Ausztriára vár, hogy megoldja, ami eddig senkinek nem sikerült

Publikálás dátuma
2018.07.01 18:07
Sebastian Kurz osztrák kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Bojko Boriszov bolgár kormányfő
Fotó: AFP/ Barbara Gindl
Bulgáriától Ausztria vette át vasárnap az Európai Unió féléves rotációban betöltött elnökségi feladatait. Nem lesz egyszerű dolguk, legalább három kérdésben is komoly nézeteltéréseket kell elsimítani.
Az osztrákok 1998 és 2006 után immár harmadik alkalommal látják el a soros elnöki teendőket. Minden féléves elnökségnek van egy hivatalos jelszava, és az osztrákok most a „Védelmező Európa” mottót választották - utalva részben az unió külső határainak a megvédésére, mint előtérbe került prioritásra. A soros elnökség intézménye érzékelhetően veszített a súlyából, amikor bevezették, hogy a tagállami külügyminiszterek tanácskozásain nem az elnökséget adó ország diplomáciájának irányítója, hanem a mindenkori kül- és biztonságpolitikai főképviselő elnököl. A többi szakminiszter egyeztetéseit, vitáit azonban továbbra is a soros elnökség szervezi és moderálja, igyekszik feloldani a nézeteltéréseket, előmozdítani a kompromisszumos megegyezést, vagyis a soros elnökségnek érdemi szerepe van az unió életében. Az osztrák elnökségre – amennyire az most előre látható - három fő kérdéskörben várnak nehéz feladatok. Kezelni kell a migráció ügyét, előre kell lépni a 2021-27-es uniós költségvetési ciklus pénzügyi kereteit kijelölő megállapodás irányába, valamint gondoskodni kell arról, hogy a lehető legsimábban történjen meg jövőre Nagy-Britannia kilépése az EU-ból, vagyis a brexit. Mindhárom témában nagyon mélyek az ellentétek.  A migrációt illetően a minapi brüsszeli EU-csúcson sikerült olyan kompromisszumos szöveget elfogadtatni, ami rövid távon kielégítheti mind az európai megoldást kereső németeket és franciákat, mind a bevándorlók beengedésétől elzárkózó visegrádiakat, mind pedig azokat az olaszokat, akik azt mondják, hogy torkig vannak a migránsáradattal és az európai partnerek szolidaritásának a hiányával. Az viszont az osztrák elnökségre vár, hogy irányítsa azt a munkát, amelynek nyomán megkezdhetik majd tevékenységüket a migránsok, illetve menedékkérők szűrésére hivatott létesítmények.  A költségvetés és a brexit problémaköre két külön téma ugyan, de van egy közös eredője is: a nettó befizető britek távozásával csökken a közös uniós költségvetésből szétosztható pénz, és azok az országok, amelyek eddig is többet fizettek be a közösbe, mint amennyit aztán különböző támogatások formájában kaptak onnan – és ilyen tagország Ausztria is -, hallani sem akarnak arról, hogy pótolják az előálló hiányt.  Ráadásul a keleti „új” tagországokat sokan már nem tekintik annyira újnak, hogy indokolt legyen erőteljes felzárkóztatási támogatásuk – különösen akkor nem, ha a kapott pénz jelentős részét elnyeli a korrupció feneketlen zsákja, a kedvezményezett tagország pedig ezek után még meg is tagadja a migrációs kérdésben tőle elvárt szolidaritást, illetve csúfot űz az európai emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia értékeiből. A mostani osztrák kormány, amelynek fél esztendőn át el kell látnia a soros elnökség teendőit, politikai összetételét illetően nem tartozik a következetesen Európa-barát táborba. A jobbközép Néppárt mellett benn van a kormányban a Szabadságpárt is, amelynek a minősítése – az időszakok, illetve a minősítők függvényében – változó ugyan, de elég egyértelműen az „euroszkeptikustól” az „Európa-ellenesig”, illetve a „nemzeti jobboldalitól” a „szélsőjobboldali” minősítésig terjed.  Ez az ellentmondásos arcél szerencsés esetben akár az EU javára is fordítható akkor, ha az elnökségnek „bizalmi minimumot” kell ébresztenie egyfelől Európa barátai, másfelől például a mostani római kormány között, illetve ha hidat kell építenie a régi és az új tagországok között. Ám erre a szerepre csak akkor nyílik érdemi lehetőség, ha Sebastian Kurz kancellár erős kézzel kordában tartja a szabadságpártiakat.  Az osztrák EU-elnökség a számok tükrében a tervek szerint mintegy háromszáz ausztriai rendezvényt jelent, ebből 13 „informális” miniszteri ülést tartanak az országban. Az „informális” az EU gyakorlatában vajmi keveset jelent, az ilyen tanácskozás alig marad el a Brüsszelben tartandó „hivatalos” ülések fontosságától. Hivatalos formába öntött határozatokat ugyan nem hoznak, de a kötetlen jellegű találkozón elhangzott szó csaknem ugyanúgy kötelez, mint amit írásba foglaltak. A pillanatnyilag érvényes naptár szerint a tagországi vezetők ausztriai kötetlen csúcstalálkozóját szeptember 20-án tartják, történetesen nem Bécsben, hanem Salzburgban.  
2018.07.01 18:07

Amint kiengedték Putyin ellenfelét, azonnal újra őrizetbe vették

Publikálás dátuma
2018.09.24 16:05

Fotó: AFP/ Vasily MAXIMOV
A rendőrök ott vártak rá a büntetés-végrehajtó intézet kapujában.
Azonnal újra őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, amint hétfőn kiengedték egy moszkvai fogdából - írja az Euronews. Itt 30 napos "adminisztratív letartóztatását" töltötte - melyhez fűződően, egy kihallgatás közben valahogy eltört a politikus egy ujja -, amiért megszegte nyilvános politikai megmozdulások megszervezésére vonatkozó előírásokat.
Navalnij sajtósa azt írta twitterüzenetben: az ellenzéki aktivistát egy rendőrállomásra szállították, és valószínűleg megbírságolják, vagy 20 napra ismét fogdába zárják.
Navalnij egyik politikai szövetségese, Leonyid Volkov szerint a politikust most a korábbihoz hasonló címen vették ismét őrizetbe, de ezúttal egy szeptember 9-i megmozdulás miatt, amelyet a nyugdíjkorhatár emelése ellen szerveztek.
A nyugdíj-téma Oroszországban pártszimpátiától függetlenül sokakat felháborít, a lakosság 80 százaléka ellenzi. Vlagyimir Putyin 2005-ben ugyan még azt mondta, hogy sosem folyamodna a korhatár emeléséhez, ám újabban a születéskor várható életkor szintjére viszi azt fel.
2018.09.24 16:05

Berlusconi ismét megmentené Itáliát

Publikálás dátuma
2018.09.24 15:58

Fotó: AFP/
Összefogásra és harcra szólította Silvio Berlusconi az olasz jobbközép híveit, és mindazokat, "akik hisznek a munka, a tanulás és társadalmi felelősségvállalás erejében, eszméjében". A most szombaton 82. életévét töltő, gyakran "Lovagként" emlegetett politikus a Hajrá, Olaszország nevű párt Fiuggiban tartott rendezvényén jelentette be, hogy indulni kíván a jövő májusi európai parlamenti választásokon. Arról beszélt, hogy akárcsak 25 évvel ezelőtt, amikor „megmentette Olaszországot a kommunistáktól”, ezúttal is országmentési céllal száll harcba, hiszen „Itália most még nagyobb fenyegetéssel néz szembe, a tudatlanság, az inkompetencia és a társadalmi gyűlöletkeltés veszélyével”.    Berlusconi nagyon keményen bírálta volt koalíciós társát, Matteo Salvini belügyminisztert és az általa vezetett Ligát, valamint a koalíció nagyobbik pártját, az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) is. Giuseppe Conte miniszterelnök a hétfői kormányülés előtt újságírói kérdésre válaszolva azt üzente Berlusconinak: nincs miért aggódnia, "Itália jó kezekben van". Szerinte itt az ideje, hogy Berlusconi, aki évtizedekig vezette az országot, most már hagyjon másokat is dolgozni.  
Szerző
2018.09.24 15:58