Török választások hatalmas téttel - Erdogannak áll a zászló?

Publikálás dátuma
2018.06.24 11:14
A "jövő" is szavaz
Fotó: /
Vasárnap helyi idő szerint  reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint reggel 7 órakor) megnyíltak a szavazóhelyiségek Törökország-szerte az előrehozott államfő- és parlamenti választáson. A referendum kimenetele sorsdöntő lehet, ez ugyanis talán az utolsó esély az erdogani diktatúra megszilárdításának megakadályozására. A Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által ismertetett esti részeredmények szerint azonban Erdogan magabiztosan vezet. A szavazatok 89,4 százalékos feldolgozottságánál pedig nincs már meg az önálló abszolút parlamenti többsége Törökországban a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP).

Hat elnökjelölt szerepel a szavazócédulákon. A győztes államfő már egy papíron prezidenciális köztársaság vezetője lehet, de ha Erdogan álma valósul meg, akkor a modernkori török szultánságé. Minden ellenzéki jelölt leszögezte, győzelme esetén Törökországot visszatéríti a parlamentáris demokrácia útjára, s módosítja a tavalyi népszavazással hatályba léptetett, Erdogan hatalmi ambícióit megjelenítő rendszert.

1. Recep Tayyip Erdogan

Felmérések szerint a hivatalban lévő államfő nem tud első fordulóból többséget szerezni, a második forduló pedig nyitott marad. Erdogan 1954-ben született, 2003-tól áll az ország élén, kezdetben kormányfőként, majd 2014-től elnökként. Politikai pályafutása 1994-ben kezdődött, amikor szülővárosa, Isztambul főpolgármesterévé választották. Városvezetői sikerei országos ismertséget biztosítottak számára, de az igazi kitörést az a tüntetéshullám hozta meg, amely 1998-ban a Jólét Pártjának törvényen kívül helyezése miatt söpört végig az országon. Erdogan a tüntetések élére állt, amiért 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, amiből négyet le is ült. 2001-ben megalakított új pártjával, a világi iszlamista Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP), 2002 óta minden választást megnyert. Kezdeti gazdasági sikerei, valamint a lakosság vallási érzelmeire való építés hatalmas többséget hozott össze számára, ami 2013-ig fennmaradt. Ekkor robbant a bomba, amikor kiderült, hogy már nemcsak a párt legfelsőbb köreit, hanem az elnöki családot is a korrupció uralta el. Erdogan gyorsan és brutálisan lépett, megkezdődött a tisztogatás a bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszerben, az utcai tüntetéseket felszámolták az erőszakszervezetek. 2015 júniusában az AKP ekkor elveszítette abszolút többségét, és önállóan már nem tudott kormányt alakítani. Erdogan novemberre előrehozott választást erőszakolt ki, amelyen megkérdőjelezhető körülmények között biztosította a kormányalakításhoz szükséges többséget, és nekifoghatott a régóta óhajtott prezidenciális rendszer megvalósításához. A tavalyi referendumot viszont nemzetközi megfigyelők és a török ellenzék szerint már egyértelműen csalással nyerte meg, az így összehozott 51,41 százalék azonban elegendő volt saját teljhatalmának biztosításához. Jelenlegi mérések szerint választási csalás nélkül nem tud első fordulóból győzni, esélyeit 43-48 százalék körül mérték júniusban, míg májusban néhány intézet 50 százalék fölött látta.

2. Muharrem Ince

Amennyiben sor kerül második fordulóra, vélhetően a szociáldemokrata (CHP) Muharrem Ince lesz Erdogan ellenfele. A fizikatanár Ince 1964-ben született, gyújtó hangú beszédeivel ő lett a kampány meglepetésembere, legjobb ellenzéki mozgósítója. Kétszer indult a CHP elnökségéért, mindkétszer alulmaradt, Erdogan ellen akkor lenne esélye a második fordulóban, ha a kurd lakosságot egységesen maga mögé tudná állítani. Ő volt az az elnökjelölt, aki meglátogatta börtönben lévő kurd ellenfelét.

3. Meral Aksener

Meral Aksener az elnökválasztás egyetlen női szereplője. Az Erdogannal szövetséges, jobboldali nacionalista MHP-ből 2017 októberében kivált volt belügyminiszter a 2013-as Gezi parki korrupcióellenes tüntetések idején vált ismertté, ekkor szállt szembe először Erdogannal. A közvélemény-kutatók szerint alig 1,5-2 százalékkal marad el Erdogan mögött, de vélhetően nem ő, hanem Ince lesz a második fordulós ellenzéki jelölt. Aksenernek ugyanis kevesebb esélye van megszerezni a kurd szavazatokat, mivel a legvéresebb kurdellenes kormányzati fellépések idején, 1996-97-ben ő állt a belügyminisztérium élén. Az 1956-ban született, konzervatív Aksener a kampányfinisben úgy nyilatkozott, visszaküldené hazájába a Törökországban tartózkodó közel 4 millió szíriai menekültet.

4. Selahattin Demirtas

A legfiatalabb elnökjelölt az 1973-ban született kurd Selahattin Demirtas, a kurdbarát baloldali HDP társelnöke, aki 2016 novemberétől börtönben van. Ő egyike azon HDP-politikusoknak, akiket terrorváddal küldött rácsok mögé a puccskísérlet utáni tisztogatás során a rezsim. Kampányát is a börtönből vitte végig az ügyvéd végzettségű politikus, a hatalom egyetlen televíziós szereplést engedélyezett számára, azt is a cellájából, múlt héten, a kampányrendezvényeken viszont nem vehetett részt. Demirtas nem először indul elnökválasztáson, 2014-ben közel 10 százalékos támogatottságot ért el.

5-6. A konzervatív Temel Karamolllaoglu 1-2, a baloldali Dogu Perincek 1 százalék alatti támogatottsága nem tudja befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét.

Szerző
2018.06.24 11:14

Véres ruhákra hivatkozva rendelték el az Aquarius lefoglalását

Publikálás dátuma
2018.11.20 21:51

Fotó: AFP/ MAUD VEITH / SOS MEDITERRANEE
Az Orvosok határok nélkül rágalmazási hadjáratnak nevezte a vizsgálatot.
Veszélyes hulladékkezelés vádjával a szicíliai Catania ügyészsége elrendelte az Orvosok határok nélkül (Msf) és az Sos Mediterranée nem kormányzati szervezet Aquarius nevű közös hajójának a lefoglalását kedden. Az ügyészség szerint az Aquarius veszélyes, fertőző hulladékot tett az olaszországi partokra, megszegve az ezek tárolására és feldolgozására vonatkozó szabályokat, és ezzel egészségügyi vészhelyzetet teremtett. Az olasz pénzügyőrség és rendőrség utóbbi két évben végzett vizsgálata szerint az Aquarius mintegy 24 ezer kilogramm, egészségügyi szempontból veszélyes és fertőző hulladékot szállított Olaszországba: arról a hulladékról van szó, amelyet a hajóról minden egyes érkezés után az olaszországi kikötőkben hagytak hátra, vagyis többnyire fertőzésveszélyes, véres ruhadarabokat, amelyeket a beteg, sebesült migránsok viseltek. Ezeket a ruhaneműket speciális tárolókban kellett volna partra helyezni, elszállítani és megsemmisíteni. Ehelyett az NGO-k – a költségeket megtakarítva – normális háztartási hulladékként tüntették fel őket egyszer sem jelentve be a hatóságoknak, hogy az egészségre veszélyes hulladékról van szó. Az olasz hatóságok szerint 44 esetben bizonyítható, hogy az Aquariusról veszélyes hulladék jutott be Olaszországba. Az ügyészség 24 személy ellen indított vizsgálatot, köztük vannak az Msf és az Sos Mediterranée olasz, francia, holland, német és más nemzetiségű felelősei, valamint az Aquarius ukrán kapitánya. Ezen kívül 460 ezer eurós bírságot szabtak ki a két NGO-ra. Az olasz hatóságok az Aquarius telefonbeszélgetéseinek lehallgatásával és elektronikus levelezésének ellenőrzésével készek bizonyítani, hogy a két NGO „rendszeresen, előre kitervelten távolította el a hajóról az illegális hulladékot”. Olasz adatok szerint az Aquariustól Olaszországba szállított több mint 21 ezer emberből több mint ötezer betegként érkezett: Tbc-sek, rühesek, bárányhimlősek, gyulladásos betegségben szenvedők, nyílt sebeket viselők voltak közöttük. Ruháik mind az olaszországi kikötők hulladéktárolóiba kerültek bármilyen elővigyázatossági lépés nélkül. Az ügyészi vizsgálatot Carmelo Zuccaro cataniai ügyész vezeti, aki 2015 óta vizsgálja az NGO-k mentési műveleteinek szabályosságát. Zuccaro ügyész vetette fel elsőként, hogy a földközi-tengeri NGO-k az embercsempészekkel összejátszva mentés helyett az illegális bevándorlást segítik.
Az Msf kedden Rómában tartott sajtótájékoztatóján az NGO „rágalmazási hadjáratnak” nevezte az olasz ügyészség újabb vizsgálatát hangsúlyozva, hogy ennek célja az Msf orvosi-mentési szolgálatának „bűncselekményként” való feltüntetése. Hangsúlyozta, hogy az Aquariust az olasz egészségügyi szervek mindig átvizsgálták, és az esetleges fertőzésveszély megelőzése az olasz hatóságok hatáskörébe tartozott. A szervezet hozzátette, hogy az Aquariusnak jelenleg libériai felségjelzése van, de ezzel nem tudnak mentési munkát végezni.
2018.11.20 21:51

Több mint negyven ember meghalt egy kabuli robbantásban

Publikálás dátuma
2018.11.20 20:41

Fotó: AFP/ HAROON SABAWOON / ANADOLU AGENCY
A merényletben 83-an megsérültek.
Legalább 43 ember életét vesztette és 83-an megsérültek, amikor öngyilkos merénylő robbantott Kabulban. A merényletet az Uranus rendezvényépületben, vallástudósok találkozóján követték el, az eseményt Mohamed próféta születése napjának alkalmából rendezték – írja a BBC. A merénylet elkövetőjeként eddig egy terrorszervezet sem jelentkezett.
2018.11.20 20:41
Frissítve: 2018.11.20 20:41