Fogy az idő, közeleg a rendezetlen Brexit

Valósnak tartja a brit külügyminiszter azt a veszélyt, hogy hazája végül megállapodás hiányában rendezetlen módon lép ki az Európai Unióból.

A nemrég kinevezett Jeremy Hunt hétfőn Berlinben találkozott német parnerével, Heiko Maas-szal, és arra kérte, vállaljon „építő szerepet” a London és Brüsszel között a Brexittel kapcsolatban még nyitott kérdések megoldása érdekében. Azzal érvelt, hogy nem csupán gazdasági szempontból okozna nagy nehézségeket, ha teljesen szabályozatlanul szűnne meg a brit EU-tagság, hanem egy egész emberöltőre megváltoztatná a brit közvélemény hozzáállását Európához.

A német diplomácia irányítója nem tért ki arra, hogy miként hatna a „kemény Brexit” az európai közvéleménynek a britekhez való hozzáállására, hanem azt hangsúlyozta, hogy Berlin is megállapodásra törekszik.

A brit uniós tagság a szabályok értelmében pontosan két évvel azután szűnik meg, hogy London jelezte Brüsszelnek kilépési szándékát. Ez 2019. március 29-én lesz, ami látszólag még elég sok időt enged a feltételeken való alkudozásra, de tekintettel arra, hogy a remélt megállapodást nem elég aláírni, hanem minden egyes tagországnak a maga szabályai szerint ratifikálnia is kell – ami időigényes dolog –, az összes nyitott kérdésben októberig dűlőre kellene jutni.

Ezek közül a legkeményebb dió, miként lehet szabályozni Írország és Észak-Írország között a határt. A brit kilépésnek azzal kellene járnia, hogy ez vámhatárrá válik, hiszen Írország EU-tag marad. Az ír szigeten azonban vámmentességi megállapodás van érvényben. Ha ezt tiszteletben tartják, akkor Észak-Írország - amely az EU-ból távozó Nagy-Britannia részét képezi - része maradna az uniós vámtérségnek, ami viszont összeegyeztethetetlen a brit szuverenitással.

Az EU emellett azt a szemrehányást teszi a briteknek, hogy mazsoláznak a közösséghez tartozás előnyei és hátrányai között: az árucikkekre és a mezőgazdasági termékekre nézve szeretnék megőrizni a szabadkereskedelmi övezetet, a szolgáltatásokra viszont nem.

Az 51 éves Hunt, aki a keményvonalas Brexit-párti Boris Johnsont követte a brit külügyminiszteri székben, 2016-ban még az unióban maradás mellett érvelt a brit népszavazás előtti kampányban. Eközben viszont a brit közvélemény túlnyomó része elutasítja Theresa May kormányfő megoldási tervét, és egy friss felmérés szerint kétharmaduk kész lenne támogatni egy újonnan létrejövő olyan jobboldali pártot, amely elkötelezettebb az Európai Unióból való kilépés mellett. A szavazópolgárok többsége Boris Johnsonra bízná a kilépési tárgyalásokat.