Megfigyeléssel és külön ügyészséggel lép a francia kormány a terrorizmus ellen

Publikálás dátuma
2018.07.13. 19:41
Edouard Philippe ismerteti kormánya terrorellenes tervét.
Fotó: GERARD JULIEN / AFP
A szabaduló radikalizálódott elítéltek fokozottabb megfigyelése és az önálló terrorelhárítási ügyészség létrehozása a két legfontosabb eleme az új terrorizmus elleni programnak.
Pénteken ismertette a programot Edouard Philippe kormányfő - írja az MTI.
"A terrorizmust már nem szíriai sejtekből távirányítják"

- hangsúlyozta Philippe.

A miniszterelnök szerint inkább már kisstílű bűnözőkben vagy radikalizálódott, pszichológiailag labilis emberekben ölt arcot a fenyegetés. A kormányfő a belső elhárítást bízta meg a terrorelhárítási küzdelem irányításával, amelynek legfőbb feladata a titkosszolgálatok és a nyomozati szervek közti együttműködés biztosítása lesz.
A már az év elején bemutatott 32 pontos terrorelhárítási csomag egyik legfőbb eleme egy "specializálódott sejt" létrehozása, amely a radikalizálódottakat, illetve terrorizmusért elítélteket fogja megfigyelni, miután letöltötték ezért rájuk rótt büntetésük.
A kormányfő azt is bejelentette, hogy mégiscsak létrejön az önálló terrorelhárítási ügyészség. Nicole Belloubet igazságügyi miniszter 2017 decemberben jelentette be, hogy átalakul a terrorelhárítási igazságszolgáltatás: a párizsi ügyészségen belül 31 éve működő, nemzeti hatáskörrel bíró terrorelhárítási részleget egy önálló terrorelhárítási ügyészség váltja fel, de a tavasszal bemutatott igazságszolgáltatási reformban végül nem szerepelt az átalakítás.
"Mindannyian úgy érezzük, hogy egy ügyésznek lehetővé kell tenni, hogy teljes munkaidejében a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozzon" - fogalmazott Eduard Philippe. A terrorelhárítási főügyész mellett egy vizsgálóbírókból és egyéb jogi szakemberekből álló 25-30 fős csapat fog dolgozni.
Catherine Champrenault párizsi főügyész és a bírói szakszervezetek hevesen bírálták az elképzelést.

Szerintük a jelenlegi, összevont működésnek köszönhetően egy-egy merénylet esetén hirtelen sok jogi szakembert lehet egy-egy ügyre ráállítani, és a szervezett bűnözéstől érkező támogatáson át a terrorizmusig összetetten lehet az ügyeket vizsgálni.
A szenátusi vizsgálóbizottság kedden közzétett jelentése üdvözölte, hogy a francia kormány megerősítette a terrorizmus elleni küzdelmet, de aggodalmait fejezte ki "a valós elégtelenségek miatt".
A szenátorok azt javasolják, hogy a terrorizmus és a radikalizálódás miatt nyilvántartott, mintegy 20 ezer nevet tartalmazó titkosszolgálati listához a polgármesterek is hozzáférhessenek.

Edouard Philippe nem zárta ki, hogy ezekhez a bizalmas információkhoz a települések vezetői is hozzájuthassanak valamilyen formában.
Szerző

Novicsok: a mérgezett férfi lakásán találták meg a hatóanyagot

Publikálás dátuma
2018.07.13. 18:49
Megvizsgálták - novicsok mérgezett.
Fotó: Alex McNaughton / Sputnik
Egy kisméretű palackban került elő.
Megtalálta a rendőrség azt a tárolóeszközt, amely a június végén súlyos mérgezéses tünetekkel kórházba szállított két brit állampolgár megbetegedését okozó Novicsok típusú idegméreg-hatóanyagot tartalmazta. A Scotland Yard péntek esti bejelentése szerint egy kisméretű palackról van szó, amelyet az egyik beteg, a 45 éves Charlie Rowley házában találtak a délnyugat-angliai Amesbury kisvárosban.
Rowley-t és élettársát két hete szállították be az Amesburytől néhány kilométerre fekvő Salisbury kórházába. Rowley azóta visszanyerte öntudatát, és a héten a nyomozók beszélni is tudtak vele, élettársa, a 44 éves, háromgyermekes Dawn Sturgess azonban múlt vasárnap a kórházban meghalt.
A Scotland Yard pénteki tájékoztatása szerint a kis palack még szerdán került elő, és a brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézetébe szállították. Az intézmény szakértői megállapították, hogy a palackban Novicsok típusú idegméreg-hatóanyag volt.
Szerző
Témák
Novicsok

A Pirani-öböl miatt perli Szlovénia Horvátországot

Publikálás dátuma
2018.07.13. 18:33
Pirani-öböl
Fotó: WOJTEK BUSS / ONLY WORLD / Only France
A szlovén ügyvivő kormány pénteki ülésén döntött arról, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon beperli Horvátországot, mert Zágráb nem alkalmazza a határvita ügyében meghozott bírósági döntést.
Szlovénia az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259. cikke alapján indítja meg az eljárás. Ez kimondja: bármely tagállam az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette. A kormány pénteken elfogadta a teljes peranyagot.
Szlovénia és Horvátország között 1991-ben - miután a két ország kivált Jugoszláviából - tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalta.
A problémát az okozta, hogy a szlovének csak horvát területi vizeken keresztül tudtak kihajózni az öbölből.

Ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérték. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kellett volna meghúzni, így viszont a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kellene áthajózniuk, hogy az öbölből kijussanak a nemzetközi vizekre.
Az ügyben eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság egy évvel ezelőtt Szlovénia javára döntött Horvátországgal szemben a határvitát illetően.

A testület kimondta, módosítani kell a határokat. A horvát kormányfő már akkor kijelentette, Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak, mert - mint mondta - a horvát parlament már 2015-ben döntött arról, hogy kihátrál a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután úgy értesültek: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát.
Az ügyben azóta sem történt előrelépés.

Ljubljana márciusban azt kérte az Európai Bizottságtól, nyilvánítson véleményt a történtekről, ám Brüsszel hétfőn közölte, nem foglal állást a kérdésben. Miro Cerar ezt követően kijelentette, Ljubljana az Európai Unió Bíróságához fordul.
Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. A horvát-szlovén határvitának is szerepe volt abban, hogy Brüsszel módosított bővítési politikáján, és úgy döntött, ezentúl egyetlen ország sem csatlakozhat az Európai Unióhoz mindaddig, míg nem rendezi határvitáit a szomszédaival.
Szerző