Kétségbe vonja az ellenzék Erdogan győzelmét

Publikálás dátuma
2018.06.24. 23:40
A hívek örülnek - AFP fotó

 Bár vasárnap késő este Recep Tayyip Erdogan és pártja, az AKP egyaránt vezetett a vasárnapi előrehozott elnök- és parlamenti választáson, a voksolás kimenetelét az esti órákban ellentmondásos információk vonták kétségbe. Az Anadolu török állami hírügynökség arról tájékoztatott, hogy 94 százalékos feldolgozottságnál Erdogan 52,85 százalékkal állt az élen. Ez azt jelenti, hogy akár az első fordulóból is megnyerheti a versenyt. Legerősebb ellenfele, a baloldali CHP jelöltje, Muharrem Ince ekkor 30,66 százalékon állt. Az ellenzéki pártok választási csalást és megfélemlítést reklamáltak. Hangsúlyozták, hogy a feldolgozottság valójában sokkal kisebb, és közel sem biztos, hogy Erdogan átlépte az 50 százalékos küszöböt. A választás tétje nem kevesebb, mint hogy megkapja-e a teljhatalmat a keménykezű államfő.

Pártja, az AKP az esti adatok szerint elveszítette abszolút többségét a parlamentben. 

Mindazonáltal nem történt különösebb meglepetés a török elnök- és parlamenti választásokon, a részvétel is tükrözte a felfokozott hangulatot, az elnök személyéről 86,8, a parlament összetételéről 87 százalék voksolt. 

lásd még: Török választások hatalmas téttel - Erdogannak áll a zászló?

Szerző

Minicsúcs Brüsszelben - Nincs közös álláspont

Publikálás dátuma
2018.06.24. 22:13
Illusztráció/AFP fotó
A visegrádi négyek nélkül rendezett brüsszeli találkozón nem született döntés a közösségi menekültpolitika átfogó és már több mint két éve esedékes reformjáról.

Mindnyájan európai megoldásokról beszéltek, de mást és mást értettek rajta. A migrációról rendezett vasárnapi brüsszeli nem hivatalos minicsúcson a résztvevők nem hoztak döntéseket, és nem fogadtak el nyilatkozatokat. De nem is ez volt a cél, hanem két- vagy háromoldalú megállapodások lehetőségének a kipuhatolása.

A német kancellár kérésére összerántott találkozón 16 érintett vagy érdeklődő tagállam vezetője vett részt. A visegrádi négyek kormányfői – köztük Orbán Viktor – távol maradtak.

A menekülthullám frontországai, például Olaszország és Spanyolország, azt szeretnék, ha több támogatást kapnának partnereiktől a határvédelemben és a menekültek szétosztásában. Az északiak, köztük a németek, a menedékkérők EU-n belüli szabad mozgását – például Olaszországból Ausztrián át Németországba vándorlását – szeretnék korlátozni. Az álláspontok annyira eltérőek, hogy nem csak a vasárnapi találkozón nem született egyezség, hanem a hét második felében összeülő EU-csúcs is el fogja halasztani a döntést a közösségi menekültpolitika átfogó és már több mint két éve esedékes reformjáról. Ezt maga Angela Merkel német kancellár is elismerte, amikor érkezésekor a sajtó elé állt.

Merkelnek sürgős megoldást találnia a válságra, mert ultimátumot kapott bajor koalíciós partnerétől, a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetőitől: vagy a hó végéig uniós szinten nyélbe üti a megállapodást a menedékkérők hullámának korlátozásáról, vagy Horst Seehofer belügyminiszter gyakorlatilag lezárja előttük a német határt. Ez nem csak a berlini koalíció, de a határellenőrzés nélküli schengeni rendszer végét is jelentené. Sebastian Kurz osztrák kancellár a hétvégén bejelentette, hogy ha a németek visszafordítják a határról a migránsokat, akkor Ausztria le fogja zárni a Brenner-hágót.

Olaszország sem akar belemenni a területén regisztrált, de Ausztriába, majd onnan Németországba távozott menedékkérők visszafogadásába, amíg nem születik döntés a migránsok EU-n belüli arányos szétosztásáról. Az új olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte ennek megfelelően nyolcpontos tervvel érkezett a brüsszeli minicsúcsra. A római kormány elképzelései szerint az Olaszországba vagy Spanyolországba érkezett migránsokat azonnal, még az előtt kell szétosztani a tagállamok között, hogy a menedékkérelmüket elbírálják. Contéék úgy vélik, hogy meg kell szabadulni a dublini rendelettől, amely előírja, hogy az érkezési ország felelős a menedékkérelem elbírálásáért, ezért vissza is kell fogadnia azokat, akik a nyilvántartásba vételük után továbbálltak. Szerintük a menekültek befogadását elutasító országokat pénzelvonással kell sújtani.

Része az római tervnek a menekültpolitika „kiszervezése” is, aminek a gondolatát több más EU-tagállam, sőt, az Európai Bizottság is dédelgeti. Ennek értelmében az Európába tartó migránsokat Észak-Afrikában felállított központokban kellene „átvilágítani”, mielőtt engedélyt kapnának a belépésre az EU területére. Az ötlet szépséghibája, hogy eddig egyetlen kibocsátó vagy tranzit ország sem adta a beleegyezését ilyen központok létesítéséhez, és nemzetközi menekültügyi szervezetek is aggályosnak ítélik az elképzelést.

A franciák és a spanyolok egy olyan közös javaslattal álltak elő, amely szerint a tengerből kimentett embereket zárt és biztonságos parti táborokban kellene elhelyezni el EU földközi-tengeri partszakasszal rendelkező országaiban. A vita a csütörtökön összeülő EU-csúcson folytatódik.

Trump kemény fellépést ígér

Publikálás dátuma
2018.06.24. 20:06
Trump Dean Heller mellett kampányol - Fotó:Olivier Douliery / AFP

Határozottan kell eljárni, erőt kell mutatni az illegális határátlépőkkel szemben – hangoztatta az amerikai elnök Nevada államban, az újraválasztásáért induló Dean Heller republikánus szenátor mellett kampányolva.

Las Vegas-i beszédében Donald Trump a bűnözés felszámolását ígérte a szilárd határvédelem mellé. Saját elnökké választásáról is úgy vélekedett, hogy az nagyrészt az erős határok melletti kiállásának volt betudható. Azt állította, hogy a demokraták a nyitott határok mellett vannak, de azzal az utcai bűnöző bandák előtt is utat nyitnának.

Arra nem tért ki beszédében, hogy a széles körű felháborodás miatt éppen a minap volt kénytelen elnöki rendelettel visszavonni azt az igazságügyi minisztériumi utasítást, amely – a tiltott határátlépéssel szembeni „zéró tolerancia” jegyében – elrendelte, hogy a családdal érkező határsértőket is őrizetbe kell venni, és a kiskorú gyerekeket így el kell választani szüleiktől. A belbiztonsági minisztérium nagyjából Trump nevadai szónoklatával egy időben jelentette be, hogy 522 ilyen gyermeket visszajuttattak szüleikhez.

Az Egyesült Államokban novemberben tartják az úgynevezett félidős választásokat, aminek a keretében – állami kormányzói posztok és más vezető tisztségek betöltése mellett – újraválasztják az egész Képviselőházat, valamint a Szenátus egyharmadát. A Szenátusban jelenleg csupán 51-49 arányú a republikánusok fölénye.

Dean Heller, akinek most Jacky Rosen demokrata párti képviselővel kell megküzdenie a szenátori székért, kezdetben rossz viszonyban volt Trumppal, mert keresztbe feküdt annak, hogy a republikánusok teljes egészében kidobják az ablakon az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama egészségbiztosítási rendszerét. Később azonban oroszlánrészt vállalt a Trump-kormányzat nagyszabású adócsökkentési törvénycsomagjának az előkészítésében, és ezzel kivívta az elnök nagyrabecsülését. Trump Las Vegas-i beszédében is kitért erre, és azt állította, hogy Jacky Rosen – akit Wacky Jacky-nek, vagyis Buggyant Jacky-nek nevezett – emelné az adókat.

Szerző