Cseh kormányalakítás: megszületett a koalíciós szerződés

Publikálás dátuma
2018.07.10 15:59
Andrej Babis
Fotó: AFP/ MICHAL CIZEK
Az ANO tíz, a CSSD öt minisztériumot fog irányítani, a jobboldallal együttműködő kommunisták pedig támogatásukról biztosították a leendő kormányt. Szerdán jöhet a bizalmi szavazás.
Koalíciós szerződést írt alá kedden Prágában a közös kormányzásról a legutóbbi csehországi választáson győztes ANO mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) - írja az MTI. A dokumentumot a két politikai tömörülés elnöke, Andrej Babis és Jan Hamácek írta alá.
A kormányfővel együtt 15 tagú kormányban az ANO tíz, a CSSD öt minisztériumot fog irányítani. A koalíciós szerződés szerint a kormánynak is le kell mondania, amennyiben a kisebbik partner, a CSSD mind az öt minisztere benyújtaná lemondását.
A koalíciós szerződés aláírása után az ANO, valamint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) elnökei, Babis és Vojtech Filip úgynevezett türelmi megállapodást írtak alá, amelynek alapján a kommunisták támogatni fogják a koalíciós kormány megalakulását, és a megállapodás érvényessége idején nem kezdeményeznek bizalmatlansági indítványt a koalíciós kabinet ellen.
A tavaly októberi választáson győztes ANO mozgalomnak és kisebbik koalíciós partnerének, a CSSD-nek a 200 tagú alsóházban együtt 93 képviselője van (78 és 15 mandátum), ezért a parlament bizalmát csak egy harmadik erő segítségével szerezheti meg. A KSCM 15 mandátummal rendelkezik.
A bizalmi szavazásra várhatóan szerdán kerül sor. Az ellenzék már közölte, hogy nem szavaz bizalmat Babis második kormányának. Kifogásolják, hogy a Babis-kormány az 1989-es rendszerváltás után elsőként lehetőséget ad a kommunistáknak, hogy részesei legyenek a kormányzatnak. További kiemelt kifogás, hogy
Andrej Babis leendő miniszterelnök ellen büntetőeljárás folyik az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt.
Babis és kormánya ellen ezért rendszeresek a tiltakozások és tízezres demonstrációk követelik, hogy ne vegyen részt az ország politikai életében. Ugyanakkor Zeman államfő minden körülmények között ragaszkodik személyéhez.
Még a bizalmi szavazás előtt lemondott Tatána Malá cseh igazságügyi miniszter.
A hivatalában mindössze 13 napot eltöltő tárcavezetőt azzal gyanúsítják, hogy plágiumot követett el disszertációjában.
"Az ellenem irányuló kampány miatt egyszerűen nem akarom, hogy a mozgalmat (ANO) vagy az újonnan megalakuló kormányt hátrányok érjék" - mondta Malá. Babis szerint az ANO kiállt Malá mellett, de ha nem mond le, az tovább nehezíti a kormányalakítást.
2018.07.10 15:59

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51