Minicsúcs Brüsszelben - Nincs közös álláspont

Publikálás dátuma
2018.06.24 22:13
Illusztráció/AFP fotó
Fotó: /
A visegrádi négyek nélkül rendezett brüsszeli találkozón nem született döntés a közösségi menekültpolitika átfogó és már több mint két éve esedékes reformjáról.

Mindnyájan európai megoldásokról beszéltek, de mást és mást értettek rajta. A migrációról rendezett vasárnapi brüsszeli nem hivatalos minicsúcson a résztvevők nem hoztak döntéseket, és nem fogadtak el nyilatkozatokat. De nem is ez volt a cél, hanem két- vagy háromoldalú megállapodások lehetőségének a kipuhatolása.

A német kancellár kérésére összerántott találkozón 16 érintett vagy érdeklődő tagállam vezetője vett részt. A visegrádi négyek kormányfői – köztük Orbán Viktor – távol maradtak.

A menekülthullám frontországai, például Olaszország és Spanyolország, azt szeretnék, ha több támogatást kapnának partnereiktől a határvédelemben és a menekültek szétosztásában. Az északiak, köztük a németek, a menedékkérők EU-n belüli szabad mozgását – például Olaszországból Ausztrián át Németországba vándorlását – szeretnék korlátozni. Az álláspontok annyira eltérőek, hogy nem csak a vasárnapi találkozón nem született egyezség, hanem a hét második felében összeülő EU-csúcs is el fogja halasztani a döntést a közösségi menekültpolitika átfogó és már több mint két éve esedékes reformjáról. Ezt maga Angela Merkel német kancellár is elismerte, amikor érkezésekor a sajtó elé állt.

Merkelnek sürgős megoldást találnia a válságra, mert ultimátumot kapott bajor koalíciós partnerétől, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetőitől: vagy a hó végéig uniós szinten nyélbe üti a megállapodást a menedékkérők hullámának korlátozásáról, vagy Horst Seehofer belügyminiszter gyakorlatilag lezárja előttük a német határt. Ez nem csak a berlini koalíció, de a határellenőrzés nélküli schengeni rendszer végét is jelentené. Sebastian Kurz osztrák kancellár a hétvégén bejelentette, hogy ha a németek visszafordítják a határról a migránsokat, akkor Ausztria le fogja zárni a Brenner-hágót.

Olaszország sem akar belemenni a területén regisztrált, de Ausztriába, majd onnan Németországba távozott menedékkérők visszafogadásába, amíg nem születik döntés a migránsok EU-n belüli arányos szétosztásáról. Az új olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte ennek megfelelően nyolcpontos tervvel érkezett a brüsszeli minicsúcsra. A római kormány elképzelései szerint az Olaszországba vagy Spanyolországba érkezett migránsokat azonnal, még az előtt kell szétosztani a tagállamok között, hogy a menedékkérelmüket elbírálják. Contéék úgy vélik, hogy meg kell szabadulni a dublini rendelettől, amely előírja, hogy az érkezési ország felelős a menedékkérelem elbírálásáért, ezért vissza is kell fogadnia azokat, akik a nyilvántartásba vételük után továbbálltak. Szerintük a menekültek befogadását elutasító országokat pénzelvonással kell sújtani.

Része az római tervnek a menekültpolitika „kiszervezése” is, aminek a gondolatát több más EU-tagállam, sőt, az Európai Bizottság is dédelgeti. Ennek értelmében az Európába tartó migránsokat Észak-Afrikában felállított központokban kellene „átvilágítani”, mielőtt engedélyt kapnának a belépésre az EU területére. Az ötlet szépséghibája, hogy eddig egyetlen kibocsátó vagy tranzit ország sem adta a beleegyezését ilyen központok létesítéséhez, és nemzetközi menekültügyi szervezetek is aggályosnak ítélik az elképzelést.

A franciák és a spanyolok egy olyan közös javaslattal álltak elő, amely szerint a tengerből kimentett embereket zárt és biztonságos parti táborokban kellene elhelyezni el EU földközi-tengeri partszakasszal rendelkező országaiban. A vita a csütörtökön összeülő EU-csúcson folytatódik.

2018.06.24 22:13

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15