Elismerte Erdogan győzelmét a CHP jelöltje

Publikálás dátuma
2018.06.25 09:15
FOTÓ: AFP / ADEM ALTAN
Fotó: /

Bejelentette győzelmét Recep Tayyip Erdogan török elnök a nem hivatalos eredmények alapján a vasárnapi elnökválasztáson – írta az MTI.

Erdogan vasárnap este Isztambulban tartott sajtótájékoztatót, miután a szavazatok 97,81 százalékos feldolgozottságánál a voksok 52,53 százalékát tudhatta magáénak. Úgy fogalmazott: „népünk személyemet bízta meg az államfői és a végrehajtói hatalom feladatával, ugyanakkor a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) és szövetségesének, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) megszavazott parlamenti többség a törvényhozás terén is nagy felelősséget rótt a pártszövetségre”.

Az államfő kijelentette, hogy a török vezetés a demokrácia iránti elkötelezettségét, és a szabadságjogok fejlesztését célzó határozottságát az elkövetkező időszakban még inkább megerősíti. Törökország a mostani választáson a közel 90 százalékos részvételi aránnyal az egész világnak leckét adott demokráciából. Leszögezte azt is, hogy a török vezetés a demokrácia iránti elkötelezettségét és a szabadságjogok fejlesztését célzó határozottságát az elkövetkező időszakban még inkább megerősíti. Egyúttal megfogadta, hogy mind belföldön, mind külföldön folytatja a harcot azok ellen, akik Törökországot terrorszervezeteken keresztül veszélyeztetik.

Bülent Tezcan, a legfőbb ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) szóvivője a CHP ankarai székházában tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az elnökválasztás a második fordulóra maradt. Kifejtette: miközben az Anadolu török állami hírügynökség arról ír, hogy már az urnák több mint 90 százalékát kinyitották, a Legfőbb Választási Tanács (YSK) őhozzájuk olyan adatokat küld, amelyek szerint ugyanez az érték csak 50 százaléknál tart. „Egyesek túl korán zendítettek rá a dobra és a harsonára. Amikor még 40 millió szavazat és 110 ezer urna van hátra, senki ne kiáltsa ki magát államfőnek” – fogalmazott Tezcan. Azt mondta, Erdogan 51 százalékot ért el, és ez az érték még előreláthatóan 50 százalék alá csökken.

Igazságtalan kampányról beszélt Muharrem Ince

Ince később, hétfői sajtótájékoztatóján nyilvánosan elismerte Erdogan győzelmét. Arra kérte Erdogant, hogy mindenki államfője legyen. „Ha engem választottak volna meg, én így tettem volna” – fogalmazott Ince. Hozzátette, hogy a CHP munkatársai által a párthoz eljuttatott adatok és a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által közölt eredmény között nincs lényegi különbség.

Közölte azt is, hogy gratulálni fog Erdogannak a sikeréhez. Egyúttal leszögezte: mintegy 15 millió szavazatot kapott, és a célja, hogy a jövőben ezt 30 millióra növelje. Ez rövid távon is lehetséges cél, ezért fog dolgozni – mondta Ince. Ugyanakkor hozzátette, hogy véleménye szerint a választási kampány az elejétől a végéig minden tekintetben igazságtalan volt.

Ince a vasárnap egyszerre tartott elnök- és parlamenti választás eredményével kapcsolatban hangsúlyozta: világossá vált, hogy Törökországnak egy ideig még nem lesz olyan társadalma, amely intézményeken és szabályokon alapul. A kemalista politikus úgy vélte, hogy az előző napi választással Törökország a szó legszorosabb értelmében az „egyemberes rendszerbe” lépett át. „Ezután is mindig kételyeink lesznek a jövőnket illetően” – figyelmeztetett.

Ince a sajtótájékoztatóról kiküldte a török állami televízió, a TRT stábját, mondván, hogy az az elmúlt hetekben nem számolt be a kampányrendezvényeiről. Mint fogalmazott: „annak, aki a gyűléseimet nem mutatta meg, mi dolga van itt? Pont a sajtótájékoztatót fogja felvenni?” Ince mindazonáltal arra kérte a TRT riporterét és operatőreit, hogy viselkedését ne vegyék személyes sértésnek, mert az a TRT mint intézmény ellen irányul. „Barátaim, önök is dolgozók, ha szeretnék, a sajtótájékoztató után meghívom önöket kint egy kávéra” – mondta.

A vasárnapi elnökválasztást a 2014 óta hivatalban lévő államfő, Recep Tayyip Erdogan nyerte a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által ismertetett hivatalos eredmény szerint. A parlamenti választáson Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ugyan elveszítette önálló abszolút többségét a törvényhozásban, de szövetségesével, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) együtt a képviselői mandátumok több mint a felét meg tudták szerezni.

99,92 százalékos feldolgozottság

Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint az elnökválasztás szavazatainak 99,92 százalékos feldolgozottságánál Erdogan 52,59 százalékon áll.

A második Muharrem Ince 30,64 százalékkal. Őt Selahattin Demirtas, a Kurdbarát Népek Demokratikus (HDP) börtönben ülő egykori társelnöke követi 8,4, majd Meral Aksener, a nacionalista Jó Párt (IP) jelöltje 7,29 százalékkal. A két utolsó helyen álló jelölt együttesen alig haladja meg az 1 százalékot.

A parlamenti választáson a szavazatok 99,91 százalékos feldolgozottsága mellett az AKP és a MHP által alkotott, Népszövetség nevű pártszövetség a szavazatok 53,66 százalékát mondhatja magáénak, és így 344 mandátummal rendelkezik a 600-ból az egykamarás parlamentben. Ezen belül az AKP 42,56 százalékot (295 parlamenti helyet), az MHP pedig 11,1 százalékot (49 mandátumot) szerzett.

Az ellenzéki pártszövetség jelenleg 33,94 százalékkal rendelkezik. Ezen belül a CHP a szavazatok 22,64 százalékát (146 képviselői széket), az IP a 9,95 százalékát (43 parlamenti helyet), az iszlamista Aranykor Pártja (SP) pedig az 1,35 százalékát (0 mandátumot) szerezte meg.

Az önállóan induló, kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) átlépte a 10 százalékos parlamenti küszöböt, és a voksok 11,7 százalékát birtokolja (67 képviselői széket).

A végrehajtó elnöki rendszer kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.

Az államfő hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és esetleges meghosszabbítása. A parlament egyúttal továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.

Szerző
2018.06.25 09:15
Frissítve: 2018.06.25 17:06

Kétezer emberről mondták már ki az ítéletet: életük végéig Erdogan börtöneiben maradnak

Publikálás dátuma
2018.12.18 14:38

Fotó: AFP/ Arif Hudaverdi Yaman
A több százezer őrizetbe vétel nyomán már 3 ezernél több börtönbüntetést szabtak ki a 2016-os puccsra hivatkozva.
Eddig 1934 embert ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre Törökországban a 2016. július 15-i puccskísérlettel kapcsolatban - jelentette kedden az Anadolu török állami hírügynökség. Összefoglalójuk szerint a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben eddig 3057 ember kapott börtönbüntetést a puccskísérlet miatt: 
  • 1934 ember büntetése életfogytiglan;
  • közül 956-an súlyosbított életfogytiglanit kaptak;
  • további 1123 embert pedig 1 év 2 hónaptól 20 évig terjedő börtönbüntetésekre ítéltek.
A puccskísérlet miatt eddig 289 bírósági per indult, ebből keddig 239-et tudtak lezárni a török hatóságok. A súlyosbított életfogytiglanit kapott több volt tábornok, tiszt és altiszt, de rengeteg civil aktivistát, jogvédőt, újságírót és tanárt is börtönbe zártak, akár évtizedekre.
A hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél mintegy 15 ezer embert menesztettek tisztségéből, összesen pedig csaknem 220 ezer embert, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe, összeesküvéssel vagy terrorizmussal gyanúsítva őket.

A kivégzés helyén áll a súlyosbított életfogytiglan

A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte az alkotmányból. Helyette vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év.
Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egyetlen órát találkozhat.

2018.12.18 14:38

Feléledt a külföldi sajtó a magyar tüntetések láttán

Publikálás dátuma
2018.12.18 12:43

Fotó: / Draskovics Ádám
A tüntetések már nem a rabszolgatörvény, hanem az elmúlt nyolc év politikája ellen folynak - említik meg több helyütt is.
Bár a magyarországi tüntetések kezdetén a külföldi sajtó még keveset foglalkozott az itthoni történésekkel, most már napról napra mind nagyobb teret szentel a magyarországi tüntetéseknek. A német nyelvű sajtótermékek különösen sokat foglalkoznak az elmúlt napok történéseivel. A német Märkische Allgemeine Zeitung megállapítja, napok óta tízezrek vonulnak az utcára Magyarországon, hogy a jobboldali nacionalista Orbán Viktor politikája ellen tüntessenek. Az Európai Unió eddig nem bántotta a magyar kormányfőt a jogsértések miatt, de véget kell venni ennek a gyakorlatnak. A Timot Szent-Ivanyi által jegyzett cikk megállapítja, „végre felébredtek a magyarok”. Sokáig az a benyomásunk lehetett, hogy az egykor oly büszke nemzetet Orbán Viktor és a Fidesz a mészárszékre küldik, ahol a demokráciát kedvük szerint „filézik”. Most azonban a rabszolgatörvény miatt sokan mentek az utcára. A szerző megállapítja, mindaz, ami az elmúlt években Magyarországon lejátszódott, ékes példája annak, hogyan alakítják át a demokráciát autokrata rezsimmé. A német ARD televízió azt emelte ki, hogy a tüntetéseket már nem csak a vitatott törvények ellen tartják, hanem az emberek az eltelt nyolc év miatt mozdultak meg – idézte az ARD tudósítója, Clemens Verenkotte az egyik tüntetőt. A televízió emlékeztet arra, hogy még a Fidesz szavazói sem értenek egyet a rabszolgatörvénnyel. Megemlítik azt is, hogy a Fidesz szóvivője szerint Soros György gyakorolt befolyást a tüntetőkre. A Die Welt megállapítja, első ízben zárt össze az ellenzék.  
Olyan képeket láthattunk Budapestről, mintha forradalom tört volna ki.
A lap címében is megállapítja, a kormány megdöntését célzó felhívás megbukott – „egyelőre”. Az osztrák liberális lap, a Der Standard tényszerűen számol be a tüntetésekről. A lap szerint a megmozdulásoknak nincs vezetője. Utal arra, hogy a korábbi Orbán-ellenes tüntetések egy idő után elvesztették lendületüket. A szintén bécsi Die Presse az osztrák APA hírügynökség hírét idézve szintén azt emelte ki, hogy egységessé vált az ellenzék. A The New York Times címében azt emelte ki, hogy legalább négy parlamenti képviselőt inzultáltak, egyiküket pedig – Varju Lászlót - kórházba kellett szállítani. A lap kitér arra, hogy Orbán Viktor kormányfő 2010 óta fokozatosan építette le a demokratikus alapintézményeket, csökkentette a bírói függetlenséget, átvette az ellenőrzést az állami és a magánkézben lévő média jelentős része felett, átírta a választási törvényt, amivel a Fidesz járt jól. Mindeddig azonban nem volt példa arra, hogy a kormánypárt erőszakot alkalmazzon ellenfeleivel szemben. A brit Guardian videoriportot is közölt a budapesti eseményekről. A francia Le Monde hosszú cikkben számolt be a tüntetésekről megjegyezvén, hogy a rabszolgatörvény elfogadása miatt vonultak az emberek az utcára. A lap egy fiatal lányt idézett az AFP hírügynökség által, aki megjegyezte: a közszolgálati televíziónak nem a kormány szócsövének kellene lennie, mert a magyarok adóforintjaiból finanszírozzák. A Le Monde szintén megállapította, hogy Orbán Viktor hatalomra kerülése óta hogyan építette le a demokráciát. A lap kitért a CEU elűzésére is. A prágai állami televízió helyszíni tudósításban számolt be a budapesti eseményekről, rámutatva a magyar országgyűlési képviselőkkel szembeni erőszakos fellépésre.
2018.12.18 12:43