Török választások hatalmas téttel - Erdogannak áll a zászló?

Publikálás dátuma
2018.06.24 11:14
A "jövő" is szavaz
Fotó: /
Vasárnap helyi idő szerint  reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint reggel 7 órakor) megnyíltak a szavazóhelyiségek Törökország-szerte az előrehozott államfő- és parlamenti választáson. A referendum kimenetele sorsdöntő lehet, ez ugyanis talán az utolsó esély az erdogani diktatúra megszilárdításának megakadályozására. A Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által ismertetett esti részeredmények szerint azonban Erdogan magabiztosan vezet. A szavazatok 89,4 százalékos feldolgozottságánál pedig nincs már meg az önálló abszolút parlamenti többsége Törökországban a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP).

Hat elnökjelölt szerepel a szavazócédulákon. A győztes államfő már egy papíron prezidenciális köztársaság vezetője lehet, de ha Erdogan álma valósul meg, akkor a modernkori török szultánságé. Minden ellenzéki jelölt leszögezte, győzelme esetén Törökországot visszatéríti a parlamentáris demokrácia útjára, s módosítja a tavalyi népszavazással hatályba léptetett, Erdogan hatalmi ambícióit megjelenítő rendszert.

1. Recep Tayyip Erdogan

Felmérések szerint a hivatalban lévő államfő nem tud első fordulóból többséget szerezni, a második forduló pedig nyitott marad. Erdogan 1954-ben született, 2003-tól áll az ország élén, kezdetben kormányfőként, majd 2014-től elnökként. Politikai pályafutása 1994-ben kezdődött, amikor szülővárosa, Isztambul főpolgármesterévé választották. Városvezetői sikerei országos ismertséget biztosítottak számára, de az igazi kitörést az a tüntetéshullám hozta meg, amely 1998-ban a Jólét Pártjának törvényen kívül helyezése miatt söpört végig az országon. Erdogan a tüntetések élére állt, amiért 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, amiből négyet le is ült. 2001-ben megalakított új pártjával, a világi iszlamista Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP), 2002 óta minden választást megnyert. Kezdeti gazdasági sikerei, valamint a lakosság vallási érzelmeire való építés hatalmas többséget hozott össze számára, ami 2013-ig fennmaradt. Ekkor robbant a bomba, amikor kiderült, hogy már nemcsak a párt legfelsőbb köreit, hanem az elnöki családot is a korrupció uralta el. Erdogan gyorsan és brutálisan lépett, megkezdődött a tisztogatás a bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszerben, az utcai tüntetéseket felszámolták az erőszakszervezetek. 2015 júniusában az AKP ekkor elveszítette abszolút többségét, és önállóan már nem tudott kormányt alakítani. Erdogan novemberre előrehozott választást erőszakolt ki, amelyen megkérdőjelezhető körülmények között biztosította a kormányalakításhoz szükséges többséget, és nekifoghatott a régóta óhajtott prezidenciális rendszer megvalósításához. A tavalyi referendumot viszont nemzetközi megfigyelők és a török ellenzék szerint már egyértelműen csalással nyerte meg, az így összehozott 51,41 százalék azonban elegendő volt saját teljhatalmának biztosításához. Jelenlegi mérések szerint választási csalás nélkül nem tud első fordulóból győzni, esélyeit 43-48 százalék körül mérték júniusban, míg májusban néhány intézet 50 százalék fölött látta.

2. Muharrem Ince

Amennyiben sor kerül második fordulóra, vélhetően a szociáldemokrata (CHP) Muharrem Ince lesz Erdogan ellenfele. A fizikatanár Ince 1964-ben született, gyújtó hangú beszédeivel ő lett a kampány meglepetésembere, legjobb ellenzéki mozgósítója. Kétszer indult a CHP elnökségéért, mindkétszer alulmaradt, Erdogan ellen akkor lenne esélye a második fordulóban, ha a kurd lakosságot egységesen maga mögé tudná állítani. Ő volt az az elnökjelölt, aki meglátogatta börtönben lévő kurd ellenfelét.

3. Meral Aksener

Meral Aksener az elnökválasztás egyetlen női szereplője. Az Erdogannal szövetséges, jobboldali nacionalista MHP-ből 2017 októberében kivált volt belügyminiszter a 2013-as Gezi parki korrupcióellenes tüntetések idején vált ismertté, ekkor szállt szembe először Erdogannal. A közvélemény-kutatók szerint alig 1,5-2 százalékkal marad el Erdogan mögött, de vélhetően nem ő, hanem Ince lesz a második fordulós ellenzéki jelölt. Aksenernek ugyanis kevesebb esélye van megszerezni a kurd szavazatokat, mivel a legvéresebb kurdellenes kormányzati fellépések idején, 1996-97-ben ő állt a belügyminisztérium élén. Az 1956-ban született, konzervatív Aksener a kampányfinisben úgy nyilatkozott, visszaküldené hazájába a Törökországban tartózkodó közel 4 millió szíriai menekültet.

4. Selahattin Demirtas

A legfiatalabb elnökjelölt az 1973-ban született kurd Selahattin Demirtas, a kurdbarát baloldali HDP társelnöke, aki 2016 novemberétől börtönben van. Ő egyike azon HDP-politikusoknak, akiket terrorváddal küldött rácsok mögé a puccskísérlet utáni tisztogatás során a rezsim. Kampányát is a börtönből vitte végig az ügyvéd végzettségű politikus, a hatalom egyetlen televíziós szereplést engedélyezett számára, azt is a cellájából, múlt héten, a kampányrendezvényeken viszont nem vehetett részt. Demirtas nem először indul elnökválasztáson, 2014-ben közel 10 százalékos támogatottságot ért el.

5-6. A konzervatív Temel Karamolllaoglu 1-2, a baloldali Dogu Perincek 1 százalék alatti támogatottsága nem tudja befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét.

Szerző
2018.06.24 11:14

Túlélte Theresa May a bizalmatlansági szavazást

Publikálás dátuma
2018.12.12 22:22

Fotó: AFP/ OLI SCARFF
Theresa May marad a konzervatívok vezetője, miután közép-európai idő szerint késő este túlélte a bizalmatlansági szavazást.
BBC összefoglalója szerint a brit miniszterelnök mellett 200-an, ellene 117-en szavaztak. Maynek 159 szavazatra volt szüksége ahhoz, hogy megőrizze pártelnöki és miniszterelnöki pozícióját. Egészen az utolsó pillanatig úgy volt, hogy 315 konzervatív képviselő szavazhat, és így eredetileg 158 voksra lett volna szükség az egyértelmű eredményhez, de szerda este visszakapta szavazati jogát két olyan tory alsóházi képviselő is, akiket korábban fegyelmi ügyek miatt felfüggesztettek. Az eredmény azt jelenti, hogy a Konzervatív Párton belül Theresa May ellen a következő tizenkét hónapban nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni.    Az Euronews emlékeztet: Theresa May ellen saját párttársai kezdeményeztek bizalmatlansági eljárást. Megindításához 48 aláírás kellett, utolsóként Owen Paterson egykori környezetvédelmi miniszter döntött May ellen. A Konzervatív Párt alsóházi frakciója azért indította meg az eljárást, mert elégedetlenek a kormányfő által letárgyalt Brexit-tervezettel, melyről eredetileg kedden szavazott volna a parlament, de a voksolást elhalasztották.
Az eredmény ismertetés után Theresa May a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt elmondott rövid nyilatkozatában, hálás az eredményért, "jelentősnek" nevezte ugyanakkor az ellene voksoló tory képviselők számát. Kijelentette azonban, hogy az ő érveikre is odafigyelt. Közölte: csütörtökön részt vesz az Európai Unió csúcsértekezletén, ahol jogi és politikai biztosítékokat fog kérni azoknak az aggályoknak az elsimítására, amelyeket a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás kapcsán a képviselők felvetettek.
2018.12.12 22:22
Frissítve: 2018.12.12 22:58

May lemond, amint megvan a Brexit

Publikálás dátuma
2018.12.12 20:14

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megígérte: nem ő vezeti a Konzervatív Pártot a következő választásokon. Még szerda este kiderül, megnyeri-e bizalmatlansági szavazást a brit miniszterelnök.
Nem hivatalos értesülések szerint Theresa May brit miniszterelnök szerdán megígérte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának, hogy nem ő fogja vezetni a pártot a következő parlamenti választásokon.
May esküdözött, hogy a konzervatívok keményvonalas Brexit-támogatói által kezdeményezett bizalmatlansági szavazást megnyeri, de kijelentette egyúttal, hogy lemond vezetői posztjáról, mielőtt a következő választásra négy év múlva sor kerülne, erősítette meg a hírt két kormánytag a Reutersnek.
May szerda este, az ellene kezdeményezett bizalmi szavazás előtt szólalt fel az alsóházi tory frakció 1922 bizottságának ülésén. A testületet olyan tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A rendkívül befolyásos bizottság - amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe -, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára, emellett hatáskörébe tartozik a vezetőváltási kezdeményezések elbírálása és a folyamat irányítása is.
A bizottság elnöke, Sir Graham Brady jelentette be szerda reggel, hogy összegyűlt a kormányfő elleni bizalmi szavazás kiírásához szükséges számú képviselői beadvány. A szerda estére kitűzött szavazás előtti bizottsági ülésen - az egyik résztvevő tory képviselő, George Freeman Twitter-bejegyzése szerint -
May kijelentette: meghallotta és tiszteletben tartja a Konzervatív Párt akaratát, és amint végigvitte rendezett módon Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, félreáll.
Theresa May tavaly áprilisban teljesen váratlanul bejelentette, hogy előrehozott parlamenti választásokat ír ki, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval.
A tavaly júniusi választáson azonban a Konzervatív Párt meglehetősen csekély, 17 fős addigi alsóházi többségét is elveszítette, és jelenleg a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) eseti külső támogatásával tud csak többséget biztosítani törvényjavaslataihoz.
Az 1922 bizottság szerda esti ülése után megkezdődött a bizalmi szavazás, amelynek eredményét közép-európai idő szerint 22 óráig várhatóan közzéteszik.
2018.12.12 20:14
Frissítve: 2018.12.12 22:26