Drágul a kenyér - Kétszámjegyes emelést vár az ágazat

Publikálás dátuma
2018.06.24 19:13
Népszava fotó
Fotó: /
Kevés étkezési búza terem, emelkedik a liszt ára, így a kenyérért is többet kell majd fizetni. Egyre fogynak a magyar sütőipari cégek.

Két számjegyű áremelésre lenne szüksége a sütőiparnak, hogy kikecmeregjen a veszteséges, illetve alacsony, 0-2 százalékos profitot hozó működés csapdájából – állítják ágazati szakemberek. Óhatatlanul a kenyér árának emelése is felvetődik az őszi ártárgyalásokon. Ez is növelheti az inflációs nyomást, hiszen az élelmiszerek 13-15 százalékos súllyal esnek latba a pénzromlás ütemében.

Népszava fotó

Népszava fotó

Ezért sem értik a sütőipari ágazat szereplői, hogy miközben a tejiparnak végül sikerült elérni, hogy a feketegazdaságnak, az áfacsalásoknak leginkább kitett tartós tej több éves huzavona után 2019-től végre bekerül az 5 százalékos kedvezményes áfakörbe, a legalapvetőbb népélelmezési cikk, a kenyér pedig ismét kimarad. Nem kis piacról van szó, hiszen éves szinten a háztartásokban 50-51 kiló kenyeret fogyasztanak, de a vendéglátást, közétkeztetést és egyéb területeket is figyelembe véve a hazai kenyérfogyasztás eléri személyenként a 69 kilót. A szürkegazdaságban nem tudni mennyi kenyér fogy.

Ez azért is nagyon aggályos, mert marad a szürke-, illetve a feketegazdaság magas aránya a sütőiparban – hívta fel a figyelmet a lapunknak neve elhallgatását kérő ágazati szakember. Márpedig az utóbbi évtizedben jelentős számban jelentek meg a volt Jugoszlávia egykori tagállamaiból olyan sütőiparosok, akik gyakran mellé nyúlnak az online kasszának – fogalmazott a szakember. Mára a 950 pékségből mintegy 650-700 lehet ilyen balkáni vállalkozók tulajdonában. Ez nem ennyi tulajdonost jelent, mert egyes csoportok láncszerűen fognak össze több üzletet. Ha az egyik üzletet bezáratja a hatóság, más néven újat nyitnak. A 4-5 nagy fagyasztott sütőipari terméket gyártó cég pedig összességében 1500-1600 üzletet lát el franchise rendszerben. Ez is szűkíti a hagyományos pékségek piaci mozgásterét.

A magyar pékek pozícióját a termelési költségek elismertetésében nemcsak az adóelkerülő vetélytársak nehezítik, hanem a saját pékséget üzemeltető nagy élelmiszerláncok is, amelyek vevőcsalogatóként alkalmazzák az olcsó kenyeret. Márpedig a kenyér előállítása egyre többe kerül. A gyenge forint felhajtja a főleg külföldről beszerzett adalékanyagok árát, az üzemanyagok drágulása pedig a szállítási költségeket emeli.

A kenyér legfontosabba alapanyag mégis csak a gabona, a liszt, s idén onnan sem sok biztató hír érkezik. Az előzetes becslések szerint idén kisebb vetésterületen, az átlagosan 1 millió hektár helyett már második éve csak 900 ezer hektáron, 10 százalékkal kevesebb búza terem. Várhatóan 4,5 millió tonna kerülhet a magtárakba. A kedvezőtlen időjárás miatt az étkezési, vagy malmi búza aránya alig lesz több mint 50 százalék. Jelentős károkat okoztak a viharok és a kánikulát követő csapadék sem tett jót a korábban érő gabonának.

Az aratás előtti a búza átlagosan 45 ezer forintos tonnánkénti ára a betakarítás után emelkedhet, miközben a malmi búzát már most is 48-50 ezer forint között kínálják.

A búza ára nagyjából 10 százalékkal magasabb a tavalyinál – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke. A hazai 1,2 millió tonnás kenyérgabona mennyiség idén is meg lesz, a 2-2,5 millió tonnás exportba azonban növekszik a takarmányminőség aránya -tette hozzá.

Bár egyelőre nincsenek még pontos adatok a búzatermés mennyiségéről, minőségéről, de ha a malmi búza ára emelkedik, az hatással lesz a liszt árára – említette lapunknak Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Legjobb esetben is legföljebb stagnálni fog a liszt ára, de valószínűbb, hogy emelkedik majd. A malomipar nehéz gazdasági évet zárt, és az idei sem lesz könnyebb a folyamatosan növekvő gabonaárak miatt, amelyeket nemigazán tudott érvényesíteni az áraiban az ágazat az éles verseny miatt. Az iparág szereplői igyekszenek megtartani a vevőkörüket. Az üzletláncokkal több hónapos, akár éves szerződést kötnek, s ezek bebetonozzák a kiskereskedelmi liszt árát. Bár a megtermelt lisztnek alig 10 százaléka a lakossági kilós liszt, az árak alakításában ennek fontos szerepe van. A szakember szerint ennek a terméknek az árai alacsonyak a termelési költséghez képest.

Tavaly a sütőipar 5-6 százalékos átadási áremelést tudott elérni, miközben a kötelező és az azzal párhuzamos további béremelések elérték az átlagosan 10 százalékos mértéket. Ez a tendencia idén is folytatódott. Sok kis pékség, főleg Csongrád és Békés megyében tönkre ment. Ebben szerepet játszott a szakemberek elvándorlása is.

Keresztfinanszírozás
Az egyik szakmai kutatóintézet tavalyi felmérésében a költség és forgalmi adatokat összevetése eredményeképp kimutatta, hogy a négy alapvető sütőipari termék közül három, a kenyértermelés 65-70 százalékát kitevő fehér, illetve a félbarna kenyér, valamint a vizes zsemle veszteséges volt, és csak a kifli hozott némi nyereséget. Az úgynevezett finomáru nyereségéből próbálják finanszírozni a máshol termelődő veszteséget.
Vannak olyan vélemények, hogy a kormányzat nem véletlenül „feledkezett” el a kenyér áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentéséről, hanem bizonyos érdekkörök számára tisztítaná meg a piacot a versenytársak megtizedelésével. Erre azonban egyelőre semmilyen bizonyíték nincs.



2018.06.24 19:13

Maradt az alapkamat

Publikálás dátuma
2018.11.20 15:08

Fotó: Népszava/
 Az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően keddi ülésén változatlanul 0,90 százalékon hagyta a 2016. május 25. érvényes az alapkamatot. Tette ezt annak ellenére, mint ahogy Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője lapunkkal közölte, hogy az infláció októberben 3,8 százalékra emelkedett. A jegybank arra hivatkozott, hogy a gazdaságpolitika által nem befolyásolható üzemanyagárak, idényáras élelmiszerek, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése okozták a pénzromlást, ezek nélkül az úgynevezett  maginfláció csak  2,6 százalékos maradt, ami továbbra is csupán enyhe árnyomásra utal. Az üzemanyagárak csökkenésével és az egy évvel ezelőtti magasabb bázisárával az infláció az utolsó hónapjaiban visszaeshet 3 százalék közelébe - jósolta Suppan Gergely. Mindezek hatására a következő hónapokban a Monetáris Tanács „átnézhet"az infláción, így rövidtávon nem szükséges szigorítani a monetáris kondíciókon. A jegybank előrejelzése szerint 2019 közepétől érhető el tartósan a 3 százalékos inflációs cél, ezért a Monetáris Tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók fenntartására továbbra is szükség van. Azonban a közelmúltban már jelezték, hogy 5-8 negyedéves időhorizonton már a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamat már nem lesz fenntartható. Ennek érdekében a szeptemberi ülésén a Monetáris Tanács döntött az eszköztár átalakításáról, így a 3 hónapos betét 2018. végéig megszűnik. Annak érdekében, hogy a kkv hitelezés során is erősödjön a fix hitelezés részaránya, bevezetésre kerül a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukció, 2019 elején 1000 milliárd forintos keretösszeggel. A szakember utalt arra is, hogy az elmúlt hónapokban az amerikai hozamok emelkedése, különböző geopolitikai és politikai kockázatok erősödése, valamint egyes feltörekvő piacok – különösen az argentin és török – látványos problémái hatására tőkekivonás kezdődött a feltörekvő piacokról, ami érintette a hazai piacokat is. Emiatt jelentősen gyengült a forint, emelkedtek a bankközi és állampapír piaci hozamok. Suppan Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a devizahitelek már nem okoznak kockázatokat, az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés, a forint árfolyama pedig az elmúlt hónapban némileg visszaerősödött, a bankközi és állampapírpiaci hozamok kissé lefelé korrigáltak. A gyengébb forint párhuzamosan a tavalyinál magasabb olajárakkal ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében.
Szerző
Témák
MNB
2018.11.20 15:08
Frissítve: 2018.11.20 15:20

Visszakaphatják lakásaikat a devizahitelesek

Publikálás dátuma
2018.11.20 14:40

Fotó: Népszava/
A kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak. A kormány célja, hogy lehetőleg minden család saját otthonban élhessen. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak. A NET Zrt.-t a devizahiteleseket segítő intézkedéssorozat, az Otthonvédelmi Akcióterv keretében hozta létre a kormány 2011-ben. A NET programban az állam megvásárolta a hiteladósok, köztük számos gyermekes család ingatlanát és biztosítja számukra évek óta a bérlés lehetőségét. A program során 36 ezer otthon került az eszközkezelőhöz, mintegy 154 ezer lakóval, akik akár több millió millió forintos hiteltartozástól mentesültek, és továbbra is az otthonukban  maradhattak. A bérlők többségének helyzete az elmúlt években stabilizálódott. A javaslat elfogadása esetén a kormány felajánlaná az egyösszegű visszavásárlást, melynek során a vételárat csökkentené a bérlő által korábban megfizetett bérleti díjak összege, kamat felszámítására nem kerülne sor az állam részéről és további százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére is lehetőség nyílna a bérlő ez irányú igénye esetén. A kedvezményes ajánlattal a bérlők közeli hozzátartozói is élhetnének. Így visszakaphatják ingatlanjaikat a korábbi tulajdonosok. Azon bérlők esetében, akik nem tudnak élni az egyösszegű visszavásárlás lehetőségével, a kormány hosszú távú részletfizetést tud felajánlani. A nehéz anyagi helyzetben lévők számára pedig továbbra is biztosított a jelenlegi konstrukció: bérleti díj megfizetése mellett továbbra is bérlők maradhatnak. A tulajdonszerzés kapcsán felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket az állam viseli. Ha a törvényt elfogadja a parlament, akkor a NET Zrt. hivatalosan is értesíti az érintetteket a lehetőségről, és a lakás egyösszegű visszavásárlásáról szóló szerződést a tervek szerint 2019 végéig megkötik azokkal, akik szeretnének élni ezzel a lehetőséggel. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által kidolgozott intézkedés lehetővé tenné, hogy a NET programban résztvevő, korábban nehéz helyzetbe került devizahitelesek végérvényesen visszakaphassák az otthonukat.
Szerző
Témák
net
2018.11.20 14:40
Frissítve: 2018.11.20 15:11