténnyé vált, hogy az olimpiai, valamint kétszeres világ- és Európa-bajnok birkózó, a 79 éves Varga János a Nemzet Sportolója lett - áll az MBSZ keddi közleményében.
A Nemzet Sportolói exkluzív társaságban Kulcsár Győző négyszeres olimpiai aranyérmes párbajtőrvívó szeptember 19-i halálával üresedett meg egy hely a tizenkettőből. A jogszabályok értelmében hatvan napon belül a tagoknak kellett javaslatot tenniük, és a Nemzet Sportolói október 29-én Varga Jánost jelölték a megtisztelő címre. Az általuk kiválasztott sportember nevét a sportpolitikáért felelős miniszter képviseletében Szabó Tünde államtitkár terjesztette a kormány elé, és a kabinet elfogadta a jelölést - olvasható a közleményben, amely emlékeztet arra, hogy Polyák Imre 2010-es halála óta most került újra birkózó a Nemzet Sportolói közé.
A testület tagja az lehet, aki a 60. életévét betöltötte, sportolóként kimagasló eredményt ért el, és versenyzői pályafutása után is fontos szerepet töltött be a hazai sportéletben.

A Nemzet Sportolói

Jelenleg: Balczó András öttusázó, Hammerl László sportlövő, Bíróné Keleti Ágnes tornász, Kamuti Jenő vívó, Kárpáti György vízilabdázó, Magyar Zoltán tornász, Portisch Lajos sakkozó, Sági Györgyné Rejtő Ildikó vívó, Schmitt Pál vívó, Székely Éva úszó, Varga János birkózó és Weltner Györgyné Ivánkay Mária siketlimpiai bajnok asztaliteniszező.
Halálukig a cím birtokosai voltak: Puskás Ferenc, Zsivótzky Gyula, Polyák Imre, Albert Flórián, Gyarmati Dezső, Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Földi Imre és Kulcsár Győző.

Szerző
2018.11.20 16:28

Fantomgól a pokolban

Publikálás dátuma
2018.11.20 10:30

Fotó: AFP-DPA/
Annyi nagy szégyene van a FIFA-históriának, hogy bőven lehet válogatni, sajnos. A megdöbbentő gyalázatok egyike negyvenöt évvel ezelőtt történt.
Az 1974-es vb-részvételért interkontinentális pótselejtezőt kellett vívnia egymással a Szovjetunió és Chile válogatottjának. A szovjet csapat a franciák fölött aratott 2-0-lal szerezte meg európai kvalifikációs csoportjában az elsőséget, míg a chilei együttes a peruiak elleni, háromtételes párharcban (0-2 és 2-0 után semleges pályán, Montevideóban 2-1) vívta ki a jogot a további szereplésre. Akkor még Salvador Allende volt Chile elnöke.
Ám szeptember 11-én Augusto Pinochet tábornok véres puccsal magához ragadta a hatalmat, majd koncentrációs táborrá alakította a santiagói Nemzeti Stadiont, ahol több tízezer embert tartottak fogva törvénytelenül. Az aréna területén rendszeresek voltak a gyilkosságok és a kínzások, ezért a Szovjet Labdarúgó Szövetség bejelentette: a szbornaja nem áll ki 1973. november 21-én a pótselejtező visszavágójára, amennyiben azt Santiagóban rendezik. Márpedig Pinochet elrendelte, hogy mindenképpen ott tartsák a találkozót. Majd amikor a FIFA szemlebizottsága a szenvedések színterévé aljasított sporttelepen járt, a foglyok többségét az öltözőépületekbe zsúfolták, s csupán keveset hagytak közülük a nézőtéren. Hallatlan cinizmussal néhányat a bejárás során lőttek agyon, nyilván hangtompítós fegyverekkel. A megtévesztés szándéka nem menti a nemzetközi szövetséget, hiszen annak illetékesei a híradásokból két hónapja értesülhettek róla, mi folyik Chilében, ám Helmut Käser FIFA-főtitkár soha nem felejthetően azt nyilatkozta: „Semmilyen sportbéli okot nem látok arra, hogy bárki bojkottálja a Világ Kupát.”
A brit Morning Star ezzel szemben maró gúnnyal azt írta: „Belfast pillanatnyilag nyugodtabb hely Santiagónál.” Az üzenet nyilvánvalóan Sir Stanley Rousnak, a FIFA angol elnökének szólt...
Noha a világszervezet múlhatatlan felelősségét ez sem enyhíti, a szovjet szövetség súlyos hibát követett el azzal, hogy a pótselejtező első mérkőzését (0-0) szeptember 26-án engedte lejátszani Moszkvában. A futballisták már akkor sem akartak pályára lépni, majd Oleg Blohin, az 1975-ös aranylabdás meg a többiek azzal fordultak a vezérkarhoz, hogy félnek elutazni Santiagóba, a szövetség pedig akceptálta ellenérzésüket. (A bojkottról persze nyilván Leonyid Brezsnyev döntött.) 
Ami ezután következett, az – a rémálmon túl – a legálnokabb bohózatok között tartható számon. Pinochet november 9-én kiüríttette a tábort, és visszahelyezte eredeti funkciójába a stadiont, majd a mérkőzés napján a helyszínen megjelent a chilei csapat, felvonták a zászlókat, a zenekar eljátszotta a himnuszokat, miközben az ellenfél – bejelentésének megfelelően – nem volt sehol. A mérkőzést is elkezdték: a chileiek elindították a labdát, és akciójuk végén Francisco Valdez – gondolták volna? – az üres kapuba passzolt. Legalább 18 000 (egyes források szerint 25 000) néző ünnepelte a fantomgólt... A „meccset” a chileiek 1-0-ra nyerték, majd a mindenre képes FIFA 2-0-lal igazolta a találkozót.
Az 1974-es vb-re a bravúros győzelmet arató chileiek utazhattak, de a valaha volt legszomorúbb futballesemény egyikének még nem volt vége. Mivel a chileiek tudták, hogy a szovjet együttes nem megy el Santiagóba, a visszavágó napjára meghívták a Santost, amelynek elöljárói – 30 ezer dollárért – elfogadták az invitálást. Nem mellesleg: a pótselejtezőtől a világbajnokságig mindössze három válogatott mérkőzést tudott játszani a chilei csapat, ezek közül kettőt a diktáror Duvalier-dinasztia rettenetes Haitijában. A harmadikra az ír válogatott utazott el 1964 májusában Santiagóba, de Dublinban heves – ám hiábavaló – tiltakozás előzte meg a vendégszereplést. A Santos viszont erényt kovácsolt a morális mételyből: miután csapata 5-0-ra győzött a chilei válogatott ellen, az eredményt így aposztrofálja a klubkrónika: „Pinochet–Santos 0-5. Finom bosszú volt ez azoktól, akik iszonyodnak az erőszaktól, a brutalitástól. Hasonló történt, mint Jesse Owens diadalai alkalmával az 1936-os olimpián Hitler Berlinjében.”
A politikai párhuzam megáll. Ám a Santosnak – amelyben, ha Pelé nem is, Euzebio (Carlos de Jesus) játszott, sőt két gólt szerzett – csak annyi helyben hagyható magyarázata van Santiagóra, akár a FIFA-nak...
2018.11.20 10:30
Frissítve: 2018.11.20 10:30