Németország;Angela Merkel;

2018-07-31 18:37:39

Korlátoznák Merkel hatalmát

A német közvélemény nem támogatja a kancellári időszak időtartamának maximalizálását. Több hátrány származna belőle.

Miközben a német politikai élet szereplőinek nagy része jól megérdemelt nyaralását tölti, Christian Lindner, a szabad demokrata FDP elnöke mondhatni vihart kavart egy pohár vízben. Az Angela Merkelt nem túlságosan kedvelő Bild című lap vasárnapi kiadásában, a Bild am Sonntagban kijelentette, nyolc, de legfeljebb tíz évben kellene maximalizálni a kancellár kormányzásának időtartamát. Attól még persze, hogy Lindner az amerikai elnöki rendszerhez hasonlóan felső határt szabna meg a kancellárnak, aligha várható változás e tekintetben Németországban, mégis több lap kapta fel az ötletet, igaz, a reakciók többsége nem nevezhető pozitívnak.

Lindner az interjúban nem éppen úriember módjára azt is megjegyezte, „bármely más miniszterelnök haladóbb szellemiségű lenne Angela Merkelnél”. Szerinte a német politikában tapasztalható fennakadások annak köszönhetőek, hogy nincs meghatározva, a kancellár meddig maradhat hivatalban, márpedig Angela Merkel meglátása szerint „politikai szempontból ki van merülve”, s „semmi újra sem lenne képes”. Elméletileg az is előfordulhatna, hogy Merkelt szándékai szerint gyakran újraválasszák.

Lindner érvelése kapcsán több lap feltette a kérdést: vajon tényleg az a politikai fejlődés záloga, hogy egy kancellár csak meghatározott ideig irányíthatja a kormány munkáját? A nemzetközi példák nem feltétlenül ezt mutatják, erőteljesen kérdéses például, hogy Barack Obama távozása után Donald Trump gondoskodott-e az Egyesült Államokban a politikai fejlődésről.

A Focus című magazin is arra a következtetésre jutott cikkében, hogy Lindner felvetése nem állja meg a helyét. A lap több érvet is felsorol amellett, miért is hibásak a szabaddemokrata elnök elképzelései. Mint a lap megjegyzi: ha korlátoznák a kancellár kormányzásának idejét, az nemcsak az ötlettelen, kreativitással nem vádolható politikusokat érintené, hanem azokat is , akik folyamatosan gondoskodnak a politikai változásokról. A Lindner-javaslat kritikusai rámutatnak arra, hogy a felvetés azért sem demokratikus, mert a kancellár újraválasztása akkor sem lenne lehetséges, ha a választók többsége elégedett a munkájával.

A lap rámutat: egy ilyen javaslat elfogadásánál fennállna a veszélye annak, hogy a rövid távú érdekek miatt módosítanának régi törvényeket. Mint a Focus írja, a kancellári időszak lerövidítésével aligha valósulna meg Németország tartós modernizálásának célja. A mindenkori kancellárnak ugyanis gyors sikereket kell felmutatnia, a hosszabb távú tervek, például a nyugdíj-, vagy az oktatási reform, teljesen háttérbe szorulna.

Ha a kancellári idő meghatározott ideig tartana, az nem csak a kormány első emberét, hanem teljes adminisztrációját, minisztereit is érintené, a tárcavezetőket, az államtitkárokat, de még a részlegvezetőket is. Utóbbiak is komoly befolyással rendelkeznek, hiszen fontos szerep hárul rájuk a törvényjavaslatok kidolgozásánál. Ha csak bizonyos ideig teljesítenének szolgálatot, az a lobbisták tevékenységét is felerősítené – véli a Focus. Ám akad egy másik megközelítés is: ha a miniszterek csak két parlamenti mandátumon át végezhetnék munkájukat, akkor egy esetleges új adminisztráció még jobban a tapasztalt szakértőkre támaszkodna, akik befolyása tovább nőne.