Helsinki terefere

Az eheti NATO-csúcs után, hétfőn, július 16-án Helsinkiben találkozik Trump és Putyin. A washingtoni külpolitikai szakemberek közül sokan attól tartanak, hogy Trump valamilyen meglepetéssel áll elő, akkor, amikor senki más nincs a szobában, csak a két elnök és a két tolmács. Mivel Trump annyit improvizál, és mivel több fontos kérdésben olyan nézeteket vall, amelyek szöges ellentétben állnak azzal, amit saját munkatársai nyilvánosan ismételgetnek, az aggodalom nem megalapozatlan. Elvégre tavaly izraeli titkokat osztott meg az orosz külügyminiszterrel. 
Nem tudom, mi lesz július 16-án, de tudom, hogy mi volt Helsinkiben 1975-ben. A legfontosabb döntések köztudottak. Augusztus 1-jén írták alá 35 ország vezetői a helsinki záróokmányt. Amerikát Ford elnök képviselte, a Szovjetuniót Brezsnyev főtitkár. Közismert, hogy a dokumentum három részből állt. Az első rész (becenevén kosár) az európai biztonságról szólt, a második gazdasági együttműködésről, a (híres) harmadik kosár pedig az emberi jogok tiszteletéről. 
Mindezt jól tudjuk. Kevésbé ismert azonban a színfalak mögötti terefere Ford és Brezsnyev között. Július 30-án, a két küldöttség jelenlétében így kezdődött:
Brezsnyev: Lefogyott.
Ford: Úgy néz ki, hogy Ön is.
B: Stabilizálódtam.
F: Kitűnően néz ki.
B: Úgy 78 kilót nyomok. Néha 78, 79, néha 80, de ilyen határok között. Ez az én stabil súlyom manapság. Az utóbbi hat hónapban stabil maradtam.
Kissinger: Én 10 kilogrammos kilengéssel vagyok stabil. (Nevetés.)
Utána a két küldöttség komolyabb dolgokról tárgyalt. Délben - csupán a szenzációs szovjet tolmács, Viktor Szukhodrev segítségével – négyszemközt beszélgetett Ford és Brezsnyev. A tolmács feljegyzését Jan Lodal, az amerikai delegáció egyik tagja kaparta ki Brezsnyev hamutálcájából.
Brezsnyev: Szeretném megmondani önnek bizalmasan és teljes őszinteséggel, hogy a szovjet vezetés támogatja az ön elnökségét egy új ciklusra. És mi a magunk részéről mindent meg is teszünk azért, hogy ez így is legyen.
Ford: Köszönöm szépen. Arra számítok, hogy megnyerem a választást, és úgy vélem, hogy ez szolgálja majd a szovjet-amerikai kapcsolatok további fejlődését és a feszültség enyhülését is.
B: Igen, egyetértünk önnel abban, hogy ez így is legyen. De sajnos ön nyilvánosan a Szovjetuniót az USA ellenfelének titulálja, beszélgetéseink során viszont közös célokról beszél – arról, hogy az enyhülés visszafordíthatatlan legyen.
F: Biztosíthatom Önt, teljes őszinteséggel, hogy minden erőmmel azon fáradozom, hogy kapcsolataink folyamatosan javuljanak és az enyhülés visszafordíthatatlan legyen.
Vajon ki mit mond és főleg ki mit ígér Helsinkiben jövő hétfőn? Washingtoni szakemberek – nemcsak demokraták! – egy új Jaltától tartanak, attól, hogy Trump beleegyezik a Krím végleges annektálásába és Ukrajna semlegesítésébe, esetleg Szíriát is „átengedi” az orosz szférába. Talán megígéri, hogy gyengíti a NATO-t, vagy hogy nem hajtja végre a Moszkva-ellenes szankciókat? Cserébe miért? Milyen jó lenne, ha tudnánk, hogy mit tartogat Putyin dossziéja Trumpról.
2018.07.11 00:00
Frissítve: 2018.07.11 08:18

Trump és Putyin a Fehér Házban folytathatja

Publikálás dátuma
2018.07.20 15:27

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Az amerikai elnök meghívta Washingtonba az orosz elnököt. A látogatásra az ősz folyamán kerülhet sor.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfői találkozója Helsinkiben - kettőjük első hivatalos kétoldalú megbeszélése - a média számára látható síkon felettébb ellentmondásosan alakult. A két elnök közös záró sajtótájékoztatóját elsősorban az a téma uralta, hogy beavatkozott-e Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba, mégpedig Putyin utasítására, az akkori republikánus elnökjelölt, Trump győzelmének az előmozdítása érdekében. Előzőleg az amerikai hírszerző közösség azt állapította meg, hogy igen, és ezt a következtetést a szenátus hírszerzési bizottsága is elfogadta. Helsinkiben Trump - miként az újságírókkal közölte - felvetette a kérdést Putyinnak, aki azonban rendkívül meggyőzően azt válaszolta neki, hogy nem volt semmilyen beavatkozás. Arra a kérdésre, hogy kinek hisz inkább, saját hírszerzésének vagy az orosz vezetőnek, Trump arról beszélt, hogy nem látja, miért kellene felelősnek tekintenie Oroszországot. A hatalmas hazai felhördülés nyomán később, immár Washingtonban az elnök korrigálta önmagát, azt állította, hogy nem ezt akarta mondani, nem zárta ki az orosz beavatkozási kísérlet eshetőségét, de amellett kitartott, hogy nem tudták befolyásolni a fejleményeket, és hogy ő ettől teljesen függetlenül és magabiztosan verte meg a választáson demokrata riválisát, Hillary Clintont. A Demokrata Párt és az amerikai média jelentős része értetlenséggel fogadta az elnök egymásnak ellentmondó megnyilvánulásait, az amerikai hírszerző szervezetek közösségének az igazgatója, Dan Coats pedig egy Colorado állambeli biztonságpolitikai fórumon  azt mondta: fogalma sincs arról, mi hangzott el saját elnöke és az orosz államfő négyszemközti  - pontosabban: csak a tolmácsok jelenlétében lezajlott - megbeszélésén. Trump viszont - mint Twitter-bejegyzéseiből kiderül - már arra készül, hogy az ősz folyamán a Fehér Házban tárgyaljon Putyinnal a terrorizmus elleni küzdelemről, Izrael biztonságának ügyéről, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről és Észak-Koreáról. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának a vezetője bírálta Putyin meghívását. Szerinte addig, amíg nem tudják meg, mi történt azon a bő két órás bizalmas megbeszélésen Helsinkiben, az elnöknek nem kellene újabb találkozót tartania Putyinnal.
2018.07.20 15:27
Frissítve: 2018.07.20 16:22

Trump „agyalágyult” és „egy zsarnok védelmére kelt” – reakciók Helsinki után

Publikálás dátuma
2018.07.17 16:41

Fotó: AFP/
Kétpárti elképedés fogadta az Egyesült Államokban, hogy Donald Trump inkább adott hitelt Vlagyimir Putyin állításának, mint saját hírszerzésének. Még az elnök egyik elszánt híve is úgy véli, most komoly hibát vétett.
Az elnök köntörfalazását mindkét nagy párt elítélte, és Trump elidegenítette magától szövetségeseit is - így összegezte a National Public Radio, vagyis az amerikai közrádió a tegnap Helsinkiben tartott csúcstalálkozó amerikai visszhangjának a lényegét.  Trump az orosz államfővel lezajlott hétfői helsinki találkozóján felvetette ugyan Putyinnak a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba való orosz beavatkozás ügyét, de – mint azt a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta - az orosz elnök meggyőzte őt, amikor tagadta a feltételezett beavatkozást.  A múlt héten emeltek vádat távollétükben 12 orosz katonai hírszerző ellen, akik a kampány alatt behatoltak a demokraták kampánystábjának a számítógépes rendszerébe, és onnan tömegesen loptak el adatokat. Nem sokkal korábban a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai hírszerzés helyesen állapította meg: az orosz szolgálatok Putyin utasítására, Trump választási győzelmének elősegítése érdekében – vagyis Hillary Clinton demokrata elnökjelölt ellen – avatkoztak be a választási folyamatba. Trump a sajtóértekezleten arról beszélt, hogy bizalmat táplál ugyan az amerikai hírszerzés iránt,de „Putyin elnök rendkívül erős és erőteljes volt ma a tagadásban”. Az amerikai elnök elmondása szerint Dan Coats, az amerikai hírszerző közösség igazgatója, valamint mások is azt mondták neki, hogy az oroszok álltak a beavatkozási machinációk hátterében. „De itt van Putyin elnök. Éppen most mondta, hogy nem Oroszország volt az. Én azt mondom: nem látom semmi okát, hogy miért lettek volna ők” - fogalmazott. Washingtonban nem csupán az ellenzéki demokraták, hanem a kormánypárti republikánusok is szembeszálltak Trump álláspontjával. Az utóbbiak táborából a Trump éles bírálatában máskor gyakran is jeleskedő John McCain arizonai szenátor volt a legszókimondóbb. Szerinte az elnök „tudatosan egy zsarnok védelmére kelt”, és Helsinkiben tett kijelentései „emberemlékezet óta a legszégyenletesebb megnyilvánulás volt amerikai elnök részéről”.   
Paul Ryan, a washingtoni képviselőház elnöke megállapította: nem kétséges, hogy az oroszok beavatkoztak a választási folyamatba.
Még Newt Gingrich, volt képvielőházi elnök is, aki pedig Trump lelkes hívének számít, azt mondta, hogy az elnök elkövette hivatali idejének eddigi legsúlyosabb hibáját, és ezt haladéktalanul orvosolni kell.  John Brennan, aki a demokrata Barack Obama elnöksége alatt a CIA-t vezette, „agyalágyultnak” nevezte a szerinte „Putyin zsebében” levő Trump kijelentését, és úgy vélekedett, hogy az felért egy árulással.  Az elnök támogatójának tekintett Fox News hírtévében ugyanakkor Trump utóbb arra panaszkodott, hogy a sajtóértekezleten neki és Putyinnak ezzel a „boszorkányüldözéssel” kellett foglalkoznia, holott csúcstalálkozón olyan fontos kérdéseket igyekeztek megoldani, mint Szíria vagy a nukleáris fegyverek terjedésének a megakadályozása.

Marina, egy újabb vörös hajú orosz kémnő

Miközben az egész világ a helsinki amerikai-orosz csúcstalálkozóra várakozott, washingtoni bejelentés szerint vasárnap az amerikai hatóságok őrizetbe vettek egy orosz fedett ügynököt. A 29 éves Marina Butina a fegyvertartási jogok ügyében a hangját hallató aktivistának mutatkozott, valójában azonban azon dolgozott, hogy amerikai tisztségviselőkről és politikai szervezetekről gyűjtsön adatokat a Kreml számára. Titkos tevékenysége – derül ki az iratokból – a 2016-os elnökválasztási kampány idejére összpontosult, és főként arra irányult, hogy kapcsolatokat építsen ki a Nemzeti Lőfegyver Szövetségnél (NRA). Marina Butinával együttműködött egy amerikai személy, akinek része volt „privát kommunikációs csatorna” létesítésében a Kreml és „az egyik amerikai politikai párt” tisztségviselői között, az NRA-n keresztül. A nő diákvízummal tartózkodott 2016 augusztusa óta az Egyesült Államokban, és a washingtoni Amerikai Egyetemen vett részt mesterképzésen, a nemzetközi kapcsolatok területén.   

2018.07.17 16:41
Frissítve: 2018.07.17 16:42