Drágul a kenyér - Kétszámjegyes emelést vár az ágazat

Publikálás dátuma
2018.06.24 19:13
Népszava fotó
Kevés étkezési búza terem, emelkedik a liszt ára, így a kenyérért is többet kell majd fizetni. Egyre fogynak a magyar sütőipari cégek.

Két számjegyű áremelésre lenne szüksége a sütőiparnak, hogy kikecmeregjen a veszteséges, illetve alacsony, 0-2 százalékos profitot hozó működés csapdájából – állítják ágazati szakemberek. Óhatatlanul a kenyér árának emelése is felvetődik az őszi ártárgyalásokon. Ez is növelheti az inflációs nyomást, hiszen az élelmiszerek 13-15 százalékos súllyal esnek latba a pénzromlás ütemében.

Népszava fotó

Népszava fotó

Ezért sem értik a sütőipari ágazat szereplői, hogy miközben a tejiparnak végül sikerült elérni, hogy a feketegazdaságnak, az áfacsalásoknak leginkább kitett tartós tej több éves huzavona után 2019-től végre bekerül az 5 százalékos kedvezményes áfakörbe, a legalapvetőbb népélelmezési cikk, a kenyér pedig ismét kimarad. Nem kis piacról van szó, hiszen éves szinten a háztartásokban 50-51 kiló kenyeret fogyasztanak, de a vendéglátást, közétkeztetést és egyéb területeket is figyelembe véve a hazai kenyérfogyasztás eléri személyenként a 69 kilót. A szürkegazdaságban nem tudni mennyi kenyér fogy.

Ez azért is nagyon aggályos, mert marad a szürke-, illetve a feketegazdaság magas aránya a sütőiparban – hívta fel a figyelmet a lapunknak neve elhallgatását kérő ágazati szakember. Márpedig az utóbbi évtizedben jelentős számban jelentek meg a volt Jugoszlávia egykori tagállamaiból olyan sütőiparosok, akik gyakran mellé nyúlnak az online kasszának – fogalmazott a szakember. Mára a 950 pékségből mintegy 650-700 lehet ilyen balkáni vállalkozók tulajdonában. Ez nem ennyi tulajdonost jelent, mert egyes csoportok láncszerűen fognak össze több üzletet. Ha az egyik üzletet bezáratja a hatóság, más néven újat nyitnak. A 4-5 nagy fagyasztott sütőipari terméket gyártó cég pedig összességében 1500-1600 üzletet lát el franchise rendszerben. Ez is szűkíti a hagyományos pékségek piaci mozgásterét.

A magyar pékek pozícióját a termelési költségek elismertetésében nemcsak az adóelkerülő vetélytársak nehezítik, hanem a saját pékséget üzemeltető nagy élelmiszerláncok is, amelyek vevőcsalogatóként alkalmazzák az olcsó kenyeret. Márpedig a kenyér előállítása egyre többe kerül. A gyenge forint felhajtja a főleg külföldről beszerzett adalékanyagok árát, az üzemanyagok drágulása pedig a szállítási költségeket emeli.

A kenyér legfontosabba alapanyag mégis csak a gabona, a liszt, s idén onnan sem sok biztató hír érkezik. Az előzetes becslések szerint idén kisebb vetésterületen, az átlagosan 1 millió hektár helyett már második éve csak 900 ezer hektáron, 10 százalékkal kevesebb búza terem. Várhatóan 4,5 millió tonna kerülhet a magtárakba. A kedvezőtlen időjárás miatt az étkezési, vagy malmi búza aránya alig lesz több mint 50 százalék. Jelentős károkat okoztak a viharok és a kánikulát követő csapadék sem tett jót a korábban érő gabonának.

Az aratás előtti a búza átlagosan 45 ezer forintos tonnánkénti ára a betakarítás után emelkedhet, miközben a malmi búzát már most is 48-50 ezer forint között kínálják.

A búza ára nagyjából 10 százalékkal magasabb a tavalyinál – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke. A hazai 1,2 millió tonnás kenyérgabona mennyiség idén is meg lesz, a 2-2,5 millió tonnás exportba azonban növekszik a takarmányminőség aránya -tette hozzá.

Bár egyelőre nincsenek még pontos adatok a búzatermés mennyiségéről, minőségéről, de ha a malmi búza ára emelkedik, az hatással lesz a liszt árára – említette lapunknak Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Legjobb esetben is legföljebb stagnálni fog a liszt ára, de valószínűbb, hogy emelkedik majd. A malomipar nehéz gazdasági évet zárt, és az idei sem lesz könnyebb a folyamatosan növekvő gabonaárak miatt, amelyeket nemigazán tudott érvényesíteni az áraiban az ágazat az éles verseny miatt. Az iparág szereplői igyekszenek megtartani a vevőkörüket. Az üzletláncokkal több hónapos, akár éves szerződést kötnek, s ezek bebetonozzák a kiskereskedelmi liszt árát. Bár a megtermelt lisztnek alig 10 százaléka a lakossági kilós liszt, az árak alakításában ennek fontos szerepe van. A szakember szerint ennek a terméknek az árai alacsonyak a termelési költséghez képest.

Tavaly a sütőipar 5-6 százalékos átadási áremelést tudott elérni, miközben a kötelező és az azzal párhuzamos további béremelések elérték az átlagosan 10 százalékos mértéket. Ez a tendencia idén is folytatódott. Sok kis pékség, főleg Csongrád és Békés megyében tönkre ment. Ebben szerepet játszott a szakemberek elvándorlása is.

Keresztfinanszírozás
Az egyik szakmai kutatóintézet tavalyi felmérésében a költség és forgalmi adatokat összevetése eredményeképp kimutatta, hogy a négy alapvető sütőipari termék közül három, a kenyértermelés 65-70 százalékát kitevő fehér, illetve a félbarna kenyér, valamint a vizes zsemle veszteséges volt, és csak a kifli hozott némi nyereséget. Az úgynevezett finomáru nyereségéből próbálják finanszírozni a máshol termelődő veszteséget.
Vannak olyan vélemények, hogy a kormányzat nem véletlenül „feledkezett” el a kenyér áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentéséről, hanem bizonyos érdekkörök számára tisztítaná meg a piacot a versenytársak megtizedelésével. Erre azonban egyelőre semmilyen bizonyíték nincs.



Nagy leépítésre készülhetnek a Daimlernél

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:32

Fotó: AFP/ THOMAS KIENZLE
A döntés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti.
A német Manager Magazin értesülései szerint mintegy 10 ezer munkahely megszüntetésére készülnek a Daimlernél annak érdekében, hogy jelentősen csökkenthessék a költségeket a következő években. Vagyis az állítólagos leépítés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti – vette észre a Portfolio. A Daimler nem kívánta kommentálni a Manager Magazin értesüléseit, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lépéseket már az új vezérigazgatónak, Ola Källenius kell levezényelnie, aki a tervek szerint a Daimler éves rendes közgyűlését követően veszi át a cégcsoport irányítását. A Daimler egyébként már februárban, a negyedik negyedéves beszámolójának közzétételét követően jelezte, hogy muszáj lesz csökkenteni a kiadásait. A vállalat üzemi eredménye ugyanis 22 százalékkal csökkent a globális kereskedelmi háború, az új technológiák fejlesztési költségeinek megugrása, valamint az iparágban zajló kedvezőtlen változások hatására. A Manager Magazin emellett azt írta, hogy úgy tudja, Källenius nem fogja megújítani a Daimler és a Renault-Nissan közös projektjeit.

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző