Cseh kormányalakítás: megszületett a koalíciós szerződés

Publikálás dátuma
2018.07.10. 15:59
Andrej Babis
Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Az ANO tíz, a CSSD öt minisztériumot fog irányítani, a jobboldallal együttműködő kommunisták pedig támogatásukról biztosították a leendő kormányt. Szerdán jöhet a bizalmi szavazás.
Koalíciós szerződést írt alá kedden Prágában a közös kormányzásról a legutóbbi csehországi választáson győztes ANO mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) - írja az MTI. A dokumentumot a két politikai tömörülés elnöke, Andrej Babis és Jan Hamácek írta alá.
A kormányfővel együtt 15 tagú kormányban az ANO tíz, a CSSD öt minisztériumot fog irányítani. A koalíciós szerződés szerint a kormánynak is le kell mondania, amennyiben a kisebbik partner, a CSSD mind az öt minisztere benyújtaná lemondását.
A koalíciós szerződés aláírása után az ANO, valamint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) elnökei, Babis és Vojtech Filip úgynevezett türelmi megállapodást írtak alá, amelynek alapján a kommunisták támogatni fogják a koalíciós kormány megalakulását, és a megállapodás érvényessége idején nem kezdeményeznek bizalmatlansági indítványt a koalíciós kabinet ellen.
A tavaly októberi választáson győztes ANO mozgalomnak és kisebbik koalíciós partnerének, a CSSD-nek a 200 tagú alsóházban együtt 93 képviselője van (78 és 15 mandátum), ezért a parlament bizalmát csak egy harmadik erő segítségével szerezheti meg. A KSCM 15 mandátummal rendelkezik.
A bizalmi szavazásra várhatóan szerdán kerül sor. Az ellenzék már közölte, hogy nem szavaz bizalmat Babis második kormányának. Kifogásolják, hogy a Babis-kormány az 1989-es rendszerváltás után elsőként lehetőséget ad a kommunistáknak, hogy részesei legyenek a kormányzatnak. További kiemelt kifogás, hogy
Andrej Babis leendő miniszterelnök ellen büntetőeljárás folyik az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt.

Babis és kormánya ellen ezért rendszeresek a tiltakozások és tízezres demonstrációk követelik, hogy ne vegyen részt az ország politikai életében. Ugyanakkor Zeman államfő minden körülmények között ragaszkodik személyéhez.
Még a bizalmi szavazás előtt lemondott Tatána Malá cseh igazságügyi miniszter.
A hivatalában mindössze 13 napot eltöltő tárcavezetőt azzal gyanúsítják, hogy plágiumot követett el disszertációjában.

"Az ellenem irányuló kampány miatt egyszerűen nem akarom, hogy a mozgalmat (ANO) vagy az újonnan megalakuló kormányt hátrányok érjék" - mondta Malá. Babis szerint az ANO kiállt Malá mellett, de ha nem mond le, az tovább nehezíti a kormányalakítást.
Szerző

Robbantás Afganisztánban - A legtöbb áldozat még gyerek

Publikálás dátuma
2018.07.10. 15:38

Fotó: Zabihullah Ghazi / ANADOLU AGENCY
Egy benzinkúton robbantott öngyilkos merénylő Jalalabad városában, legalább 12 áldozatot követelt a a detonáció és az azt követő tűz.
Az afgán hírszerzés két tisztjét célzó keddi támadást az Iszlám Állam (ISIS) vállalta magára - írja a Reuters. Mindkét tiszt meghalt, és a kialakult tűzvész miatt rajtuk kívül még legalább 10 civil is. Öt sérültet kórházban kezelnek.
Az áldozatok többsége gyerek, aki a benzinkútnál lévő autómosóban dolgozott.

A támadás előzménye az a jelenleg is tartó művelet, melynek során az afgán kormány és az Egyesült Államok közös erővel igyekszik kiszorítani a szélsőséges fegyvereseket Nangarhar tartományból, ahol Jalalabad is található.
Múlt héten Jalalabad városának szikh közössége ellen hajtottak végre öngyilkos merényletet.

 Az a támadás - amit szintén az ISIS vállalt magára - 13 életet követelt.
Szerző

Meghalt Lord Carrington

Publikálás dátuma
2018.07.10. 15:14

Fotó: STR / AFP
Elhunyt Lord Carrington volt brit védelmi és külügyminiszter, a NATO egykori főtitkára. Életének 100. évében, kedden érte a halál.
Peter Carington - aki bárói nevét írta Carrington formában - 1970-től 1974-ig, Edward Heath konzervatív párti kormányában a védelmi miniszteri, 1979 és 1982 között, Margaret Thatcher kormányában a külügyminiszteri tisztséget töltötte be, 1984-től 1988-ig a NATO főtitkára volt.     Személyében az utolsó olyan politikus távozott, aki tagja volt Sir Winston Churchill néhai miniszterelnök második, 1951-ben megalakult kormányának. Ő volt Nagy-Britannia külügyminisztere, amikor Argentína 1982-ben váratlanul lerohanta a brit fennhatóságú dél-atlanti Falkland-szigeteket.      Lord Carrington magára vállalt minden felelősséget a falklandi válságért és lemondott.     Sok évvel később, egy lapinterjúban kijelentette: az argentin invázió ugyanolyan hírszerzési fiaskó volt, mint amilyen a 2003-as iraki háborúhoz vezetett. A veterán politikus 2007-ben, a falklandi háború negyedszázados évfordulóján a The Daily Telegraph című londoni konzervatív napilapnak nyilatkozva felfedte: annak idején olyan titkosszolgálati jelentéseket kapott, amelyek egyértelműen azt állították, hogy az Argentínát akkoriban uraló katonai rezsim nem készül támadásra a Falkland-szigetek ellen.     Lord Carrington az interjúban kijelentette: ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem szabad kizárólag hírszerzésre építeni sarkalatos horderejű politikai döntéseket. Hozzátette: Tony Blair akkori munkáspárti brit miniszterelnök is elkövette ezt a hibát az iraki háború megindítása előtt rendelkezésére álló, később tévesnek minősült hírszerzési adatokkal. 
Szerző
Témák
elhunyt