Jobb lesz megszokni a 320 forintos eurót

Publikálás dátuma
2018.07.06 09:45

Fotó: Shutterstock/
Bár az euró visszafordult a 330 forintos szintről, most egy darabig biztosan nem tér vissza 310-re. Az infláció emelkedni fog, a jegybank viszont jövő év közepéig nem emel kamatot.
Az utóbbi napokban fordulat történt a forintpiacon, de ez nem a hazai tényezőknek köszönhető - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Úgy vélekedett, hogy a feltörekvő piaci eladási hullám sem tart örökké, vagyis azok a külföldi befektetők, akik folyamatosan vonják ki az tőkéjüket előbb-utóbb felhagynak az ilyen tevékenységükkel. Szavait igazolni látszik az, hogy a napokkal ezelőtt még 330 felett járó euró-forint árfolyam csütörtökön már visszatért a 323-as szintre. A szakember azonban megjegyezte: az euróval szembeni, korábbi 310-315 forint közötti árfolyam helyett az új egyensúly 320 forint körül lehet – hacsak nem emeli a jegybank az alapkamatot, de Török megítélése szerint ez csak 2019 közepe után esedékes.  A Népszava kérdésére, hogy a külföldi nyaralási költségeken túl miképp hat a háztartásokra, ha a forint hosszú ideig gyengébb marad, Török Zoltán azt mondta: a folyamatosan növekvő infláció szembeötlő lesz, de ennek mértékét továbbra sem látja a bank számottevőnek. A korábbi 2,4 százalékos inflációs prognózisukat 2,6 százalékra módosították, jövőre pedig 2,8 százalékos fogyasztói árindex-emelkedést várnak. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy júniusban 3,1 százalékos infláció lehetett, és a júliusi is hasonló lehet. Ebben főleg a kőolaj áremelkedésének volt szerepe, de úgy vélik, hogy az olajár hordónként a 60-70 dolláros érték körül stabilizálódik. A GDP tekintetében idén optimistábbak a korábbinál, erre az évre 4,2 százalékos növekedést várnak az eddigi 3,8 százalék helyett (tavaly 4,0 százalékos volt a gazdasági bővülés üteme). A devizák árfolyama összefügg a gazdaságpolitikával és a várakozásokkal - fűzte hozzá Török Zoltán. A forint a régiós átlagot meghaladó gyengülése annak is köszönhető, hogy ultrarexpanzív a magyar monetáris politika, amely a különféle nem-hagyományos eszközök armadáját használja fel. Eközben a 2019-es büdzsé tervezetéből az látszik, hogy a fiskális politika óvatosabb lett. MNB is jelzést adott június 22-én arra, hogy 5-8 negyedév távlatában szigorítás jöhet Magyarországon is.    
2018.07.06 09:45

Értelmetlen óraátállítás, ezer forintot sem spórolunk vele

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:00

Fotó: / Gubin Yury
Energetikai szakértők se érzik a - tervek szerint jövő októbertől megszűnő - óraátállítás szükségességét.
A Mavir becslései szerint az ország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának – közölte lapunk érdeklődésére a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős társaság. Az állami cég korábbi közleményeivel szó szerint megegyező mondat azért lehet üzenet-értékű, mert az Európai Bizottság a „polgárok kérésére” a téli-nyári időszámítás eltörléséről döntött. A Mavir ennek konkrét véleményezését elhárította, mondván, egy részleteiben nem ismert javaslatról nem tudnak nyilatkozni. A jogszabály módosulása esetén azt természetesen végrehajtják – tették hozzá. Mindez ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy – számos szakértőtől eltérően – a hazai rendszerirányítónak nem ingott meg a téli-nyári időszámítás hasznosságába vetett hite. Bár az óraátállítás élettani hatásai is nagyrészt megkérdőjelezhetők, valójában annak energetikai hasznossága se túl jelentős – közölte lapunk megkeresésére Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti mérnöke. A Mavir által említett érték az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának alig több mint két ezreléke. Ez a többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz semminemű többletterhet. Már csak azért sem, mert az európai piacot jelenleg túlkínálat jellemzi. De a háztartásoknak se hoz különösebb hasznot: a 4,5 millió lakásra vetítve a rendszerirányító által említett éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Ennyi tehát az óraátállítás egy hazai családra vetíthető haszna. (Igaz, a számítás elvi, hisz a háztartások mindössze a hazai áramfogyasztás körülbelül negyedét képviselik.) Az időmérés nyári eltolásának a szakértő a reggeli csúcsban semminemű jelentőséget nem tulajdonít. A közvilágításban és a háztartásokban használt lámpák fogyasztása az elmúlt évek során a töredékére esett. A reggeli fogyasztás felfutása így sokkal inkább az iparnak és a közlekedésnek tudható be, amit a napfény szinte egyáltalán nem befolyásol. A második, szürkületkor tapasztalható fogyasztási csúcs mögött ugyan kétségkívül a háztartások – elsősorban a melegítésre használt elektromos berendezések – állnak, de ezt mérsékli a vezérelt – vagyis a nagy terheléskor kikapcsoló – áram elterjedtsége. Árnyalja a képet, hogy az óraátállítás ellenére az összfogyasztás nem csökkent. Haddad Richárd szerint ugyanis az alacsony tarifák és fogyasztás nem ösztönöznek a használat visszafogására. Így reggel akár világosban is felkapcsoljuk a villanyt. A 70-es években, amikor az óraátállítás a világon széles körben elterjedt, a módszer az olajárugrás ellen még hatékony módszernek bizonyult. Ám az energia árának – várhatóan hosszú távú – esésével ez a haszon fokozatosan csökken. Mindemellett Haddad Richárd a mostani brüsszeli intézkedéseket is látszatintézkedésnek tartja. Szerinte napi egy óra eltolása nem okoz nagyobb élettani megterhelést egy időjárási frontnál vagy akár egy hosszabb utazásnál. Ha választani lehetne, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon állandó, energetikai oldalról a főtitkár ez utóbbi mellett tenné le a voksát. (Ez csak azért vet fel kérdéseket, mert az „alap”-idősáv a téli és a nyári az „eltolt”.)

Már csak kétszer kell tekerni

Az Európai Bizottság a hét elején közzétette: a jövő év második felétől az unió területén eltörlik az óraátállítást. (Így nálunk most októberben, illetve jövő év márciusában kell még egyszer vissza- illetve előreállítani a mutatót.) A tagállamok jövő áprilisig dönthetnek, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az óraátállítás eltörlésénél Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek volt már rosszabb ötlete is”. Ugyanakkor közlése szerint a magyar kormány a kérdésben még nem alakította ki álláspontját. A Magyar Alvásközpont az élettani hatások miatt a téli időszámítás fenntartását javasolja. Mások szerint Magyarországnak – egy fajta politikai döntésként - a hozzá gazdaságilag kötődő államok választásához lesz érdemes igazodnia.

Mi voltunk az elsők

A világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.

2018.09.22 13:00
Frissítve: 2018.09.22 13:00

Bezárja két budapesti fiókját a CIB Bank

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:25
A kép illusztáció
Fotó: Népszava/
A Bécsi úti és a gazdagréti fiók még november 30-ig lesz nyitva.
A CIB Bank november 30-án – 2021-ig szóló stratégiai célkitűzéseivel összhangban – bezárja Budapesten a Bécsi úti, valamint a gazdagréti fiókját – közölte a hitelintézet pénteken, a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A közlemény ismerteti: a digitális átállás és a költséghatékonyság javítása kiemelten fontos a bank számára. A CIB anyavállalatával, az Intesa Sanpaolo Bankcsoporttal közösen, idén meghatározott stratégiai célkitűzések szerint a bank egészét átható digitális átállást hajtanak végre, a fizikai hálózat szerep- és feladatkörének átalakításával. A bankfiókok fokozatosan inkább a tanácsadás helyszíneivé válnak, míg a pénzügyi tranzakciók egyre nagyobb része digitális csatornákra terelődik. A CIB Bank közel 70 fiókjával továbbra is országos lefedettséget biztosít. Univerzális szolgáltatóként kíván jelen lenni a piacon, és változatlanul értéknek tekinti a személyes kapcsolatot ügyfeleivel, miközben tovább erősíti digitális csatornáin elérhető szolgáltatásai körét – írták.
Szerző
2018.09.21 20:25
Frissítve: 2018.09.21 20:25