Trump és Putyin roppant veszélyes üzemmé tette a világpolitikát

Publikálás dátuma
2018.07.18 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az egyre forrósodó hidegháborús hangulat közepette találkozott hétfőn Helsinkiben Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A nagy érdeklődés és nem kis aggodalom övezte csúcstalálkozó jelentőségéről Sz.Bíró Zoltán történészt, Oroszország szakértőt kérdeztük.
– Véleménye szerint mi a legfontosabb eredménye a „történelmi” találkozónak? 
– Túlzónak tartom a „történelmi” jelzőt. Ennek ellenére nem becsülném le a találkozó jelentőséget, már csak azért sem, mert az mindig jobb, ha a felek tárgyalnak – még ha nem is találnak megoldást –, mint ha bizalmatlanul méregetnék egymást, és a konfrontáció késhegyén járnának. Vagyis a párbeszéd elvileg mindig jobb, mint a szembenállás. Ugyanakkor – miközben ez nagy általánosságban igaz – ezúttal Trump kiszámíthatatlansága és tapasztalatlansága miatt a találkozó inkább a kivételek közé tartozott. Sokan féltek ugyanis attól – és nem is alaptalanul –, hogy az amerikai elnök óvatlanságból, belpolitikai megfontolásokból, vagy végtelen tájékozatlansága miatt valami olyan ígéretet tesz, ami árt az Egyesült Államoknak, és általában a világ demokratikus részének. 
– Várható volt ennél több vagy ennél kevesebb? 
Különösebb várakozásaim a találkozóval kapcsolatban nem voltak. Nem láttam esélyt arra, hogy fontos kérdésekben megegyezzenek, de még arra sem, hogy a két ország álláspontja közeledjen egymáshoz. 
– Miért?
– Trump felkészületlenségén és tisztázatlan orosz kapcsolatain túl ez volt az a másik ok, ami miatt érthetetlen volt, hogy amerikai részről miért fogadták el a találkozót. Az Obama-adminisztráció a Krím orosz annektálására válaszul függesztette föl a magas szintű politikai a kapcsolatokat. Trump annak ellenére hajlandó volt az orosz elnökkel találkozni, hogy Moszkva a kapcsolatok lehűlését előidéző kérdésekben – a Krím annexiója, a kelet-ukrajnai beavatkozás, a szíriai katonai fellépés és az amerikai elnökválasztásba történő 2016-os beavatkozás – bármit is változtatott volna korábbi álláspontján. Ebből viszont az következik, hogy már maga a találkozó létrejötte is orosz politikai siker volt, míg az amerikai előnyök egyáltalán nem látszódnak.
– Méltó állomása volt ez a találkozó a „helsinki folyamatnak”?
– Nem született közös nyilatkozat, vagyis egyetlen konkrét kérdésben sem tudtak megegyezni. De még arról sincs szó, hogy a közös sajtótájékoztatón elmondták volna, hogy valamilyen fontos kérdésben szakértői tárgyalások kezdődnének a két ország között. Orosz részről átadtak ugyan egy feljegyzést a nukleáris fegyverek további csökkentésére vonatkozóan, illetve Putyin a Fox Newsnak adott találkozó utáni interjújában elmondta, hogy Oroszország érdekelt a 2021-ben lejáró START-III. szerződés hatályának meghosszabbításában. Ám az nem derült ki, hogy mi ezzel kapcsolatban a washingtoni álláspont. Nagy figyelmet keltett Putyinnak az a sajtótájékoztatón elhangzott javaslata, hogy a 12 megvádolt orosz GRU-tiszt ügyében az amerikai különleges ügyész a két ország között 1999-ben megkötött jogsegélyszerződés alapján forduljon az orosz hatóságokhoz. Azok majd kihallgatják az érintetteket, sőt akár még amerikaiak is ott lehetnek – már amennyiben érvényesül a kölcsönösség – ezeken a kihallgatásokon. Nehéz elképzelni, hogy ez a módszer bármiben is közelebb vihetne az igazság megismerésében. Az angol nyomozók sokat tudnának mesélni arról, hogy a Litvinyenko-gyilkosság ügyében hogyan hallgathatták ki Moszkvában a két gyanúsítottat. Az egyikkel épp 14 percet tudtak beszélni…
– Osztotta-e Ön azokat az európai aggodalmakat, amelyek övezték ezt a csúcsot? 
– Igen, voltak komoly aggodalmaim. De azokat az a körülmény mégiscsak mérsékelte, hogy a tavaly augusztus 2-án az amerikai kongresszus két házának nagy többsége által elfogadott törvény lényegében kivette Trump kezéből az Oroszországgal kapcsolatos politikai döntéseket. Az amerikai elnök azóta nincs abban a helyzetben, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül érdemben változtatni tudjon az orosz politikán. Ezért attól nem féltem, hogy fogja magát és elismeri a Krímet Oroszország részeként. A találkozó előtt ugyan mondott ezt-azt. Például, hogy a félsziget az oroszokat illeti meg, mert az ott élők többsége oroszul beszél. És egyébként is Obama volt az, aki megengedte, hogy megtörténjen az annexió. Ennek ellenére egy pillanatig nem gondoltam, hogy ebben a kérdésben fordulat következhetne be. Ugyanakkor az azért mégiscsak felettébb kínos pillanat volt, amikor arra az újságírói kérdésre, hogy az amerikai elnökválasztásokba való orosz beavatkozások kapcsán kinek hisz jobban, az amerikai titkosszolgálatoknak vagy az orosz elnöknek, lényegében halandzsázott. 
– Ebben a bizarr felállásban melyik felet tartja veszélyesebbnek Európa és a világbéke szempontjából - Putyint vagy Trumpot?
– Trumpot kiszámíthatatlansága, míg Putyint épp ellenkezőleg, rossz célokat szolgáló tudatossága miatt tartom roppant veszélyesnek. Az orosz elnök nagyszerűen forgatja a szavakat, és ez a mostani sajtótájékoztatón is kiderült. Azon például többek között azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közti rossz viszonynak nincsenek objektív okai, amivel elegánsan figyelmen kívül hagyta Ukrajna orosz megcsonkítását, mintha azzal minden rendben lenne. Ha azonban ez így lenne, akkor valószínűleg Oroszország legszorosabb szövetségesei – az Eurázsiai Gazdasági Unió tagjai is – elismerték volna azt. De nem tették. És ennek nyilván oka van. Trump viszont azért jelent komoly kockázatot, mert lépésről lépésre pusztítja a liberális demokrácia eszményeit, és ellentéteket szít a nyugati világ országai között. És ehhez képest az már csak másodlagos, hogy ezt azért teszi-e, mert az oroszok valamivel „fogják”, vagy csak azért, mert végtelenül tudatlan. A világpolitika attól vált újra roppant veszélyes üzemmé, hogy ők ketten egyszerre vannak színen.
Frissítve: 2018.07.18 07:30

Egyre több EU-tagállamnál húzzák ki a gyufát Orbánék az új plakátkampánnyal

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:48
A szóban forgó plakát...
Magyarország Kormánya
Ismét napirenden van a magyar jogállamiság helyzete az Európai Unióban, a legújabb, Soros és Juncker ellen hergelő, hirdetések miatt pedig egyre több és hevesebb kritika zúdul a kormányra.
Kedden ülésezett az úgynevezett általános ügyek tanácsa Brüsszelben, ahol külügyminiszterek, EU-s miniszterek vagy a helyetteseik ülnek, és tavaly ősz - vagyis a Sargentini-jelentés elfogadása -  óta rendre előkerül a "magyar kérdés" is. A mostani tárgyaláson legalább 11 tagállam képviselője fejezte ki aggodalmát a magyarországi helyzet miatt, miközben egy se vette védelmébe az Orbán-kormányt- írja a 444.hu. Ráadásul a bizottság újabb problémákat is felvetett.

Az Európai Bizottság részéről Frans Timmermans alelnök azt mondta, a bizottság eddig is egyetértett a Sargentini-jelentés legtöbb megállapításával, de az utóbbi hónapok fejleményei csak erősítették az aggodalmaikat. Az alelnök az újdonsült kedvezőtlen fejlemények között említette többek közt, hogy
  • kiderült, a magyar hatóságok két embert éheztettek a tranzitzónában
  • a kormány elüldözte a CEU amerikai diplomát adó képzéseit Magyarországról, ami példa nélküli gesztus az EU történetében
  • több mint 400 sajtóterméket vontak össze egy Fidesz-közeli kuratórium által vezetett alapítványba, és a kormány nem engedi, hogy a versenyhivatal és a médiahatóság kivizsgálja a lépés törvényességét
  • "teljes hazugságokon alapuló" reklámkampányt indított a magyar kormány az Európai Bizottság és annak elnöke, Jean-Claude Juncker ellen
A "bűnlajstrom" után a tanács dán, francia, holland, német és svéd tagja azt kérte a román elnökségtől, hogy következő lépésként tartsanak formális meghallgatást a 7-es cikkely szerinti eljárás keretében,
vagyis szenteljenek egy ülést annak, hogy alaposan kikérdezik a magyar kormány valamelyik tagját.
A hírek szerint a vita egyik legaktívabb résztvevője Michael Roth német külügyi államtitkár volt. Ő többször is szót kért, egy ízben azt javasolta, hogy a magyar sajtószabadság helyzete legyen a további vizsgálatok egyik központi témája. Máskor pedig arról beszélt, hogy nagyon komoly problémája van a kormányának azzal, hogy Magyarországon állami pénzből kampányolnak az Európai Bizottság elnöke ellen.

A magyar kormány részéről Takács Szabolcs EU-ügyi államtitkár válaszolt a vádakra, azt követelve, hogy a májusi európai parlamenti választásokig függesszék fel ezt a vitát, mert túlságosan átpolitizálódott. Takács többek közt megjegyezte azt is, a Sargentini-jelentés elfogadásakor szerintük csaltak az EP-ben, ezzel kapcsolatban pedig még várják az EU bíróságának döntését.

Most alapvetően a román elnökségen múlik a folytatás, vagyis az, hogy mikor veszik újra napirendre a magyar ügyet, és hogy például beidéznek-e a tanácsülésre egy magyar minisztert.
Frissítve: 2019.02.20 17:54

Meghalt egy nő egy Michelin-csillagos vacsora után Valenciában

Publikálás dátuma
2019.02.20 16:41
Bernd H. Knölle, a RIFF tulajdonosa
restaurante-riff.com
Az asszony férjén és fián kívül további 23 vendég is rosszul lett a valenciai RiFF-ben étteremben elköltött vacsora után. A közegészségügyi hatóság vizsgálatot indított, az éttermet bezárták.
Az ételmérgezést február 17-én jelentették a hatóságoknak, miután a 46 éves nőnek, a férjének és 12 éves fiuknak is hasmenése volt és hányt a RiFF étteremben elfogyasztott vacsorát követően – írta a 444.hu az El País alapján. 
Az Europa Press szerint a férj és a gyerek meggyógyult, de a nő állapota sokkal súlyosabb volt, vasárnap reggel halt meg otthonában. Később kiderült, hogy a Michelin-csillagos étteremben vacsorázók közül még 23-an észlelték magukon az ételmérgezés tüneteit.
A hatóság vizsgája, hogy az étterem aznapi menüjén szereplő kucsmagomba okozta-e a mérgezést. Azt pedig a boncolás során derül ki, hogy a nő halálát az elfogyasztott étel okozta vagy esetleg a saját hányásába fulladt bele. 
A RiFF tulajdonosa, Bernd H. Knölle közleményt adott ki, amely szerint az étterem addig zárva marad, amíg ki nem derül, mi okozta a tömeges ételmérgezést.
Frissítve: 2019.02.20 16:42