Erdogan átírhatja Törökország történelmét

Publikálás dátuma
2018.06.25. 19:44
FOTÓ: ERCIN TOP / ANADOLU / AFP
Szárnyalt a líra a török választás eredményének hírére. Volt is oka rá, Törökország immár stabil diktatúra lehet. Az uniós vezetők közül elsőként gratuláló Orbán Viktor is a stabilitást emelte ki Erdogannak címzett levelében.

Első fordulóból megszerezte a győzelmet Recep Tayyip Erdogan török államfő a vasárnapi elnökválasztáson, pártja, a 15 éve kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) is az élen végzett. Erdogan 52,6 százalékot szerzett, legnagyobb ellenfele, a kemalista, baloldali CHP elnökjelöltje, Muharrem Ince 30,7 százalékkal második lett. Erdoganra 25, Incere 15 millió választópolgár voksolt. Harmadik helyre a kurdpárt HDP börtönben ülő jelöltje Selahattin Demirtas futott be 8,04 százalékkal, akinek a kampány idején nem adatott lehetőség rendezvényeken résztvenni, csupán kétszer intézhetett beszédet cellájából televízión keresztül támogatóihoz. Az AKP szövetségesévé vált MHP-ből kivált konzervatív Ily párt jelöltje, Meral Aksener 7,43 százalékkal negyedik lett, a másik két jelölt nem érte el az egy százalékot.

Az AKP önmagában csak 42,5 százalékot ért el, az ultranacionalista MHP-val közösen a Nemzeti Szövetség színeiben viszont 53,7 százalékot gyűjtött, vagyis megvan a viszonylag szűk, de elegendő kormányzati többsége. A baloldali CHP és a konzervatív ellenzék – Ily, SP szövetsége 34 százalékkal lett második, a kurd HDP pedig 11,46 százalékkal megerősítette parlamenti pozícióit, annak ellenére, hogy vezető politikusainak tekintélyes százaléka ül börtönben jelenleg is.

A részvétel rendkívül magas volt, 87 százalék, ami még inkább erősíti Erdogan pozícióit. Az ellenzék és Muharrem Ince a választás során jelezték, hogy voltak szabálytalanságok, hogy a feltételek nem voltak azonosak az indulók számára, de nem kérdőjelezték meg Erdogan és az AKP győzelmét. Ince sajtótájékoztatón jelentette be, a CHP munkatársai által a párthoz eljuttatott adatok és a választási tanács által közölt eredmény között nincs lényegi különbség. Arra kérte Erdogant, hogy mindenki államfője legyen. Jelezte, arra törekszik, hogy a most kapott 15 millió szavazatot a jövőben megduplázza, és ezt akár rövidtávon is megvalósítható célnak tartja.

Erdogan győzelmi beszédében kijelentette: leckét adtak demokráciából a világnak. "Ennek a választásnak a győztese a demokrácia, az emberek akarata és közvetlenül maga a nemzet. A választás győztese az ország mind a 81 millió lakosa, köszönöm mindenkinek, aki részt vett a demokrácia ünnepén" – fogalmazott a jogköreiben megerősített, immár teljhatalommal felruházott elnök.

Erdogan ezzel a győzelemmel hozzáláthat álma megvalósításához, kiépítheti a prezidenciális török államot, amely csak látszólag hasonlít az amerikai vagy a francia demokratikus állami berendezkedéshez. Erdogan tavaly a nemzetközi megfigyelők által elcsaltnak nevezett referendumon biztosította be, hogy választási győzelme esetén átvehesse a miniszterelnöki funkciókat is, ő nevezhesse ki és válthassa le kedve szerint és akár indoklás nélkül a kormány tagjait, a parlament nélkül dönthessen a rendkívüli állapot bevezetéséről és megszüntetéséről illetve, hogy kormányozhasson elnöki rendeletekkel.

Az EBESZ megfigyelői nem látták a demokrácia ünnepének a török választást, tegnapi jelentésük szerint nem voltak egyenlők a feltételek az indulók számára, Erdogan és az AKP túlzott előnyöket élvezett még a médián belül is, a választásra hatást gyakoroltak az alapvető jogok korlátozásai.

Németh Szilárd Fidesz alelnök másképpen látta, ő azt állította, hogy az európai demokráciák szabályainak megfelelően zajlott a török választás. A 444.hu szerint Németh az nyilatkozta, „Nyugat-Európában nyilvánvaló, azok, akik ezt nem tudják megcsinálni, azok persze irigykedve, meg – hogy mondjam – fintorogva nézik ezt az egészet (...) ugye nálunk is valami hasonló eredmény született”.

Orbán Viktort sem zavarták az EBESZ által is konstatált „szépséghibák”, az uniós vezetők közül elsőként gratulált Erdogan győzelméhez.

Szabad választás harckocsik árnyékában?
Az AKP nagyon félt a kurdok szavazatától, s ezt a HDP bázisa is megérezte, elszántabb lett, nyilatkozta lapunknak egy a helyszínen lévő civil aktivista. Nevét azért nem vállalta, mert mint fogalmazott, szeretne épségben hazaérni és még vissza is térni Törökországba, ahol, mint ismert, a 2016-os puccskísérlet után számos külföldi újságírót és emberi jogi aktivistát tartóztatott le az erdogani elnyomó gépezet. Egyeseket szabadon engedett, többeket viszont máig rács mögött tartanak ítélet nélkül.
Interjúalanyunk a választ megelőző hangulatot a kurdok lakta délkeleti régióban a késői romániai Ceausescu korhoz hasonlította. „Civilruhás detektívek az utcákon, a buszokon, kocsmákban. Senki sem mer őszintén beszélni nyilvános helyen, aki nem a kormány híve. A lakásokban annál inkább, ilyenkor düh és elszántság cseng ki a hangokból, főleg a fiatalokéból”. Elmondása szerint a kormány áthelyezte a szavazóköröket is a kurd falvakból a központokba, az utakon katonai ellenőrzőpontok voltak, ami sok ember szavazatleadását megnehezítette. A régió egyik városa, Mardin fő sugárútján általában óránként elhaladt egy katonai páncélkocsi, a lövegtornyában a 33-asnál feltűnően ott állt a lövész. Mintegy 80-al hajtottak végig a városon, az ott lakó polgároknak szánt üzenetük egyértelmű volt: megszállás van, ismertette a helyszínen tapasztalt hangulatot interjúalanyunk.



Szerző

"Migránsokat" a laktanyába

Publikálás dátuma
2018.06.25. 19:08
FOTÓ: CORY CLARK/AFP
Két katonai laktanyában alakítanak ki átmeneti szállásokat az Egyesült Államokba illegális úton bejutott családoknak – közölte James Mattis amerikai védelmi miniszter.

A részleteken – mondta – még dolgoznak, olyannyira, hogy egyelőre azt sem tudta megmondani, melyik két bázist jelölik ki erre a célra. A migránsok zöme mexikón át érkezik, így az amerikai média elsősorban Texasban található támaszpontokra tippel. Azt sem tudni még, hogy hány családról lehet szó, de az előző napokban a médiajelentések 2000-2500 olyan gyerekről szóltak, akiket elválasztottak szüleiktől, mert a tiltott határátlépő felnőtteket a „zéró tolerancia” jegyében őrizetbe vették. Ezt a gyakorlatot a minap Donald Trump a széles körű társadalmi felháborodás miatt elnöki rendelettel beszüntette, és 522 gyereket rövid úton vissza is juttattak a szülőkhöz, és immár együtt őrzik őket.

Az amerikai törvények bűncselekménynek minősítk a tiltott határátlépést, és az igazságügyi tárca erre alapította a „zéró tolerancia” gyakorlatot. Most azonban republikánus törvényhozói körökben felmerült, hogy újra kellene szabályozni a kérdéskört. Pau Ryan, a Képviselőház elnöke szerint a szülőknek és gyerekeiknek akkor is együtt kellene maradniuk – mégpedig nem csak elnöki dekrétum alapján, hanem törvénynél fogva –, ha a szülőket őrizetbe veszik.

Az elnök azonban a jelek szerint nem akar belenyugodni abba, hogy a migrációval szembeni fellépés keménységének - a humánum jegyében - van egy bizonyos társadalmi tűréshatára az Egyesült Államokban. Egyik friss Twitter-bejegyzésében az illegális bevándorlók mindenfajta jogi eljárást mellőző visszatoloncolásának az ötletét vetette fel. Szerinte a határt illegálisan átlépőket azonnal vissza kell küldeni azokba az országokba, ahonnan útra keltek, és nem kellene lefolytatni a szokásos menedékkérelmi eljárást.

"Nem engedhetjük meg, hogy ezek az emberek lerohanják országunkat. Amikor valaki belép, azonnal, bírók és menekültügyi bírósági eljárás nélkül vissza kell vinni őket oda, ahonnan jöttek. Rendszerünk megcsúfolja a jó bevándorlási politikát, a törvényességet és a rendet" – írta Trump.

Az Egyesült Államokban a törvények biztosítják az illegális migránsoknak is azt a jogot, hogy kitoloncolásuk előtt bíró hallgassa meg őket.

Szerző

Az ő elnökük – Tarolt Erdogan Németországban

Publikálás dátuma
2018.06.25. 18:06
FOTÓ: BULENT KILIC / AFP

A külföldön élő törökök körében igen magas Recep Tayyip Erdogan népszerűsége, ezt bizonyították sorra az utóbbi évek választásai. A két török származású, de már Németországban született német válogatott labdarúgó Mesut Özil és Ilky Gündogan esete, akik német állampolgárként adták arcukat és nevüket az autoriter török elnök kampányához, széles nyilvánosságot adott a tagadhatatlan és sokak által érthetetlen jelenségnek. Mindkét sportoló személyesen találkozott Erdoganal, mezzel kedveskedve neki, Gündogan egyenesen olyannal, amelyben saját elnökének nevezte a török államfőt.

Az előzmények tükrében már nem is jelentett különösebb meglepetést, hogy Erdogan és az AKP tarolt Németországban, ahol a közel hárommilliós török közösségből 1,4 millió ember egyben török választópolgár is. A német dpa hírügynökség szerint az elnök és a kormánypárt nagyobb arányban nyert itt, mint Törökországban.

Az Igazságosság és Fejlődés pártja, az AKP Törökországban önmagában csak 42,5 százalékot ért el, szövetségesével, az ultranacionalista MHP-val szerzett egyszerű többséget, 53,61 százalékot. A németországi török választók körében viszont 56,3 százalékos támogatottsággal büszkélkedhet Erdogan pártja.

A németországi török közösség szóvivője a német sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az elnök népszerűsége a hatvanas években kivándorolt törökök érzelmeivel magyarázható. Sokan igen konzervatív környezetből vándoroltak ki munkavállalás céljából, őket, mint fogalmazott, „kevésbé foglalkoztatja az emberi jogok kérdése. Az ő szemükben Erdogan az, aki kórházakat, autópályákat és kereskedelmi központokat épített”.

A hárommilliós közösséget évek óta komolyan megosztja az ankarai hatalomhoz való viszonyulás kérdése. Erdogan hívei Berlin utcáin ünnepeltek hétfő reggel, mások viszont aggódnak a törökországi fejlemények miatt.

Fotó: Paul Zinken / DPA /AFP

Fotó: Paul Zinken / DPA /AFP

Autókonvojokkal, török zászlókkal, „Erdogan a mi vezetőnk” feliratokkal vonultak az ünneplők a német fővárosban. Cem Özdemir, török származású német politikus, parlamenti képviselő, a Zöldek volt társelnöke éles szavakkal bírálta az ünneplőket, s egyben Erdogan minden németországi támogatóját. „Ez mindannyiunkat el kellene, hogy gondolkoztasson. Ők nem csupán a diktátort ünneplik, magatartásukkal egyben a demokráciát is elutasítják, figyelmeztetett a zöld politikus.

Ausztriában is Erdogan hívei voltak többségben, az osztrák szélsőjobb máris meglebegtette, hogy haza kellene küldeni mindenkit, aki a diktátorra szavazott. Johann Güdenus, a Szabadságpárt, FPÖ alelnöke kommünikében jelentette be, hogy azok akik hozzájárultak Erdogan választási győzelméhez „nem tartoznak Ausztriához”. Güdenus közölte, az ausztriai törökök 72 százaléka voksolt Erdoganra és pártjára, ami véleménye szerint azt bizonyítja, hogy a törökök ausztriai integrációja sajnálatos kudarc volt, az elnökre szavazóknak pedig sokkal jobb helyük lenne Törökországban, mint Ausztriában.

Nyugati szomszédunkban 270 ezer török él, közülük 107 ezer szavazópolgár. A vasárnapi választáson az ausztriai jogosultak mintegy fele vett részt.

Szerző