Kétségtelenül pogány jellegű szertartás

Publikálás dátuma
2018.07.10 16:00

Fotó: /
A Vatikán hivatalos lapjának támadása a magyar vitézavatások ellen
A kormány körében és különböző egyházi, valamint kurzuskörökben is kínos föltűnést kelt, hogy a Vatikán félhivatalos lapja, a római „Osservatore Romano" legutóbbi számában a budapesti lapok jelentései nyomán foglalkozik a magyarországi vitézavatásokkal és ezeket kétségtelenül pogány jellegű szertartások"-nak bélyegzi meg. A Vatikán félhivatalos lapja, amely mindig a pápaság fölfogását tükrözteti vissza, erről szóló közleményében, amelynek „Sajnálatos visszásságok" címet adja, a többi között a következőket írja:  — Nem tudjuk, vajon a magyar sajtónak a vitézavatásokról szóló közleményei megfelelnek-e a valóságnak. Mert ha ez valóban így van, nem tudjuk mivel menteni a katolikus hívők és papok részvételét az ilyen szertartásokon és kíváncsiak volnánk, hogy ők hogyan tudják megjelenésüket és részvételüket összeegyeztetni a kánonjogi kódex idevonatkozó szakaszával. Budapesti egyházi körökben egyébként arról értesültek, hogy a Vatikán ennek a fölfogásnak megfelelő lépéseket akar tenni a magyar püspöki karnál.  A Vatikánnak a magyar vitézavatások ellen intézett támadásáról itteni illetékes helyen kijelentették, hogy az „Osservatore Romano" erre vonatkozó cikkét még nem vették kézhez. Ha abban olyan kitételek vannak, aminők nyilvánosságra jutottak, akkor arra a vitézi szék kapitánysága minden valószínűség szerint meg fonja adni a választ.  A kultuszminisztériumban viszont az ott érdeklődő újságíróknak a következő fölvilágosítást adták: — Ha valóban ilyen közlemény látott nap-világot a Vatikánihoz közelálló lapban, akkor mi minden valószínűség szerint illetékes helyről fölszólítást fogunk kapni arra nézve, hogy ezt a kérdést — tekintettel arra, hogy nemcsak vallási, hanem állami és jogi dologról is szó van itt — a magunk részéről is letárgyaljuk!  Protestáns részről a következőkben nyilatkoztak a Vatikánnak a vitézavatással szemben elfoglalt állásfoglalásáról:  Nem csodálkozunk ezen a támadáson Az adatok egész halmazával rendelkezünk, amelyek szerint bizonyos oldalról pápai kódexekre és enciklikákra hivatkozva, visszavonást akarnak szítani mindazokban a kérdésekben, amelyekben mi a katolikusokkal együtt tudunk menni. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hegy az evangélikus egyház részéről sem az idei vitézavatáson, sem a hősök ünnepén fölszólalás nem hangzott el. Azt is megmondhatom, hogy ez evangélikus körökben érthető megdöbbenést keltett. Mint magyar ember, tiltakozom minden külföldi beavatkozás ellen és külföldi beavatkozásnak tekintem a Vatikán beavatkozását is kimondottan magyar kérdésekbe.   Ha tanulmányozzuk a római katolikus egyházjog legújabb kiadványait, ha kezünkbe vesszük az új római katolikus kátékat, mind-ezekben a legsúlyosabb támadásokat találjuk a protestantizmus ellen. Ha szemüggyel kísérjük, hogy mit csinálnak római katolikus egy-házi körök a reverzálisokkal, ha meghallgatjuk az elénk jövő felek panaszát, úgy megértjük az egyre gyakrabban hangzó fölkiáltást: hát ez a kereszténység? Hát ez Krisztus tanítása, hát ez a keresztényi szeretet? A vitézzé avató formuláról egyébként megvan a magunk véleménye. A Hadúr idézése bizony nekünk sem tetszik.  Népszava 1926. július 10.  
Témák
Népszava
2018.07.10 16:00
Frissítve: 2018.07.10 16:00

Fideszes törvényhozók a tüntetők között

Publikálás dátuma
2018.09.22 14:00

Fotó: /
Azért vannak ott, hogy segítsék ennek az alkalmatlan, beképzelt, oda nem való miniszterelnöknek az eltávolítását
Több fideszes, illetve az ellenzéki párthoz közel álló politikus, értelmiségi is megjelent a Kossuth téri tüntetők között, sőt némelyikük fel is szólalt a demonstráción. Kerényi Imre rendező, a polgári körök rendezvényeinek egyik állandó szervezője például a pódiumon éljenezte a szolid forradalmat, Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője pedig arra szólította fel a tüntetőket, hogy a több ezres tömeg addig ne hagyja el a teret, amíg a kormány nem adja be a lemondását.
Horváth János, a parlament fideszes korelnöke azt mondta, azért vannak ott, hogy „segítsék ennek az alkalmatlan, beképzelt, oda nem való miniszterelnöknek az eltávolítását”.

 Jakab István fideszes törvényhozó, a Magosz elnöke egy sajtótájékoztatón bejelentette, szervezete szolidáris a békés tüntetőkkel, és vállalja a fővárosi tüntetők ellátását.

 Népszava 2006. szeptember 22.
2018.09.22 14:00
Frissítve: 2018.09.22 14:00

Száz éve nyílt meg a Gellért fürdő

Publikálás dátuma
2018.09.20 18:00

Fotó: /
Az egykori Sárosfürdő helyén nyílt meg a luxusfürdő. 8 évig húzódott az építkezés. A Népszava korabeli tudósítása
Nyolc esztendő óta épül a régi híres Sáros-fürdő helyén a hírhedté vált Gellért-fürdő. Most végre készen áll. Gyógyító erejű vize hajdan sok beteg embernek adta vissza az egészségét és ezután talán még csodálatosabb hatású lesz, hiszen most már a régi parasztos név helyett szentnek a nevét viseli, úgy mint a főváros valamennyi kórháza.
Az új fürdő története valódi pesti történet; rajta vannak a fővárosi közigazgatás legjellemzőbb vonásai: az előrelátás hiánya, a hosszadalmas huzavona, a szertelen pénzpocsékolás és az uralkodó osztály érdekeinek dédelgetése mellett a dolgozó, vagyontalan osztály érdekeinek elhanyagolása.

 Negyedszázaddal ezelőtt a Ferenc József-hid építésével kapcsolatos szabályozások szükségessé tették a régi híres, de elavult, kopott Sárosfürdő lebontását. Azóta a fürdő gyógyító hatású vize hasznavétlenül ömlött a Dunába, A főváros 1901-ben megvásárolta az államkincstártól a Gellérthegy északkeleti kiszögellésénél fakadó forrást a hozzá tartozó 4178 ölnyi telekkel együtt 1,050.195 koronáért gyógyfürdő és ezzel kapcsolatos szálloda céljára. Tíz évi halogatás után került csak sor a határozat keresztülvitelére. És azután nyolc év kellett a kivitelhez. Az eredetileg előirányzott költség a tervezgetések során 5.650.000 koronára duzzadt, a megvalósítás során pedig lavina módjára nőtt egészen 17 millióig.

A költségek ilyen horribilis megnövekedésében nagy része vaí az előrelátás hiányának (például szükséges területeket utólag — már az építés folyamán — szereztek meg igen magas áron); de része van benne annak a rendszernek is, amely a főváros vállalkozásainál és különösen építkezéseinél általánosan uralkodik.

 Most végre készen áll a Gellért-fürdő. Bódy polgármester szerdán mutatta be a sajtó kép-viselőinek, csütörtökön a kormánynak és a jövő héten már elhelyezkednek benne, már élvezik nagyszerű kényelmét, eleganciáját és kitűnő vizeit... a hadigazdagok. Mert azok számára készült, csak azok fogják használhatni és azok fogják megmenteni az anyagi kudarctól, amely a háborús konjunktura nélkül valószínűleg bekövetkezett volna. Keleti kényelmet, fényűzést sugároz az impozáns épület külseje de még inkább belső berendezése. Fényes lakosztályok, előszobával, külön fürdővel ellátott és minden kényelemmel fölszerelt szobák, impozáns éttermek és szórakozó helyiségek foglalják el az épület nagyobb részét. E mellett azonban a különböző rendszerű fürdőknek és gyógyító berendezéseknek is jut hely bőven.

A természet szintén megtette a magáét: a híres források 24 óránként 2 millió 600 ezer liter 46 fok melegségű vízzel látják el a fürdőt, úgy hogy egy-egy személyre 250 liter vizet számítva, naponként 10.000 ember használhatná az új intézetet. Igen, de csekélységem vagy szegény betegek ide nem jöhetnek. A szállodai szobák ára napi 15—55 korona. Ez még hagyján. De mibe fog itt kerülni a fürdők és gyógyító berendezések használata? Ezt az eddig kiadott prospektusok nem árulják el, de valószínű, hogy 10 koronánál olcsóbban nem igen teheti be az ember a lábát Szent Gellért fürdőjébe.

 Helyes-e, hogy a város a gazdagok szükségleteinek kielégítésére alkosson intézményeket? Nem kellene-e ezt inkább a magánvállalkozásnak átengedni? Én azt hiszem, hogy a gazdagok kiszolgálására is lehet községi intézményeket állítani, ha ez jó üzlet, ha ebből a város számottevő jövedelmet szerezhet a közszükségletek kielégítésére. De a közszükségleteket és elsősorban a szegényebb néposztályok szükségleteit kielégíteni el nem odázható kötelesség, amelyet még nagy áldozatok árán is teljesíteni kell. Így például olcsó és ingyenes népfürdőkről gondoskodni a legsürgősebb községi föladatok egyike. (Itt igazán nem szükséges részletezni, hogy miért.)

 És Budapest ennek a föladatának a lerovásával — nagyon csekély és nagyon elégtelen kezdéseket leszámítva — még ma is adós, ma, amikor itt pompázik a tizenhétmilliós luxusfürdő. Eredetileg úgy tervezték ezt a fürdőt, hogy népfürdő is lesz mellette: no most, a. luxusfürdő itt áll, fényével kihívja a kitagadott osztályok ellenszenvét és népfürdő nincs. Miért? Azt mondják: a háború miatt. De ha a háború ellenére is elő lehetett teremteni a fényűző berendezéshez szükséges anyagokat, akkor az egyszerűbb népfürdő anyagait ne lehetett volna előteremteni? Ki hiszi ezt el?...
Népszava 1918. szeptember 20.
2018.09.20 18:00
Frissítve: 2018.09.20 18:02