Nem menekült-, hanem politikai krízis

Publikálás dátuma
2018.07.06 10:39

Fotó: Shutterstock/
Az európai uniós tagállamok régi javaslatok felfrissítésével próbálkoznak, mert képtelenek egyezségre jutni az európai menekültügyi rendszer átfogó reformjáról — állítja Lucas Rasche kutató, a Jacques Delors Intézet berlini irodájának munkatársa.
Szerinte a múlt heti EU-csúcsnak az illegális migráció feltartóztatását célzó elhatározásai túl általánosak. A külső határok megerősítéséről szóló döntések pedig azt a legkisebb közös nevezőt jelentik, amiről a huszonnyolcak még meg tudnak állapodni. Bár az EU országaiban elbírált menekültkérelmek száma tavaly a felére csökkent 2015-höz képest, továbbra is a migrációs válsággal való riogatás uralja a politikai közbeszédet. Sokak szerint Európában nem menekült-, hanem politikai krízis van, amit a bevándorlók nyakába varrnak. “Nem Orbán Viktor az egyetlen politikai vezető Európában, aki hatékonyabb határőrizetet sürget. Ebben egyetért Magyarországgal Olaszország és Németország is” — válaszolta a kutató arra a kérdésünkre, hogy a magyar miniszterelnök győzelmének tekinthetők-e a csúcstalálkozó döntései. Emlékeztetett rá, hogy a tagállamok már 2015-ben megállapodtak az EU határőrizeti ügynökségének (Frontex) a megerősítéséről. Az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatában kezdeményezte a Frontex létszámának emelését, valamint a határok védelmére fordított kiadások jelentős növelését. “A Frontex állományát a tagállamok töltik fel, és a legtöbbjük elég lassan teljesíti a vállalását. A határvédelem megszilárdítása egyáltalán nem problémamentes” — magyarázta a kutató. Az uniós csúcs úgy döntött, hogy a tengerből kimentett migránsok menedékkérelmét az Európa partmenti országaiban felállítandó zárt menekülttáborokban bírálnák el. “Az úgynevezett ellenőrzött központok létrehozása azt jelentené, hogy a menedékkérőket gyakorlatilag bezárják. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogaikat, és biztosítsák a menekültstátuszhoz való jogukat! Másrészt ezeknek a táboroknak csak akkor van értelme, ha az EU-ban működik az áthelyezések rendszere. Ha valaki kedvező elbírálást kap a menekültkérelmére, akkor el kell dönteni, hogy hol fogadják be” — figyelmeztetett Rasche.

Szerinte hasonló aggályok merülnek fel az Európán kívüli menekülttáborok létesítésével kapcsolatban is. Ha a menedékkérők azt fogják látni, hogy áttelepítés útján nincs esélyük Európába jutni, akkor el fogják kerülni ezeket az Észak-Afrikában felállítani remélt állomásokat. Még nem akadt ország, amelyik vállalkozna a létrehozásukra. A menedékkérők EU-n belüli kötelező áthelyezéséről is rendelkező dublini rendelet reformjáról két éve nem tudnak megállapodni az EU28-ak, mindenekelőtt a visegrádi országok ellenkezése miatt. A kutató szerint emiatt jó esély van rá, hogy a dublini reformról szóló kompromisszum végül önkéntes hozzájárulásokon fog alapulni. "Jelenleg nem látok igyekezetet sem az EU, sem a tagországok részéről, hogy a visegrádi országok ellenére döntsenek. Azok az államok, amelyek nem hajlandók menekültek befogadására, pénzügyi, technikai, személyi hozzájárulással válthatnák ki ezt. A csúcson Angela Merkel német kancellár kétoldalú megállapodásokat kezdeményezett a másutt regisztrált, de Németországba érkezett menedékkérők visszaküldéséről. Ezzel gyakorlatilag megkerülnék a dublini reformról holtpontra jutott tárgyalásokat. De hosszabb távon szükség lesz az összes tagország egyetértését övező európai megoldásra” — fogalmazott Lucas Rasche.
2018.07.06 10:39

Lakossági fórumokon figyelmeztetnek a magyarországi medveveszélyre

Publikálás dátuma
2018.09.19 20:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Lakossági fórumokon tájékoztatja a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága az Észak- Magyarországi településeken élőket az utóbbi években egyre gyakrabban előforduló barna medvékkel kapcsolatban – derült ki az ATV híradójából. Pétervásárán már megtartották az első fórumot, de Salgótarján, Ózd és Miskolc is a tervek között szerepel. A nyár elején hetekig tartották izgalomban medvék Heves és Borsod megyék több településén is az ott lakókat. Május végén egy medvéről két vasutas készítette azt a fotót Somoskőújfalu közelében, amely bejárta a hazai sajtót. Azután több héten át folyamatosan jelentek meg különböző medvékről készült felvételek a szlovák határtól egészen a szerb határig, de Mezőkeresztes közelében is felfigyeltek egy medvére. Ezek után döntött úgy a nemzeti park vezetősége, hogy fórumokat szerveznek azokon a területeken, ahol leginkább várható a medvék felbukkanása.
„Részleteiben tárgyaltuk azokat a konfliktushelyzeteket, amiket legjobb lenne elkerülni, illetve nem létrehozni, azokat a helyzeteket, amik a medvét a lakott területek, vagy az ember közelébe csalja”
– magyarázta a híradónak Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense.
A szakember azt javasolja, ha medvével találkozunk, akkor maradjunk nyugodtak és óvatosan távolodjunk el a medvétől. Szaladni semmiképpen nem szabad, egyébként a medve kerüli a találkozást az emberrel.
2018.09.19 20:08
Frissítve: 2018.09.19 20:08

Orbán: Mi vagyunk az EPP legsikeresebb pártja

Publikálás dátuma
2018.09.19 18:52

Fotó: AFP/ BARBARA GINDL / APA
A miniszterelnök ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy a Fidesz tagja marad-e az Európai Néppártnak.
Magyarország ragaszkodik azon jogához, hogy az ő feladata megvédeni határait – jelentette ki újságíróknak Orbán Viktor szerdán Salzburgban, az európai uniós állam- és kormányfők informális találkozója előtt, a néppárti miniszterelnökök tanácskozására érkezve. Az MTI tudósítása szerint arra a kérdésre, hogy miért kifogásolja a Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség megerősítéséről szóló javaslatokat, miközben mindig is az EU külső határainak védelmét szorgalmazta, a magyar kormányfő azt válaszolta:
„Örülünk, hogy most már arra a kérdésre koncentrálunk, hogy miként védjük meg a határokat, ez jó.”
Hozzátette: nincs szükség arra, hogy határvédelmi jogköröket vonjanak el Magyarországtól, „mert képesek vagyunk megvédeni a határainkat. Ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy ez a mi feladatunk”. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az illegális migrációt sikerült megállítani a szerb-magyar határon.
„Elvégezzük a munkát”
– tette hozzá.
A Frontex megerősítéséről szóló javaslattal kapcsolatban úgy reagált: megvédett-e az ügynökség bárhol is határokat valaha? „Mi, magyarok igen” – közölte. A kétnapos informális EU-csúcstalálkozó másik fő témájáról, a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről szólva azt mondta, a „fair Brexit” a legfontosabb, „méltányos megállapodást szeretnénk” az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Arra a kérdésre, hogy nagyobb kompromisszumra lenne szükség, a miniszterelnök kijelentette, az Európai Néppártban (EPP) abban állapodtak meg, hogy nem zavarják az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier munkáját. Orbán Viktort arról is kérdezték, hogy pártja, a Fidesz tagja marad-e az EPP-nek. A kormányfő erre azt válaszolta,
„mi vagyunk az EPP legsikeresebb pártja”.
Arról lapunk is írt korábban, hogy a Fideszben egyenesen azt várják: az EP-választásokig folyamatosan erősödni fog a párt európai pozíciója, majd a választások után az EPP-n belül szintén megnő a frakcióban a Fidesz befolyása, mivel a jelenlegi 12-höz képest akár 15 mandátumot is szerezhet majd a párt. Akkor még a Sargentini-jelentésnek sem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget, arról pedig szó sem volt, hogy akár a párt kizárása is komolyan szóba kerülhet az őszre. Ehhez képest most már – az ATV információi szerint – maga Orbán Viktor beszélt arról a párt évadnyitó frakcióülésén, hogy ugyanakkora esélyt lát a kizárásra, mint arra, hogy végül maradhatnak a néppártban. Orbán egyébként a Facebook-oldalán egy videót is közzétett, miután Salzburgba érkezett. Ebben közölte: Magyarország a határőrizet jogát nem adja át, „ezt tőlünk elvenni nem lehet”, és ezt fogja képviselni a csúcstalálkozón is.
2018.09.19 18:52
Frissítve: 2018.09.19 19:24