Olcsóbban tankolhatunk

Publikálás dátuma
2018.07.09. 18:47

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A Mol bruttó 3 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán.
A csökkentéssel a benzin literenkénti átlagára 399 forintra, a gázolajé pedig 408 forintra csökken.     Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken változott, egyaránt 3-3 forinttal emelkedett, a benziné 402 forintra, a gázolajé pedig 410 forintra literenként.     Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.     A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. 
Szerző

Izmosodik az infláció, nem érdekli, mit ígért Matolcsy

Publikálás dátuma
2018.07.09. 09:05

Fotó: Shutterstock
Öt éve nem látott magasságba emelkedhet az áremelkedés üteme, miután változik a globális környezet. A befektetők nem bíznak a magyar jegybankban, ezért gyengül a forint.
Júniusban 2,8-ról 3,2 százalékra, öt és fél éves csúcsra gyorsulhatott a hazai infláció - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A KSH kedden publikálja a hivatalos adatokat, de már lehet sejteni, hogy nagy változások jönnek.
Elsősorban a dráguló olaj és a dollár erősödése által fűtött üzemanyagár-emelkedés hajtotta felfelé az árakat. Mindez illett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) forgatókönyvébe: az alacsony eurózónás, és úgy általában véve globális infláció miatt még úgy sem kell számítani a hazai árak gyors emelkedésére, hogy az alacsony munkanélküliség és a bérek növekedése a belső keresleten keresztül elméletileg ezt kellene, hogy eredményezze.
Különösebb piaci reakciót épp ezért nem is váltott ki a májusi adat. Azóta azonban - az eltelt idő rövidsége ellenére - jelentős változás volt a nemzetközi környezetben. Az MNB laza monetáris politika melletti elköteleződése a globális környezetben egyre jobban felkeltette a befektetők figyelmét. Ennek hatására kezdett el intenzíven gyengülni júniusban a forint, egészen addig, hogy az euró-forint kurzus a hónap végén a 330-as mélypontot is elérte.
Az elmúlt hetekben megrendült a piaci szereplők bizalma abban, hogy az MNB helyesen jár el laza monetáris politikájával.

Az MNB azóta többször is igyekezett hangsúlyozni, hogy a forint gyengülése ellenére nincs veszélyben az inflációs cél elérése, a következő hónapok inflációs statisztikái perdöntők lehetnek abban a kérdésben, hogy kinek van igaza: a piacnak vagy a Nemzeti Banknak.
Emiatt a forint árfolyamában is nagyobb mozgásokra kell felkészülni, hiszen (részben) ennek a bizalomnak a megingása vezetett az árfolyam júniusi zuhanásához.

Szerző
Témák
infláció MNB

Cafeteria: a kormány hajthatatlan, a MASZSZ tüntetni is kész

Publikálás dátuma
2018.07.09. 07:30

Fotó: Németh András Péter
Egyetlen ellenzéki képviselői módosító indítványt sem fogadtak el a kormánypárti többséggel működő parlamenti bizottságok. A MASZSZ megfelelő támogatottság esetén kész tüntetéseket szervezni a kormányhivatalok elé.
Minden úgy jó, ahogy a kormány tervezi - erre lehet következtetni abból, hogy a kormánypárti képviselők eddig egyetlen érdemi módosító javaslattal éltek a július 20-án a végszavazással már végleges formát öltő jövő évi adótörvényekkel kapcsolatban. Az ellenzéki javaslatok közül pedig egy sem szerzett a bizottságokban többséget, hogy az az Országgyűlés elé kerülhessen, s ott dönthessenek arról a képviselők. Az egyetlen - a kormányfrakciók által indítványozott - módosítás a baleseti adóról szól. Közismert, hogy a benyújtott adócsomagban szereplő javaslat szerint megszűnik a baleseti adó, valójában az beolvad a biztosítási adóba. A Fidesz-KDNP frakció módosító javaslata szerint a személyautóknál és a motorkerékpároknál  a továbbiakban az eddigi 30 százalék helyett 23 százalék adóval kell számolni a kötelező gépjármű-felelősség biztosításoknál (kgfb). Ez eredetileg 20 százalék lett volna, de a módosító indítvány  "adósemlegességre" hivatkozva emelte azt 23 százalékra. A gazdasági bizottság emellett úgy formálta át ezt a milliókat érintő kötelezettséget, hogy megkülönböztette azokat akiknél a biztosítási szerződés évfordulója év végére esik, azoktól, akiknek ez átnyúlik 2019-re. Ha az évforduló pont 2018 december 31-re esik, akkor viszont már nem kell megfizetni a baleseti adót. Vannak határozott idejű biztosítási szerződések is, melyek induló napja a baleseti adó megszűnése előtti időre esik, a hatálya pedig még 2019-ben is tart, ekkor a 2019-re jutó baleseti adót meg kell fizetni, de legfeljebb egy évnyi időtartamra. Abban az esetben pedig, ha a határozott időre szóló szerződés 2020-ban vagy azt követően is érvényben marad, a 2020 január elsejétől a szerződés megszűnéséig terjedő, már beszedett adót a biztosítónak vissza kell fizetnie a biztosított számára, mégpedig a törvény hatályba lépést követő 60 napon belül. Amennyiben a baleseti adót a biztosító már meg is fizette az állami kasszába, akkor azt visszaigényelheti.  Összességében tehát a kgfb után is biztosítási adót kell fizetni a jövőben, mert megszűnik a baleseti adó, de a 2018-ról 2019-re átnyúló szerződések esetében még fennmarad a baleseti adó megfizetésének kötelezettsége. Az előterjesztő arról is gondoskodott, hogy erre az átmeneti időre a biztosítottaknak ne kelljen dupla adót fizetniük, tehát egyszerre baleseti és biztosítási adót is. Vagyis - az eredeti elképzelésektől eltérően - a bizottság, a kormány beiktatott egy átmeneti szabályozást, ami tisztábbá tette az eljárás rendet.    Az előzetes várakozásokkal ellentétben eddig nem sikerült változást elérni arról, hogy a kormány részben adja fel a cafeteria-elemek szűkítésével kapcsolatos tervét, illetve tegye lehetővé, hogy minden foglalkoztatási csoportnál - így a közszférában is - azonos mértékű legyen a béren kívüli juttatások mértéke. A Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös nyilatkozatban állt ki az iskolakezdési támogatás, a lakáscélú munkáltatói támogatás és a munkahelyi étkeztetés adókedvezményének fenntartása mellett. Javasolták ezen felül a diákhitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói, a mobilitási célú lakhatási támogatás és az öngondoskodási célú munkáltatói hozzájárulás adókedvezmények megtartását.   Kordás László, az MSZSZ elnöke lapunk érdeklődésére ezzel kapcsolatban elmondta:
célszerűnek tartaná, hogy ezeket az elemeket tartsák meg, s ezt bele is foglalnák a 2022-ig szóló, a kormánnyal megkötött bérmegállapodásba. (Az utóbbival a Munkástanácsok nem értenek egyet.)

Abba is belemennének, hogy írásba foglalják: a kormány és a szociális partnerek által elfogadott cafeteria-elemek sora nem bővíthető. Azért is fontos fenntartani ezeknek az elemeknek a kedvezményes közterhét, mert céljai egybeesnek a kormány társadalompolitikai céljaival is. Mint emlékezetes a 2019-es adótörvények tervezetében a kormány egyszerűsítené a cafeteria-rendszert: az összes juttatási forma után a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kellene megfizetnie a munkaadónak, míg a munkavállalói járulékok továbbra sem terhelnék ezeket az elemeket. Kordás László bízik abban, hogy a holnapi Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórum ülésén, bár nem szerepel, napirendre tűzik a munkavállalók javaslatait is. A hivatalos napirend szerint a szociális hozzájárulási adóról tárgyalnak, s a tét itt sem kicsi: a munkavállalók tiltakoznak az ellen, hogy ennek az adófajtának 17,5 százalékra csökkentése a korábbi tervekkel szemben ne az év elején, hanem félévkor történjen meg.

Név szerint kell vallani a cafeteriáról

Amikor az Országgyűlés július 20-án szavaz majd az adótörvények módosításáról, akkor a MASZSZ  a munkavállalók érdekében egy képviselő név szerinti szavazás kér, hogy egyértelműen kiderüljön: kik azok képviselők, akik elfogadják a cafeteria szűkítéséről szóló törvényt. (A szakszervezetek előzetesen minden képviselőknek eljuttatják javaslataikat.) A MASZSZ megfelelő támogatottság esetén kész tüntetéseket szervezni a kormányhivatalok elé. Jövő februárban, amikor az alkalmazottak szembesülnek majd azzal, hogy mennyivel csökkent a bérük, akkor a szakszervezetek választási körzetenként tudatosítani fogják az alkalmazottakkal, hogy kik voltak azok, akiknek ezt "köszönhetik".

Szerző