Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP

Folyamatosan nő az áldozatok száma a görögországi tűzvészben - galéria

Az Ahténtól 40 kilométerre elszabadult tűzvészben többen menekülés közben égtek benn saját autójukban.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2018.07.26. 17:44
Korábban 24 halottról számolt be a görög kormány, azonban a helyi vöröskereszt közölte, hogy újabb 26 halottat találtak az Attik
Fotó: AFP
Rafina környékén 150-en megsebesültek a lángokban, a szomszédos Mati települést teljesen felégette a tűz
Fotó: AFP
Egyelőre nincs hír magyar áldozatról
Fotó: AFP
Legalább hét ember égett halálra az Athéntól nagyjából 30 kilométerre fekvő Mati település egyik autópályáján
Fotó: AFP
A parti őrség szerint legalább tíz külföldi eltűnt, miközben a tengerre menekültek a lángok elől
Fotó: AFP
Athén sürgős nemzetközi segítséget kért az Európai Uniótól a futótüzek megfékezéséhez, elsősorban légi és szárazföldi eszközökre
Fotó: AFP
Egyelőre Ciprus ajánlotta fel segítségét, tűzoltókocsikat és személyzetet ígért Görögországnak
Fotó: AFP
A halászok, a parti őrség és a nyaralók kis csónakokonint 700 személyt menekítettek ki a strandokról
Fotó: AFP
Az erdőtüzek miatt szükségállapotot hirdettek Görögország Attika régiójában
Fotó: AFP
Az első nagyobb tüzet a görög fővárostól 45 kilométerre nyugatra fekvő Geraneia-hegyen észlelték. A lángok terjedését segítette
Fotó: AFP

Bajban az Új Selyemút

Publikálás dátuma
2018.07.24. 09:00

Fotó: GENG YUHE / AFP
Távolról sem annyira rózsás a számos kínai beruházást lefedő, 2013-ban Hszi Csin-ping elnök által meghirdetett Új Selyemút kezdeményezés jövője, mint az korábban látszott.
Pekingben egyre kevésbé lelkesednek az Új Selyemút beruházásaiért, részben azért, mert az országnak nincs korlátlanul pénze arra, hogy nem feltétlenül megtérülő beruházásokat támogasson, részben pedig a partnerországok megbízhatatlan cégei jelentenek gondot. Kína számára korábban valóban elsőbbséget élveztek az Új Selyemútra vonatkozó tervek, amit az is jelez, hogy
a kínai bankok a tervek meghirdetése óta eltelt öt évben összesen 200 milliárd dollárnyi hitelt biztosítottak 2600 projekt számára.

A kínai fellépésben több nyugati ország a politikai terjeszkedés szándékát vélte felfedezni, amit a pekingi vezetés folyamatosan tagadott. Csakhogy a nagy adakozásnak vége szakad, és könnyen elképzelhető, hogy több nagyszabású tervből semmi sem valósul meg. Eswar Prasad indiai közgazdász, aki korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kínai részlegének munkáját irányította, megállapította, hogy az év első öt hónapjában 36,2 milliárd dollár értékben kötöttek szerződéseket az Új Selyemút keretében, ami 6 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Sőt már 2017-ben is némi visszaesés volt tapasztalható. „A lelkesedés jelentősen apadt a tervekkel kapcsolatban” – állapította meg az indiai közgazdász.   Kínában is mind több illetékes fejezi ki aggodalmát az Új Selyemút jövőjével kapcsolatban. Hu Hsziao-lin, a pekingi kormány által ellenőrzött Export-Import Bank elnöke júniusban megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi feltételek rendkívül bizonytalanok. „A vállalataink, illetve azok az országok, amelyek részt vesznek a projektben, finanszírozási problémák előtt állnak” – állapította meg. A New York Times értesülése is egybecseng ezzel. A patinás lap úgy tudja, hogy a kínai kormány valószínűnek tartja egy sor a kezdeményezéshez köthető terv finanszírozásának újragondolását. 

Magyarország a kivétel

Az Európai Uniónak nem tetszik az Új Selyemút gondolata, a 28 tagállam közül csupán Magyarország lelkesedik az ötletért. Az EU-s országok pekingi nagykövetei idén tavasszal közös jelentésben tiltakoztak a nagy kínai külpolitikai-gazdasági projekt ellen, mert úgy értékelték, hogy az Új Selyemút valódi célja a „teljes afro-eurázsiai térség gazdaságának átállítása úgy, hogy Kína váljon mindezek központjává”, átláthatatlan, és ellentmond az EU kereskedelmi elveinek és érdekeinek. Az elítélő nyilatkozatot csupán a magyar nagykövet nem írta alá. Az Orbán-kormány a 2012-ben meghirdetett keleti nyitás stratégiája részeként tulajdonképpen ösztönzi Kína magyarországi gazdasági terjeszkedését, úgy értékeli, hogy Peking az Új Selyemúttal Magyarország számára is jelentős lehetőségeket kínál. Például a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését, egyelőre a tervnek ez a része érintené Magyarországot. A beruházás 550 milliárd forintba kerülne, amelynek 85 százalékára a kínaiak húszéves 2,5 százalékos dolláralapú hitelt adnának Budapest számára. A kínaiak azért ragaszkodnak ehhez a vonalhoz, mert így a görögországi Pireusz kikötőjéből vasúton tudnák hozni az áruikat Európába. Szakértők szerint viszont Magyarország számára nem térül meg a befektetés. 

Egyre több az aggasztó jel – mutatott rá Jörg Wuttke német szakértő a Spiegelben. A Pekingben működő európai kereskedelmi kamara volt elnöke mondta, az Új Selyemút komoly pénzügyi kihívások előtt áll, amit az is jelez, hogy Srí Lankának 99 évre kellett átadnia az egyik helyi kikötő üzemeltetését Kínának, mert a kormány nem tudta teljesíteni saját pénzügyi kötelezettségeit. Ez azonban csak egy példa a sok közül. Kína rendkívül elégedetlen az afrikai partnerekkel is. Szinte általánossá vált, hogy a helyi kormányok nem teljesítik korábbi ígéreteiket. Mianmarban és Srí Lankán viszont politikai ellenállásba ütköznek a kínaiak: az új vezetés igyekszik mindinkább függetlenedni Kínától. Az már most látható, hogy Kína nem számíthat gyors sikerre az Új Selyemúttal kapcsolatban, de a hosszabb távú megtérülés is kérdésessé vált egy sor projektet illetően. Kína ettől függetlenül nem adja fel az afrikai gazdasági terjeszkedés lehetőségét, amit az is jelez, hogy Hszi Csin-ping elnök többnapos látogatása is jelez a kontinensen.

A világhódítónak szánt projekt számokban

- 500 milliárd dollár értékű, elsősorban infrastrukturális fejlesztést feltételez– utak, repterek, kikötők, vasutak, szállítási hálózatok - - 900 milliárd dollárra becsülik a gigaprojekt összértékét  - 65 országot érintene - a világ lakosságának közel kétharmadához érne el valamilyen formában - a világ GDP-jének 40 százalékát adná - 147 milliárd dollár értékben vásároltak főként Oroszországban, a Közel-Keleten és Kanadában energetikai cégeket - 12-szeresére nőtt 10 év alatt a kínai vállalatok által külföldi cégvásárlásra fordított összeg 

Témák
Kína
Frissítve: 2018.07.24. 09:08

Fogy az idő, közeleg a rendezetlen Brexit

Publikálás dátuma
2018.07.24. 08:00

Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP
Valósnak tartja a brit külügyminiszter azt a veszélyt, hogy hazája végül megállapodás hiányában rendezetlen módon lép ki az Európai Unióból.
A nemrég kinevezett Jeremy Hunt hétfőn Berlinben találkozott német parnerével, Heiko Maas-szal, és arra kérte, vállaljon „építő szerepet” a London és Brüsszel között a Brexittel kapcsolatban még nyitott kérdések megoldása érdekében. Azzal érvelt, hogy nem csupán gazdasági szempontból okozna nagy nehézségeket, ha teljesen szabályozatlanul szűnne meg a brit EU-tagság, hanem egy egész emberöltőre megváltoztatná a brit közvélemény hozzáállását Európához.  A német diplomácia irányítója nem tért ki arra, hogy miként hatna a „kemény Brexit” az európai közvéleménynek a britekhez való hozzáállására, hanem azt hangsúlyozta, hogy Berlin is megállapodásra törekszik. A brit uniós tagság a szabályok értelmében pontosan két évvel azután szűnik meg, hogy London jelezte Brüsszelnek kilépési szándékát. Ez 2019. március 29-én lesz, ami látszólag még elég sok időt enged a feltételeken való alkudozásra, de tekintettel arra, hogy a remélt megállapodást nem elég aláírni, hanem minden egyes tagországnak a maga szabályai szerint ratifikálnia is kell – ami időigényes dolog –, az összes nyitott kérdésben októberig dűlőre kellene jutni. Ezek közül a legkeményebb dió, miként lehet szabályozni Írország és Észak-Írország között a határt. A brit kilépésnek azzal kellene járnia, hogy ez vámhatárrá válik, hiszen Írország EU-tag marad. Az ír szigeten azonban vámmentességi megállapodás van érvényben. Ha ezt tiszteletben tartják, akkor Észak-Írország  - amely az EU-ból távozó Nagy-Britannia részét képezi -  része maradna az uniós vámtérségnek, ami viszont összeegyeztethetetlen a brit szuverenitással. Az EU emellett azt a szemrehányást teszi a briteknek, hogy mazsoláznak a közösséghez tartozás előnyei és hátrányai között: az árucikkekre és a mezőgazdasági termékekre nézve szeretnék megőrizni a szabadkereskedelmi övezetet, a szolgáltatásokra viszont nem. Az 51 éves Hunt, aki a keményvonalas Brexit-párti Boris Johnsont követte a brit külügyminiszteri székben, 2016-ban még az unióban maradás mellett érvelt a brit népszavazás előtti kampányban.  Eközben viszont a brit közvélemény túlnyomó része elutasítja Theresa May kormányfő megoldási tervét, és egy friss felmérés szerint kétharmaduk kész lenne támogatni egy újonnan létrejövő olyan jobboldali pártot, amely elkötelezettebb az Európai Unióból való kilépés mellett. A szavazópolgárok többsége Boris Johnsonra bízná a kilépési tárgyalásokat. 

Itália rugalmasabb lett a menedékkérőkkel

Olaszország belegyezik egy olyan átmeneti időszakba, ameddig még hajlandó átvenni a Földközi-tengeren kimentett menedékkérőket az Európai Unió Sophia elnevezésű akciójában részt vevő hajókról - közölte hétfőn Enzo Moavero Milanesi olasz külügyminiszter, aki a nap folyamán szintén tárgyalt Berlinben Heiko Maasszal. Róma erre addig hajlandó, míg az EU el nem fogadja az EU-misszió új feladatkijelölését. Milanesi reményei szerint ez öt héten belül megtörténik. Az olasz kormány nem kérdőjelezi meg a Sophia létjogosultságát, és nem is akar véget vetni az akciónak - mondta Milanesi.  Az olasz kormány korábban kilátásba helyezte, hogy a civil mentőhajók után az uniós akcióban részt vevő hajókról sem lesz hajlandó átvenni a Földközi-tengeren kimentett embereket. Megakadályozandó azt. hogy az uniós hajók olyan helyzetbe kerüljenek, hogy a fedélzetükre vesznek a tengeren több száz embert, majd nem tudnak velük hol kikötni, elrendelték, hogy hétfőig minden hajó térjen vissza a kikötőbe. A Sophia művelet - amelyben jelenleg hat hajó, több repülőgép és helikopter vesz részt - eredeti célja szerint nem mentőakció, a hajók feladata az embercsempészek elleni fellépés. 2015 óta azonban mintegy 50 ezer hajótöröttet is kimentettek a Földközi-tengerből. Heiko Maas szerint lépésről lépésre haladva tartós megoldást kell találni Olaszországgal közösen. A német külügyminiszter üdvözölte, hogy a Sophia misszió folytatódhat. "Ez azt jelenti, hogy a műveletet alapjaiban nem fenyegeti veszély" - hangoztatta a német diplomácia irányítója.  

Frissítve: 2018.07.24. 08:41