Drágul a kenyér - Kétszámjegyes emelést vár az ágazat

Publikálás dátuma
2018.06.24 19:13
Népszava fotó
Fotó: /
Kevés étkezési búza terem, emelkedik a liszt ára, így a kenyérért is többet kell majd fizetni. Egyre fogynak a magyar sütőipari cégek.

Két számjegyű áremelésre lenne szüksége a sütőiparnak, hogy kikecmeregjen a veszteséges, illetve alacsony, 0-2 százalékos profitot hozó működés csapdájából – állítják ágazati szakemberek. Óhatatlanul a kenyér árának emelése is felvetődik az őszi ártárgyalásokon. Ez is növelheti az inflációs nyomást, hiszen az élelmiszerek 13-15 százalékos súllyal esnek latba a pénzromlás ütemében.

Népszava fotó

Népszava fotó

Ezért sem értik a sütőipari ágazat szereplői, hogy miközben a tejiparnak végül sikerült elérni, hogy a feketegazdaságnak, az áfacsalásoknak leginkább kitett tartós tej több éves huzavona után 2019-től végre bekerül az 5 százalékos kedvezményes áfakörbe, a legalapvetőbb népélelmezési cikk, a kenyér pedig ismét kimarad. Nem kis piacról van szó, hiszen éves szinten a háztartásokban 50-51 kiló kenyeret fogyasztanak, de a vendéglátást, közétkeztetést és egyéb területeket is figyelembe véve a hazai kenyérfogyasztás eléri személyenként a 69 kilót. A szürkegazdaságban nem tudni mennyi kenyér fogy.

Ez azért is nagyon aggályos, mert marad a szürke-, illetve a feketegazdaság magas aránya a sütőiparban – hívta fel a figyelmet a lapunknak neve elhallgatását kérő ágazati szakember. Márpedig az utóbbi évtizedben jelentős számban jelentek meg a volt Jugoszlávia egykori tagállamaiból olyan sütőiparosok, akik gyakran mellé nyúlnak az online kasszának – fogalmazott a szakember. Mára a 950 pékségből mintegy 650-700 lehet ilyen balkáni vállalkozók tulajdonában. Ez nem ennyi tulajdonost jelent, mert egyes csoportok láncszerűen fognak össze több üzletet. Ha az egyik üzletet bezáratja a hatóság, más néven újat nyitnak. A 4-5 nagy fagyasztott sütőipari terméket gyártó cég pedig összességében 1500-1600 üzletet lát el franchise rendszerben. Ez is szűkíti a hagyományos pékségek piaci mozgásterét.

A magyar pékek pozícióját a termelési költségek elismertetésében nemcsak az adóelkerülő vetélytársak nehezítik, hanem a saját pékséget üzemeltető nagy élelmiszerláncok is, amelyek vevőcsalogatóként alkalmazzák az olcsó kenyeret. Márpedig a kenyér előállítása egyre többe kerül. A gyenge forint felhajtja a főleg külföldről beszerzett adalékanyagok árát, az üzemanyagok drágulása pedig a szállítási költségeket emeli.

A kenyér legfontosabba alapanyag mégis csak a gabona, a liszt, s idén onnan sem sok biztató hír érkezik. Az előzetes becslések szerint idén kisebb vetésterületen, az átlagosan 1 millió hektár helyett már második éve csak 900 ezer hektáron, 10 százalékkal kevesebb búza terem. Várhatóan 4,5 millió tonna kerülhet a magtárakba. A kedvezőtlen időjárás miatt az étkezési, vagy malmi búza aránya alig lesz több mint 50 százalék. Jelentős károkat okoztak a viharok és a kánikulát követő csapadék sem tett jót a korábban érő gabonának.

Az aratás előtti a búza átlagosan 45 ezer forintos tonnánkénti ára a betakarítás után emelkedhet, miközben a malmi búzát már most is 48-50 ezer forint között kínálják.

A búza ára nagyjából 10 százalékkal magasabb a tavalyinál – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke. A hazai 1,2 millió tonnás kenyérgabona mennyiség idén is meg lesz, a 2-2,5 millió tonnás exportba azonban növekszik a takarmányminőség aránya -tette hozzá.

Bár egyelőre nincsenek még pontos adatok a búzatermés mennyiségéről, minőségéről, de ha a malmi búza ára emelkedik, az hatással lesz a liszt árára – említette lapunknak Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Legjobb esetben is legföljebb stagnálni fog a liszt ára, de valószínűbb, hogy emelkedik majd. A malomipar nehéz gazdasági évet zárt, és az idei sem lesz könnyebb a folyamatosan növekvő gabonaárak miatt, amelyeket nemigazán tudott érvényesíteni az áraiban az ágazat az éles verseny miatt. Az iparág szereplői igyekszenek megtartani a vevőkörüket. Az üzletláncokkal több hónapos, akár éves szerződést kötnek, s ezek bebetonozzák a kiskereskedelmi liszt árát. Bár a megtermelt lisztnek alig 10 százaléka a lakossági kilós liszt, az árak alakításában ennek fontos szerepe van. A szakember szerint ennek a terméknek az árai alacsonyak a termelési költséghez képest.

Tavaly a sütőipar 5-6 százalékos átadási áremelést tudott elérni, miközben a kötelező és az azzal párhuzamos további béremelések elérték az átlagosan 10 százalékos mértéket. Ez a tendencia idén is folytatódott. Sok kis pékség, főleg Csongrád és Békés megyében tönkre ment. Ebben szerepet játszott a szakemberek elvándorlása is.

Keresztfinanszírozás
Az egyik szakmai kutatóintézet tavalyi felmérésében a költség és forgalmi adatokat összevetése eredményeképp kimutatta, hogy a négy alapvető sütőipari termék közül három, a kenyértermelés 65-70 százalékát kitevő fehér, illetve a félbarna kenyér, valamint a vizes zsemle veszteséges volt, és csak a kifli hozott némi nyereséget. Az úgynevezett finomáru nyereségéből próbálják finanszírozni a máshol termelődő veszteséget.
Vannak olyan vélemények, hogy a kormányzat nem véletlenül „feledkezett” el a kenyér áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentéséről, hanem bizonyos érdekkörök számára tisztítaná meg a piacot a versenytársak megtizedelésével. Erre azonban egyelőre semmilyen bizonyíték nincs.



2018.06.24 19:13

A kormány 25 milliárdot ad székelyföldi nagyberuházásokra

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Első lépésben a mezőgazdaságra, a feldolgozóiparra és az élelmiszergyártásra összpontosítanak.
Első lépésben a nagyberuházásokat támogatja és 25 milliárd forintból gazdálkodik 2019-ben a székelyföldi gazdaságfejlesztési program – közölte kedden a Krónika erdélyi magyar napilap Kozma Mónikát, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetőjét idézve. Az ügyvezető Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével és Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatót Sepsiszentgyörgyön a program részleteiről. Kozma Mónika felidézte: a magyar kormány 50 milliárd forintot szán 2019-ben a külhoni gazdaságfejlesztési programokra, és az összegnek a fele, 25 milliárd forint jut Székelyföldre. Hozzátette, hogy első lépésben a mezőgazdaságra, a feldolgozóiparra, az élelmiszergyártásra összpontosítanak, és a nagyberuházásokat támogatják. Azt szeretnék, hogy több területen olyan beruházás valósuljon meg, melyek a beszállítók, tehát a kisebb gazdák boldogulását is segítik. Év vége előtt közzéteszik az erre vonatkozó pályázati felhívást. Ezt követően tavasszal írnak ki újabb pályázatot a kisebb összegű támogatásokra. Az ügyvezető elmondta, hogy kevés bürokráciával járó pályázati rendszert alakítottak ki, és hozzátette: a kiírásban nincsenek etnikai jellegű megszorítások, de csak magyar nyelven lehet pályázni. A kísérleti jelleggel tavaly meghirdetett Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalatait összegezve elmondta, ott 495 támogatási szerződést zártak le, ezeknél az elszámolás is megtörtént. Megjegyezte: a kísérleti program keretében 22 millió lejt (1,5 milliárd forint) ítéltek oda mezőgazdaságban tevékenykedő természetes és jogi személyeknek, kis- és közepes vállalatoknak, ennek pedig 4 millió lej volt az áfatartalma, ami a román államnál maradt. A támogatottak többsége mezőgazdasági eszközt vásárolt. Az így beszerzett 143 traktorból 103-at Szászrégenben gyártottak – részletezte Kozma Mónika. Az ügyvezető szerint a kísérleti program keretében hetvenen nyertek támogatást a földtulajdonviszonyok rendezésére, de csak hárman tudták a megadott határidőig teljesíteni a vállalásaikat. A pályázók önhibájukon kívül ütköztek olyan bürokratikus akadályokba, amelyeket egyelőre nem sikerült leküzdeniük. Ezért a következő kiírásban már nem is ajánlanak támogatást a földtulajdonviszonyok rendezésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tíz nappal ezelőtt jelentette be Kolozsváron, hogy 2019-ben Székelyföldre is kiterjesztik a gazdaságfejlesztési programot. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét végén a Máért plenáris ülésén ezzel kapcsolatban elmondta: Romániában lényegében a többségi nemzet egyetértésével bonyolítják le a gazdaságfejlesztési programot. Az ehhez szükséges politikai tárgyalásokat a magyarság helyi érdekvédelmi szervezete folytatta le. Azt is megjegyezte, hogy nem lenne értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána a főhatalmat gyakorló állam lecsap a megtámogatott vállalkozásokra. Hozzátette: a számítások szerint minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez.
Szerző
2018.11.20 18:40
Frissítve: 2018.11.20 18:40

Még mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:25
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, hány forintra nő jövőre a minimálbér. Decemberben viszont több évre szóló megállapodás születhet.
Nem közeledtek az álláspontok a jövő évi béremelések mértékét illetően a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi egyeztetésén: a munkaadók továbbra is 5 százalékkal emelnék a legkisebb béreket, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék. A Pénzügyminisztérium képviselője ezúttal sem fejtette ki álláspontját, mivel a kormány azt szeretné, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal állapodjon meg a kérdésről. Annyi előrelépés ugyanakkor történt, hogy rögzítették: kettő vagy három évre szóló megállapodást szeretnének kötni – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől. Elmondta azt is: a munkaadók a „leggyengébb láncszem” elvét szerették volna alkalmazni a béremelések folyamatában, azaz a legrosszabbul teljesítő vállalkozások bérszintjéhez igazították volna a bérfejlesztés ütemét. Ezt a szakszervezetek nem támogatták, és végül el is vetették az elképzelést, de abban egyetértettek a munkaadókkal, hogy a béremelések mértékénél figyelembe kell venni a vállalkozások teljesítőképességét is. Ezért egy olyan háttérszámítást kértek a pénzügyi tárcától, amely ágazati szinten részletezi, milyen hatással lenne, és hány embert érintene egy 5, 10 vagy 15 százalékos minimálbér-emelés. Ilyen háttér számításokat a szaktárca a korábbi években már a bértárgyalásokat megelőzően az érdekképviseletek rendelkezésére bocsátott, amelyek ez alapján tudták megfogalmazni elvárásaikat. Hogy ez most mégsem történt meg, annak feltehetőleg az az oka, hogy – mint arról korábban beszámoltunk - a Pénzügyminisztériumnak november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére. A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg - évente begyűjti az adatokat az egyéni bérekről és keresetekről: a bértárgyalásokra készülvén a MASZSZ ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron (a KSH csak bértömeget és dolgozói létszámot kér be az 5 főnél többet foglalkoztató cégektől, és ebből publikálja havonta az átlagkereseti adatokat, ezért ebben az adatbázisban az egyéni bérek nem látszanak). A tárca azonban csak hosszas huzavona után adta ki azokat, és csak 2016-ra vonatkozóan. Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mivel úgy tűnik, elfelejtették begyűjteni azokat. Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni. A Pénzügyminisztérium kedden a következő tárgyalásra ígérte a fenti adatok alapján a háttér számításokat, de hogy a következő forduló mikor lesz, arról egyelőre nincs döntés. A jelenlegi elképzelések szerint legkésőbb december közepéig meg kell születnie a jövő évre vonatkozó béremelésekkel kapcsolatos megállapodásnak. Vagyis még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, mekkora összeget tesz majd ki jövőre a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér és a 180 500 forintos garantált bérminimum.  
2018.11.20 18:25