Ausztriára vár, hogy megoldja, ami eddig senkinek nem sikerült

Publikálás dátuma
2018.07.01 18:07
Sebastian Kurz osztrák kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Bojko Boriszov bolgár kormányfő
Fotó: AFP/ Barbara Gindl
Bulgáriától Ausztria vette át vasárnap az Európai Unió féléves rotációban betöltött elnökségi feladatait. Nem lesz egyszerű dolguk, legalább három kérdésben is komoly nézeteltéréseket kell elsimítani.
Az osztrákok 1998 és 2006 után immár harmadik alkalommal látják el a soros elnöki teendőket. Minden féléves elnökségnek van egy hivatalos jelszava, és az osztrákok most a „Védelmező Európa” mottót választották - utalva részben az unió külső határainak a megvédésére, mint előtérbe került prioritásra. A soros elnökség intézménye érzékelhetően veszített a súlyából, amikor bevezették, hogy a tagállami külügyminiszterek tanácskozásain nem az elnökséget adó ország diplomáciájának irányítója, hanem a mindenkori kül- és biztonságpolitikai főképviselő elnököl. A többi szakminiszter egyeztetéseit, vitáit azonban továbbra is a soros elnökség szervezi és moderálja, igyekszik feloldani a nézeteltéréseket, előmozdítani a kompromisszumos megegyezést, vagyis a soros elnökségnek érdemi szerepe van az unió életében. Az osztrák elnökségre – amennyire az most előre látható - három fő kérdéskörben várnak nehéz feladatok. Kezelni kell a migráció ügyét, előre kell lépni a 2021-27-es uniós költségvetési ciklus pénzügyi kereteit kijelölő megállapodás irányába, valamint gondoskodni kell arról, hogy a lehető legsimábban történjen meg jövőre Nagy-Britannia kilépése az EU-ból, vagyis a brexit. Mindhárom témában nagyon mélyek az ellentétek.  A migrációt illetően a minapi brüsszeli EU-csúcson sikerült olyan kompromisszumos szöveget elfogadtatni, ami rövid távon kielégítheti mind az európai megoldást kereső németeket és franciákat, mind a bevándorlók beengedésétől elzárkózó visegrádiakat, mind pedig azokat az olaszokat, akik azt mondják, hogy torkig vannak a migránsáradattal és az európai partnerek szolidaritásának a hiányával. Az viszont az osztrák elnökségre vár, hogy irányítsa azt a munkát, amelynek nyomán megkezdhetik majd tevékenységüket a migránsok, illetve menedékkérők szűrésére hivatott létesítmények.  A költségvetés és a brexit problémaköre két külön téma ugyan, de van egy közös eredője is: a nettó befizető britek távozásával csökken a közös uniós költségvetésből szétosztható pénz, és azok az országok, amelyek eddig is többet fizettek be a közösbe, mint amennyit aztán különböző támogatások formájában kaptak onnan – és ilyen tagország Ausztria is -, hallani sem akarnak arról, hogy pótolják az előálló hiányt.  Ráadásul a keleti „új” tagországokat sokan már nem tekintik annyira újnak, hogy indokolt legyen erőteljes felzárkóztatási támogatásuk – különösen akkor nem, ha a kapott pénz jelentős részét elnyeli a korrupció feneketlen zsákja, a kedvezményezett tagország pedig ezek után még meg is tagadja a migrációs kérdésben tőle elvárt szolidaritást, illetve csúfot űz az európai emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia értékeiből. A mostani osztrák kormány, amelynek fél esztendőn át el kell látnia a soros elnökség teendőit, politikai összetételét illetően nem tartozik a következetesen Európa-barát táborba. A jobbközép Néppárt mellett benn van a kormányban a Szabadságpárt is, amelynek a minősítése – az időszakok, illetve a minősítők függvényében – változó ugyan, de elég egyértelműen az „euroszkeptikustól” az „Európa-ellenesig”, illetve a „nemzeti jobboldalitól” a „szélsőjobboldali” minősítésig terjed.  Ez az ellentmondásos arcél szerencsés esetben akár az EU javára is fordítható akkor, ha az elnökségnek „bizalmi minimumot” kell ébresztenie egyfelől Európa barátai, másfelől például a mostani római kormány között, illetve ha hidat kell építenie a régi és az új tagországok között. Ám erre a szerepre csak akkor nyílik érdemi lehetőség, ha Sebastian Kurz kancellár erős kézzel kordában tartja a szabadságpártiakat.  Az osztrák EU-elnökség a számok tükrében a tervek szerint mintegy háromszáz ausztriai rendezvényt jelent, ebből 13 „informális” miniszteri ülést tartanak az országban. Az „informális” az EU gyakorlatában vajmi keveset jelent, az ilyen tanácskozás alig marad el a Brüsszelben tartandó „hivatalos” ülések fontosságától. Hivatalos formába öntött határozatokat ugyan nem hoznak, de a kötetlen jellegű találkozón elhangzott szó csaknem ugyanúgy kötelez, mint amit írásba foglaltak. A pillanatnyilag érvényes naptár szerint a tagországi vezetők ausztriai kötetlen csúcstalálkozóját szeptember 20-án tartják, történetesen nem Bécsben, hanem Salzburgban.  
2018.07.01 18:07

Sargentini-jelentés: Bulgária is vétózna Magyarország ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.19 19:49

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
A miniszterelnök-helyettes attól tart, az esetleges szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Persze az eljárás még nem tart ott, hogy szankciókról lehetne beszélni.
A bolgár kormány szerdán bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat – írja az MTI. „A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is. Múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain. Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Ez az első eset, hogy az Európai Parlament az EU Szerződés 7. cikkébe foglalt folyamat megkezdésére tesz javaslatot egy tagállammal szemben. És mindössze a második az EU történetében, hogy a demokráciát fenyegető veszélyeket tapasztalva, beélesítik az uniós zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett eljárást (korábban Lengyelország ellen javasolta az eljárás megindítását az Európai Bizottság).  A 7. cikk egy többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Ezt azonban az EP nem kezdeményezheti, csak az (1) bekezdést, amikor ajánlásokat fogalmaznak meg az érintett tagállamnak. Ráadásul a következő lépéshez, a (2) bekezdés alkalmazásához az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt eleve nem születhet meg. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
2018.09.19 19:49
Frissítve: 2018.09.19 20:00

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36