Minicsúcs Brüsszelben - Nincs közös álláspont

Publikálás dátuma
2018.06.24 22:13
Illusztráció/AFP fotó
Fotó: /
A visegrádi négyek nélkül rendezett brüsszeli találkozón nem született döntés a közösségi menekültpolitika átfogó és már több mint két éve esedékes reformjáról.

Mindnyájan európai megoldásokról beszéltek, de mást és mást értettek rajta. A migrációról rendezett vasárnapi brüsszeli nem hivatalos minicsúcson a résztvevők nem hoztak döntéseket, és nem fogadtak el nyilatkozatokat. De nem is ez volt a cél, hanem két- vagy háromoldalú megállapodások lehetőségének a kipuhatolása.

A német kancellár kérésére összerántott találkozón 16 érintett vagy érdeklődő tagállam vezetője vett részt. A visegrádi négyek kormányfői – köztük Orbán Viktor – távol maradtak.

A menekülthullám frontországai, például Olaszország és Spanyolország, azt szeretnék, ha több támogatást kapnának partnereiktől a határvédelemben és a menekültek szétosztásában. Az északiak, köztük a németek, a menedékkérők EU-n belüli szabad mozgását – például Olaszországból Ausztrián át Németországba vándorlását – szeretnék korlátozni. Az álláspontok annyira eltérőek, hogy nem csak a vasárnapi találkozón nem született egyezség, hanem a hét második felében összeülő EU-csúcs is el fogja halasztani a döntést a közösségi menekültpolitika átfogó és már több mint két éve esedékes reformjáról. Ezt maga Angela Merkel német kancellár is elismerte, amikor érkezésekor a sajtó elé állt.

Merkelnek sürgős megoldást találnia a válságra, mert ultimátumot kapott bajor koalíciós partnerétől, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetőitől: vagy a hó végéig uniós szinten nyélbe üti a megállapodást a menedékkérők hullámának korlátozásáról, vagy Horst Seehofer belügyminiszter gyakorlatilag lezárja előttük a német határt. Ez nem csak a berlini koalíció, de a határellenőrzés nélküli schengeni rendszer végét is jelentené. Sebastian Kurz osztrák kancellár a hétvégén bejelentette, hogy ha a németek visszafordítják a határról a migránsokat, akkor Ausztria le fogja zárni a Brenner-hágót.

Olaszország sem akar belemenni a területén regisztrált, de Ausztriába, majd onnan Németországba távozott menedékkérők visszafogadásába, amíg nem születik döntés a migránsok EU-n belüli arányos szétosztásáról. Az új olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte ennek megfelelően nyolcpontos tervvel érkezett a brüsszeli minicsúcsra. A római kormány elképzelései szerint az Olaszországba vagy Spanyolországba érkezett migránsokat azonnal, még az előtt kell szétosztani a tagállamok között, hogy a menedékkérelmüket elbírálják. Contéék úgy vélik, hogy meg kell szabadulni a dublini rendelettől, amely előírja, hogy az érkezési ország felelős a menedékkérelem elbírálásáért, ezért vissza is kell fogadnia azokat, akik a nyilvántartásba vételük után továbbálltak. Szerintük a menekültek befogadását elutasító országokat pénzelvonással kell sújtani.

Része az római tervnek a menekültpolitika „kiszervezése” is, aminek a gondolatát több más EU-tagállam, sőt, az Európai Bizottság is dédelgeti. Ennek értelmében az Európába tartó migránsokat Észak-Afrikában felállított központokban kellene „átvilágítani”, mielőtt engedélyt kapnának a belépésre az EU területére. Az ötlet szépséghibája, hogy eddig egyetlen kibocsátó vagy tranzit ország sem adta a beleegyezését ilyen központok létesítéséhez, és nemzetközi menekültügyi szervezetek is aggályosnak ítélik az elképzelést.

A franciák és a spanyolok egy olyan közös javaslattal álltak elő, amely szerint a tengerből kimentett embereket zárt és biztonságos parti táborokban kellene elhelyezni el EU földközi-tengeri partszakasszal rendelkező országaiban. A vita a csütörtökön összeülő EU-csúcson folytatódik.

2018.06.24 22:13

May lemond, amint megvan a Brexit

Publikálás dátuma
2018.12.12 20:14

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megígérte: nem ő vezeti a Konzervatív Pártot a következő választásokon. Még szerda este kiderül, megnyeri-e bizalmatlansági szavazást a brit miniszterelnök.
Nem hivatalos értesülések szerint Theresa May brit miniszterelnök szerdán megígérte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának, hogy nem ő fogja vezetni a pártot a következő parlamenti választásokon.
May esküdözött, hogy a konzervatívok keményvonalas Brexit-támogatói által kezdeményezett bizalmatlansági szavazást megnyeri, de kijelentette egyúttal, hogy lemond vezetői posztjáról, mielőtt a következő választásra négy év múlva sor kerülne, erősítette meg a hírt két kormánytag a Reutersnek.
May szerda este, az ellene kezdeményezett bizalmi szavazás előtt szólalt fel az alsóházi tory frakció 1922 bizottságának ülésén. A testületet olyan tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A rendkívül befolyásos bizottság - amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe -, informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára, emellett hatáskörébe tartozik a vezetőváltási kezdeményezések elbírálása és a folyamat irányítása is.
A bizottság elnöke, Sir Graham Brady jelentette be szerda reggel, hogy összegyűlt a kormányfő elleni bizalmi szavazás kiírásához szükséges számú képviselői beadvány. A szerda estére kitűzött szavazás előtti bizottsági ülésen - az egyik résztvevő tory képviselő, George Freeman Twitter-bejegyzése szerint -
May kijelentette: meghallotta és tiszteletben tartja a Konzervatív Párt akaratát, és amint végigvitte rendezett módon Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, félreáll.
Theresa May tavaly áprilisban teljesen váratlanul bejelentette, hogy előrehozott parlamenti választásokat ír ki, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval.
A tavaly júniusi választáson azonban a Konzervatív Párt meglehetősen csekély, 17 fős addigi alsóházi többségét is elveszítette, és jelenleg a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) eseti külső támogatásával tud csak többséget biztosítani törvényjavaslataihoz.
Az 1922 bizottság szerda esti ülése után megkezdődött a bizalmi szavazás, amelynek eredményét közép-európai idő szerint 22 óráig várhatóan közzéteszik.
2018.12.12 20:14

Három év börtönre ítélték Trump volt ügyvédjét

Publikálás dátuma
2018.12.12 19:06

Fotó: AFP/ Hector Retamal
Michael Cohent öt vádpontban, így a kampányfinanszírozási törvény megsértéséért, adó- és banki csalásokért, a hatóságok félrevezetéséért ítélte összesen három év szabadságvesztésre a New York-i szövetségi bíróság.
William Pauley bíró szerint a vádpontokban megfogalmazott minden bűncselekmény "komoly támadás az Egyesült Államok ellen". Az ítélethirdetés előtt a bíróságon tett nyilatkozatában a volt ügyvéd felelősséget vállalt valamennyi elkövetett bűncselekményért, azokért, amelyekért - ahogyan fogalmazott - "személyes felelősség" terheli és azokért is, amelyek szerinte "az Egyesült Államok elnökére vonatkoznak". Hozzátette: mindent elkövet azért, hogy a történelem ne úgy emlékezzen rá, mint "a gazemberre ebben a történetben". Mint fogalmazott: amit tett, azért tette, mert "kötelességének érezte (Trump) mocskos gaztetteinek fedezését". Arra nem tért ki, hogy adó- és banki csalásainak mennyiben volt közük Donald Trumphoz. "Bármennyire nehezen hihető is, ez a nap életem egyik legjelentőségteljesebb napja. Személyes és szellemi börtönben éltem attól a naptól fogva, hogy munkára szerződtem egy ingatlanfejlesztő mogulhoz, akinek üzleti éleslátását mélyen csodáltam" - mondta Donald Trumpra utalva Cohen. A volt ügyvéd további együttműködést ígért a Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság munkatársaival, akik Trump 2016-os elnökválasztási kampánycsapatának munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgálják. Ügyvédje révén Cohen a múlt héten még azt kérte, hogy ne szabjanak ki rá börtönbüntetést. Az elítéltnek március 6-án kell bevonulnia egy New York államban lévő kisváros büntetés-végrehajtási intézményébe.
Szerző
2018.12.12 19:06
Frissítve: 2018.12.12 19:17