Már számon sem kérik a cégek programozóikat, mert attól félnek, lelépnek

Publikálás dátuma
2018.08.07 10:00

Fotó: Shutterstock/
Sokszor ajánlatot sem tudnak adni egy új projektre a kisebb hazai informatikai cégek, mert már annak összeállítására sincsen emberük, számos cégnek pedig a megszerzett projekteket kell visszamondania.
Az  informatikai területén ugyanis egyre nagyobb a szakemberhiány: szakértők becslései szerint 30-40 ezer informatikus azonnal munkába tudna állni. Ezt a problémát járta most körül az Informatikai Vállalkozók Országos Szövetségének (IVSZ) friss kutatása, amelyben arról kérdeztek 136, az informatika területén működő cégvezetőt: 2018 első félévében milyen munkaerőhiánnyal vagy minőséggel kapcsolatos kihívással szembesültek.
“Vissza kellett mondanunk egy szerződést az aláírás előtt, mert nem tudtunk időben felvenni elég programozót... Majdnem bebukott az egyik fontos projektünk, mert a konkurencia jelentősen magasabb bérajánlattal elcsábított több kulcsembert a projekt közepén”
– mesélték a cégvezetők.
Válaszaik alapján a munkaerőhiány leginkább a mikrovállalkozásokat veszélyezteti, esetükben nagyobb az esély, hogy a munkaerő gyorsan és könnyedén továbbáll. A fizetések ugyanis rohamléptékben emelkednek: területtől és tapasztalattól függően a juniorok bruttó bére 400-600 ezer forint körül mozog, a senioroké a 1,5 millió forintot is elérheti. Ennek kigazdálkodása a cégvezetők szerint csak a multiknak nem jelent kihívást, a mikrovállalkozásokat viszont ellehetetleníti, ugyanis az ügyfelek egyre nagyobb hányada nem tudja, vagy nem akarja kifizetni az adott szolgáltatás megajánlott árát, amely a munkatársak magasabb bére miatt magasabb (lenne), mint ami az elmúlt években volt. "Ez számunkra pályázatok elvesztését jelenti” - panaszkodnak a cégvezetők.  A cégeknek nemcsak a toborzással, hanem a munkaerő megtartásával is meg kell küzdeniük: a fluktuáció óriási, hiszen bőven van lehetőség máshol. A cégek ennek ellenére úgy tűnik, még mindig inkább a munkaerő megszerzésére koncentrálnak. “A legtöbb cég jobban fókuszál a toborzásra, mint a megtartásra. A libikóka helyett egyensúlyt kellene tartani. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy ma a megtartás már a legfontosabb HR-es cél” - mondta erről egy vezető. Egy másik vezető szavaiból kiderül: míg Amerikában az Y-Z-generáció (a mai 25-40 évesek) többsége 2,6 évet tölt munkahelyén, addig Magyarországon még a nagynevű vállalatok is sikerként könyvelik el, ha 8-10 hónapig marad náluk egy programozó.    A kutatás alapján az informatikai munkaerőpiacon ma az a legnagyobb probléma, hogy már nem működnek a régi eszközök sem a toborzásban, sem a megtartásban: ezt minden harmadik cégvezető jelezte – mondta érdeklődésünkre Fazekas Barbara, az IVSZ Digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoportjának vezetője. Úgy látja: a munkaadók még mindig nem értik azt az új munkaerőpiacot, ahol a munkavállalók válogathatnak a cégek között, és nem fordítva. Ugyanazt a „csomagot” kínálják, mint évekkel ezelőtt, de ezt a jelentkezők már nem fogadják el: a jó fizetésen túl a munkakörnyezet, az otthoni vagy rugalmas munkavégzés lehetősége, az alkotói szabadság, a fejlődés lehetősége is kiemelten fontos számukra. A cégeknek szerinte változtatniuk kell a szemléletükön, már nekik kell szolgáltatniuk a munkavállalóik felé. Az IVSZ ehhez őszre egy üzleti számításokkal is alátámasztott programcsomagot készít majd kapaszkodóul – ígéri Fazekas Barbara.
Hogy erre mekkora szükség van, azt jól jelzi az egyik cégvezető beszámolója: 
“Nem tudok fegyelmezni és számon kérni, mert attól kell félnem, ha kellemetlen lesz a programozónak a helyzet, ahelyett, hogy megoldaná, azonnal továbbáll.”
Pedig a kezdő informatikusok nem éppen felkészülten érkeznek a munkaerőpiacra. A vállalkozásoknak folyamatos pénzügyi és szervezeti feszültséget jelent, hogy a frissen végzett hallgatókat hónapokig vagy akár egy évig sem lehet a termelésben használni, mert tudásuk nem megfelelő. “A juniorokat mentor program keretében 3-4 hónap alatt sikerült annyira tanítani, hogy megrendelt munkákon tudtak dolgozni”- sorolták a problémákat a vállalkozások.  A már több éve a pályán lévő informatikusok tudásával is elégedetlenek a cégek, ami valószínűleg összefügg azzal is, hogy a felnőttképzésekben és a vállalati tréningeken alacsony a részvétel. “Igazi senior programozót nem tudunk felvenni. Az 5-10 év tapasztalattal rendelkező jelentkezőknél is hiányzik a rendszerszemlélet és az architekturális tudás.” “Akár vezetői bérért is nehéz olyan kollégát találni, aki képes önálló munkavégzésre”- állítják a cégek, amelyek többsége ezért már a saját kezébe vette az oktatást. “Már mindenkit felveszünk, aki értelmes. Mi alakítunk ki ösztöndíjprogramokat, akadémiákat, képzést, hogy kineveljük vagy átképezzük a következő munkatársainkat.”    Ám ez komoly terheket ró a cégekre, a kisebbeknek gyakran nincs is energiájuk erre. Az egyik cég vezetője azt is elmesélte, miért: “A juniorok belső képzése újra kudarcot vallott, mert a kijelölt seniorokat termelő projektre kellett tennünk. Most a szervezetben kallódnak, és csak reménykedni tudunk, hogy magukra szednek valami tudást.”

Junior utánpótlásképzés

Junior fejlesztői és alkalmazás üzemeltetői végzettséget, nemzetközi minősítést és új karriert kínálnak, nemcsak az egyetemről első körben lemaradóknak, hanem bárkinek, aki affinitást érez az informatikai pálya iránt a Training360 ősszel induló, részben állami támogatással megvalósuló tanfolyamai. A képzések kimondottan a munkaadókra szabottak, s amellett, hogy biztos állást nyújthatnak, egy megbízható életpálya kezdetét jelenthetik, miután a programozók, informatikusok iránti igény a munkaerőpiacon a következő 5-10 évben folyamatosan növekedhet - írja közleményében az informatikusokat is közvetítő oktatócég. A sikeresen teljesített képzés és vizsgák esetén a résztvevők számára ingyenes az oktatás, ideális esetben pedig már akár a képzés megkezdése után két hónappal munkába tud állni a résztvevő és innentől kezdve fizetést is kaphat, miközben a képzése mellett a betanítása is már az új munkahelyén zajlik.

2018.08.07 10:00
Frissítve: 2018.08.07 10:01

Megőrizte előnyét, biztosan főtáblás a Vidi

Publikálás dátuma
2018.08.14 22:10

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A keddi, Malmö elleni visszavágón büntetőt hibázott, de bejutott a labdarúgó BL 4. selejtezőkörébe a Vidi, amely legrosszabb esetben is az Európa-liga csoportkörében szerepelhet az ősszel.
Ahhoz képest, hogy a mérkőzést megelőzően alig másfél órával a Budapestről kivezető úton már-már inkább a csónak tűnt volna ideális közlekedési eszköznek a személyautóval szemben, Felcsútra érve visszafogottan, mégis intenzíven szemerkélt az eső. Nem is lehetett kérdés, hogy lesz meccs – a gyep minősége ugyanakkor csakúgy, mint a Vidi péntek esti bajnokija alkalmával, ezúttal is hagyott némi kívánnivalót maga után. Szokatlan látvány volt a milliókból, milliárdokból felhúzott és működtetett Pancho Aréna „darabos” talaja, melyet korábban a magyar bajnokot felkészítő Marko Nikolic és a vendégek trénere, Uwe Rösler is kritizált. 
A csendben csepergő csapadék szüntelenül hullott a játékosokra és a megtépázott gyepszőnyegre, amikor a kezdőcsapatok pályára léptek. Mintha csak azokat a Vidi-drukkereket siratta volna, akik a pénteki, Debrecen elleni találkozóról hárman elindultak, ám autóbalesetet szenvedtek, így sosem értek haza. Rájuk emlékeztek a futballisták és a mini-stadiont majd' megtöltő 3500 néző a kezdősípszót megelőzően.
Tekintve, hogy a párharc idegenbeli felvonása egy hete 1-1-es végeredménnyel zárult (a vendégségben szerzett gólt előnyben részesítő szabály miatt a Vidi állt továbbjutásra), kezdetben a svédeknek volt sietősebb. Igazán veszélyes gólszerzési lehetőség nem alakult ki Kovácsik Ádám kapuja előtt, sokáig inkább a mezőnyjáték dominált, jellemzően a Vidi térfelén zajlott a játék. A Malmö türelmesen járatta a labdát, 45 perc után százalékosan kifejezve körülbelül 65-35 volt a labdabirtoklási arány a svédek javára. A szorításból egyszer, a 28. percben tudott kiszabadulni a Vidi, ám Kovács István pár lépésre a kaputól könnyűnek találtatott Eric Larsson mellett. Ezzel együtt továbbra is a magyar bajnokcsapat állt közelebb ahhoz, ami a hazai csapatok közül legutóbb a Debrecennek sikerült még 2009 nyarán: a Vidinek egy félidő hiányzott a BL kvalifikációjának negyedik, utolsó köréhez.
A játék képe kezdetben a térfélcserét követően sem változott, az első lövést a 48. minutumban Anders Christiansen eresztette el (Kovácsik könnyedén védte), néggyel később pedig csak Anel Hadzic mentése miatt nem szerzett vezetést a Malmö. Elállt az eső, ám továbbra is csak momentumai voltak a Vidinek: az ötösről fejelő Juhász Roland részéről szerencsésebb lett volna lábbal megjátszani a játékszert a 60. percben. A következő magyar gólszerzési lehetőség kisvártatva egy büntetőszituáció volt, Danko Lazovic azonban kihagyta a tizenegyest. A szerb dühében a hálóra csimpaszkodott...
A hajrában egy-egy elfutásnál többször felhördülhetett a hazai közönség, amely bár gólt nem láthatott, a lefújás pillanatában aligha volt elégedetlen: az 1-1-es összesítéssel a MOL Vidi FC jutott tovább, amely újabb nívós csapatot búcsúztatott az európai kupaporondon, s készülhet a következő körre, az AEK Athén elleni, jövő szerdai – már a budapesti Groupama Arénában sorra kerülő – találkozóra. Egyúttal az őszi folytatásra is, hiszen az európai szövetség lebonyolítása szerint az Európa-liga csoportköre már mindenképpen biztos.

Kádárék folytathatják, Kleinheislerék nem

A kora este lejátszott második mérkőzésen a Kádár Tamást 90 percen át a soraiban tudó Dinamo Kijev az idegenben elért 1-1 után Kijevben 2-0-ra legyőzte a Slavia Prágát, így a nemzeti tizenegy védőjének személyében szinte biztosan lesz magyar résztvevője a BL-selejtező 4. fordulójának. Persze, előfordulhat, hogy a hátvéd még a jövő heti párharc előtt eligazol, sajtóhírek szerint ugyanis majdnem biztosra vehető, hogy másik csapathoz szerződik a nyáron. Kleinheisler László együttese, a kazah Asztana 1-0-ra kikapott a Dinamo Zágráb otthonában, így vereséggel búcsúzott.

2018.08.14 22:10

Csillámporral mentette meg pénzét egy hajléktalan

Publikálás dátuma
2018.08.14 21:43
Illusztráció
Fotó: CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY / NEW / Science Photo Library/
A hatósági csapdaállításnál használt módszert sikeresen alkalmazta egy a Szovjetunióban született tolvaj ellen, akinek fél pár zokniját most a vádhatóság meg akarja semmisíteni.
Egy gyöngyösi hajléktalanszállón lakott a sértett, akivel a volt Szovjetunió területén született vádlott idén májusban került egy szobába - írja az ügyészség. A sértettől már többször loptak pénzt, ezért úgy döntött, a hatósági csapdaállításnál használt módszert alkalmazva csillámporral megjelöli a fiókban tartott bankjegyeit, hogy azok nyomot hagyjanak egy esetleges tolvaj ruházatán.
A vádlott erről mit sem sejtve, 2018. június elsején eltulajdonított az éppen távol lévő lakótársa szekrényéből egy 500 forintos bankót. A sértett röviddel ezután észrevette a lopást, és értesítette a rendőrséget.
A járőrök a vádlott zoknijában akadtak rá a csillámporral jelölt bankjegyre, melyet azóta visszaadtak tulajdonosának.
A Gyöngyösi Járási Ügyészség szabálysértési értékre a lakáshoz hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére elkövetett lopás vétségével vádolja az elkövetőt. Élve az új törvény adta lehetőségekkel, a vádhatóság – egy esetleges előkészítő ülés megtartásának esetére – a vádiratában a büntetés konkrét mértékére, és
A vádhatóság arra is indítványt tett, hogy a bíróság rendelje el a vádlottól lefoglalt, csillámporos fél pár zokni megsemmisítését.
2018.08.14 21:43