Duális (szak)képzés mindenáron

Publikálás dátuma
2018.08.06 17:52

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
A 2018-2022 között zajló program mintegy 40 iskolát, 6400 tanulót és felnőttet, 400 tanárt, vizsgatagot érint. Az volt az Orbán-kormány szándéka, hogy a gyakorlati képzés a vállalatokhoz kerüljön, ezzel szinte kiüresítve az iskolák tanműhelyeit.
A duális szakképzés reformjára és az ezt előkészítő program indítására négy évre szóló partnerségi megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), illetve a Siemens Zrt. hétfőn, a dokumentumot Palkovics László miniszter és Dale A. Martin elnök-vezérigazgató írta alá. A 2018-2022 között zajló program mintegy 40 iskolát, 6400 tanulót és felnőttet, 400 tanárt, vizsgatagot érint. A miniszter elmondta, hogy a mintegy 2 milliárd forint értékű projektre a megállapodás megkötése után a Siemens támogatási igényt nyújt be a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz. Emlékezetes, hogy a Siemens-nél már 2014-ben átadott egy képzési központot Orbán Viktor kormányfő, ami több mint hatszázmillió forintból valósult meg, és ehhez a beruházáshoz a magyar kormány 224 millió forinttal járult hozzá. A német cég hazai leányvállalata ezzel jól sáfárkodott, de ez kevés helyről mondható el.  A pénzfelhasználás hatékonyságáról nem más mondott nemrégiben éles kritikát, mint Pölöskei Gáborné - Áder János köztársasági elnök testvére -, aki az ITM-ben, helyettes államtitkárként a szakképzésért felel. A problémák közé sorolta a végzettség nélküli iskolaelhagyók magas arányát, amely 2010 óta növekedett. (Ennek egyik oka a tankötelezettség leszállítása 18-ról 16 éves korra.) A „szakképzésben résztvevő intézmények elavultak” és a tanműhelyek sajnálatos módon megszűntek, a szakképzésben hiányoznak a korszerű tankönyvek és a digitális tartalmak - fogalmazott.    Szakértők szerint éppen az volt az Orbán-kormány szándéka, hogy az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára a gyakorlati képzés a vállalatokhoz kerüljön, ezzel szinte kiüresítve az iskolák tanműhelyeit, amelyekre az előző gazdasági ciklusban 10 milliárdos nagyságrendű uniós pénzek áramlottak. A kivéreztetett iskolák jelentős része azóta sem tudott talpra állni - mondta egy általunk megkérdezett oktatáskutató. Újabban ezek integrálásával szakképzési centrumok létesülnek - a Klebelsberg központok helyett immár az ITM bábáskodásával.  
2018.08.06 17:52
Frissítve: 2018.08.06 18:10

323,53 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.24 19:52
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben hétfő este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,53 forintra csökkent este háromnegyed hétre a reggel hét órakor jegyzett 324,27 forintról. Az euró hétfőn 323,37 és 324,39 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 287,71 forintról 285,77 forintra, a dolláré pedig 276,08 forintról 274,98 forintra csökkent. 
Szerző
2018.09.24 19:52

Sertéspestis: 4000 disznót vághatnak le Belgiumban

Publikálás dátuma
2018.09.24 19:50
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Kilenc fertőzött vaddisznó miatt 630 négyzetkilométer minden sertését halálra ítélnék. Az Európai Bizottság üdvözölte a döntést.
Denis Ducarme belga agárminiszter javaslata alapján azon a mintegy 630 négyzetkilométeres területen, ahol szeptember közepén és azt követően a betegséget hordozó vaddisznókat találták, egészségi állapotuktól függetlenül minden sertést levágnának - írja az MTI. "Noha több ezer sertésről van szó, kivételes intézkedést kell hozni egy katasztrófa elkerülése és a belga húsexport védelme érdekében" - fogalmazott Ducarme.
A döntésre azt követően került sor, hogy az afrikai sertéspestis miatt Dél-Korea, Kína, Fehéroroszország, a Dél-Afrikai Köztársaság, Tajvan, Mexikó, a Fülöp-szigetek, Japán és Szingapúr a sertéshúsra, Ukrajna és Szerbia a sertéshús mellett más hústermékekre is embargót vezetett be azt követően, hogy kilenc afrikai sertéspestises vaddisznót találtak Belgium dél-keleti, Luxemburggal határos régiójában.
Az embargót bevezető országok közül Kína és Dél-Korea a belga sertéshúsexport mintegy 45 százalékát vásárolta.
Belgiumban mintegy 6 millió sertés tartanak, és ezzel az uniós országok között a nyolcadik helyen áll. A legtöbb sertést, a teljes belga állomány 93 százalékát Flandriában, az ország északi, flamand nyelvű tartományában tartják, vágóhídjain több mint egymillió tonna sertéshúst dolgoznak fel évente. A hús mintegy kétharmadát szállítják külföldre.
Az Európai Bizottság üdvözölte a döntést, amely véleményük szerint az egész európai húsiparra nézve kedvezően hat majd. Anca Paduraru bizottsági szóvivő egy brüsszeli sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, az intézkedéssel "a belga hatóságok helyes döntést hoznak". Hozzátette,
a sertéspestis elleni küzdelem uniós prioritásnak kell lennie, ugyanis a betegség az egész kontinens gazdasága számára fenyegetést jelent.
A belga sertéshúsnak az unió piacain mintegy 5 százalékos a részesedése. A teljes belga sertéshúsexport értéke tavaly elérte az 1,27 milliárd eurót.
Belgium egy héttel ezelőtt 63 ezer hektárra kiterjedően fakitermelésre és erdőjárásra vonatkozó tilalmat vezetett be az érintett régióban. Célja, hogy a vaddisznók ne riadjanak meg, és ne vándoroljanak át más területekre, vagy akár a szomszédos Németországba, vagy Luxemburgba. Az intézkedés október közepéig marad érvényben.
2018.09.24 19:50