Nem menekült-, hanem politikai krízis

Publikálás dátuma
2018.07.06 10:39

Fotó: Shutterstock/
Az európai uniós tagállamok régi javaslatok felfrissítésével próbálkoznak, mert képtelenek egyezségre jutni az európai menekültügyi rendszer átfogó reformjáról — állítja Lucas Rasche kutató, a Jacques Delors Intézet berlini irodájának munkatársa.
Szerinte a múlt heti EU-csúcsnak az illegális migráció feltartóztatását célzó elhatározásai túl általánosak. A külső határok megerősítéséről szóló döntések pedig azt a legkisebb közös nevezőt jelentik, amiről a huszonnyolcak még meg tudnak állapodni. Bár az EU országaiban elbírált menekültkérelmek száma tavaly a felére csökkent 2015-höz képest, továbbra is a migrációs válsággal való riogatás uralja a politikai közbeszédet. Sokak szerint Európában nem menekült-, hanem politikai krízis van, amit a bevándorlók nyakába varrnak. “Nem Orbán Viktor az egyetlen politikai vezető Európában, aki hatékonyabb határőrizetet sürget. Ebben egyetért Magyarországgal Olaszország és Németország is” — válaszolta a kutató arra a kérdésünkre, hogy a magyar miniszterelnök győzelmének tekinthetők-e a csúcstalálkozó döntései. Emlékeztetett rá, hogy a tagállamok már 2015-ben megállapodtak az EU határőrizeti ügynökségének (Frontex) a megerősítéséről. Az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatában kezdeményezte a Frontex létszámának emelését, valamint a határok védelmére fordított kiadások jelentős növelését. “A Frontex állományát a tagállamok töltik fel, és a legtöbbjük elég lassan teljesíti a vállalását. A határvédelem megszilárdítása egyáltalán nem problémamentes” — magyarázta a kutató. Az uniós csúcs úgy döntött, hogy a tengerből kimentett migránsok menedékkérelmét az Európa partmenti országaiban felállítandó zárt menekülttáborokban bírálnák el. “Az úgynevezett ellenőrzött központok létrehozása azt jelentené, hogy a menedékkérőket gyakorlatilag bezárják. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogaikat, és biztosítsák a menekültstátuszhoz való jogukat! Másrészt ezeknek a táboroknak csak akkor van értelme, ha az EU-ban működik az áthelyezések rendszere. Ha valaki kedvező elbírálást kap a menekültkérelmére, akkor el kell dönteni, hogy hol fogadják be” — figyelmeztetett Rasche.

Szerinte hasonló aggályok merülnek fel az Európán kívüli menekülttáborok létesítésével kapcsolatban is. Ha a menedékkérők azt fogják látni, hogy áttelepítés útján nincs esélyük Európába jutni, akkor el fogják kerülni ezeket az Észak-Afrikában felállítani remélt állomásokat. Még nem akadt ország, amelyik vállalkozna a létrehozásukra. A menedékkérők EU-n belüli kötelező áthelyezéséről is rendelkező dublini rendelet reformjáról két éve nem tudnak megállapodni az EU28-ak, mindenekelőtt a visegrádi országok ellenkezése miatt. A kutató szerint emiatt jó esély van rá, hogy a dublini reformról szóló kompromisszum végül önkéntes hozzájárulásokon fog alapulni. "Jelenleg nem látok igyekezetet sem az EU, sem a tagországok részéről, hogy a visegrádi országok ellenére döntsenek. Azok az államok, amelyek nem hajlandók menekültek befogadására, pénzügyi, technikai, személyi hozzájárulással válthatnák ki ezt. A csúcson Angela Merkel német kancellár kétoldalú megállapodásokat kezdeményezett a másutt regisztrált, de Németországba érkezett menedékkérők visszaküldéséről. Ezzel gyakorlatilag megkerülnék a dublini reformról holtpontra jutott tárgyalásokat. De hosszabb távon szükség lesz az összes tagország egyetértését övező európai megoldásra” — fogalmazott Lucas Rasche.
2018.07.06 10:39

Bevándorláspárti seftelőknek nevezte az ellenzéket Menczer Tamás

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:31
Menczer Tamás
Fotó: Népszava/
Soros György, abnormálisan viselkedő uniós tagállamok, színtiszta politikai támadás - fejtegette a köztévé műsorában „ Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerint az ellenzék az "összefogósdival" bizonyítja, hogy alkalmatlan az ország vezetésére. Menczer Tamás az M1 csatorna hétfő esti műsorában ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Judith Sargentini, az Európai Zöld Párt képviselője Brüsszelben együtt demonstrált magyar ellenzéki pártok politikusaival – írja a KKM, a távirati iroda hírét idézve.
Menczer Tamás szerint ha bármelyik ellenzéki párt alkalmas lenne az ország vezetésére, az önállóan megméretné magát, most viszont abban bíznak, hogy "összefogással a sok alkalmatlanból lehet egy alkalmas, Soros György és a brüsszeli bevándorláspáti politikusok segítségével", de egy nyilvánvalóan nincs így. Ami zajlik, az Menczer Tamás szerint "bevándorláspárti seftelés", amelyben Magyarország biztonságát az ellenzék aprópénzre és politikai hatalomszerzésre akarja cserélni. Ahmed H. ügyével kapcsolatban az államtitkár azt mondta, egy normális világban az uniós tagállamok és intézmények szolidaritást vállaltak volna Magyarországgal, hiszen egy olyan terroristát ítélt el a bíróság, aki a határra és a határt védő magyar rendőrökre támadt. Ehelyett Judith Sargentini vezetésével a bevándorláspárti képviselők Ahmed H. mellett demonstráltak, a Sargentini-jelentésben pedig az szerepel, hogy Ahmed H. csak a családját akarta segíteni, de a magyar hatóságok elítélték. Ez a hazugság is bizonyítja, hogy Magyarországgal szemben minden esetben "színtiszta politikai támadás" folyik, korrekt eljárásról soha nem beszélhetünk. Bár minisztériumi közlemény erre nem tér ki, az elítélt Ahmed H. szintén pereli a magyar államot, amiért a nemzeti konzultációban úgy nevezték elítéltnek, hogy ügyében akkor még nem is született jogerős ítélet. Ha pedig bevándorláspárti seftelésről beszélünk, a bevándorlásból főleg a kormányközeli érdekkörök húztak hasznot, nem is keveset a letelepedési kötvényeladás révén; a kötvényekből ráadásul nemzetközileg körözött személy is vásárolt, Atiya Khouryn – Aszad pénzembere. A Transparency International hvg.hu által idézett számításai szerint Magyarország 30 milliárd forintot bukott a kötvényügyleten, Fidesz-közeli cégek viszont több tízmilliárdot kerestek. A kötvényvásárlással pedig közel 20 ezer harmadik országból érkező -közel-keleti, orosz, kínai – állampolgár jutott magyar vízumhoz.
2019.01.21 21:31

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12