Európa nem olyan

A baloldalinak tekintett pártok és közszereplők többnyire kerülik a nemzeti kérdést, sőt olyanok is vannak, akik kifejezetten abból próbálnak meg politikai tőkét kovácsolni, hogy ellenséges attitűdöt mutatnak. Mi pedig az orbáni politikával való szembehelyezkedés és az ebből következő összefogáskényszer miatt nem mindig és nem egységesen határolódtunk el a felelőtlen nemzeti nihilista nézetektől. Meggyőződésem, hogy ezzel nemcsak a határon túli magyar közösségeket sértettük meg indokolatlanul, de komoly veszteségeket könyvelhettünk el a teljes közvélemény előtt. Nemzeti érzelmek és értékek nélkül, érthető és következetes nemzetpolitikai jövőkép nélkül hiába állunk ki a demokratikus értékek védelméért, átengedjük a politikai tér egy jelentős részét a szélsőséges nacionalista, fasiszta nézetek hirdetőinek. 
Európában nem a baloldal van válságban, hanem a szürkeség, vagy még inkább színtelenség. A nemzet, a haza kérdésében nem lehet szürkének lenni. Ez a kiinduló pontja annak, hogy a szélsőjobboldali uszítással érdemben szembe tudjunk szállni. A trianoni igazságtalan és méltatlan döntés okozta sebeket, több millió magyar más országba kerülésének következményeit nem lehet semlegesen szemlélni. A külhoni magyarság jogainak határozott védelmét viszont nem a nemzeti önsajnálat és a sérelmek emlegetése oldja meg. Megoldást a kisebbségben élők jogainak biztosítása jelenthet: a kulturális, a közigazgatási-, önkormányzati és a területi autonómiájuk szavatolása, a regionális autonómiák megteremtése, illetve e formák kombinálása.
A magyar baloldal célul tűzte ki, hogy európai keretek között, az államhatárok tiszteletben tartásával segítse elő a magyar nemzet újraegyesítését.
Nagyra értékeljük mindazt, amit a határon túli közösségeink önszervezéssel, közösségépítéssel, egyházi és magáningatlanok visszaszerzésével elértek. Mindez egy-egy lépcsőfok az autonómia megteremtése, kiterjesztése érdekében. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, ha valamennyi szomszédos ország jogi erővel szavatolná: ne lehessen visszarendeződés a kisebbségi jogok terén egy-egy kormányváltáskor, ahogy ma ezt tapasztaljuk. Pont ebben lehet segítségünkre egy erős Európa, erős kisebbségvédelmi politikával. Az ennek megteremtését célzó sikeres európai polgári kezdeményezés most ehhez hozhatja létre a jogi feltételeket. Persze csak akkor, ha lesz erős Európa, és benne a nemzeti kisebbségek jogai iránt elkötelezett politikusok.
Néhányan nehezen tudják összeegyeztetni az Európai Unió melletti kiállást a nemzeti érdekek védelme melletti elkötelezettséggel. Szerintem óriási tévedésben vannak. Orbán ugyan megpróbálja elhitetni a közvéleménnyel, hogy Brüsszel és az európai szocialisták a nemzetállamok feloldásában hisznek, és hagyományos értékeink, kulturális gyökereink feladásával valamilyen új európai olvasztótégelyt akarnak létrehozni. 
A Fidesz elnökének minden hazugságával szemben az igazság azonban az, hogy a szociáldemokrácia legjelesebb alakjai ott voltak az Európai Unió mint a nemzetek-nemzetállamok szövetsége koncepciójának kezdeményezői, kidolgozói és megvalósítói között. Az általunk, európai szocialisták által képviselt európai koncepció meg kívánja tartani a nemzeti nyelvek, hagyományok, értékek és természetesen a nemzeti érdekek képviseletének továbbra is kiemelkedő szerepét, és ugyanolyan fontos értékként tekintünk ezekre, mint mai néppárti kollégáink többsége. Sőt mi európai szocialisták sokkal inkább kiállunk a kisebbségek, különleges hangsúllyal: a nemzeti kisebbségek identitásának, oktatási, kulturális és politikai szerepének növelése mellett, mint Orbánék európai pártcsaládja.
Az ultranacionalista, EU-ellenes új tábor pedig, melyben Orbán vizionál vezető szerepet magának, egyenesen ellentétes érdekek és elvek alapján szerveződik. Érdekesen nézne ki, ahogy Orbán az új keletű idegengyűlölő, a kisebbségek ellen uszító elvbarátaival befenyíti Brüsszelt a hatékony kisebbségvédelmi politika megvalósítása érdekében. 
A saját nemzeti ügyünket az erős, együttműködő Európa szolgálja, amihez szükség van a hazafias szellemű Európát értő és befolyásolni tudó, szerethető szocialista pártra. Mi értjük, hogy vannak olyan értékek, melyeket közösen néha könnyebben, hatékonyabban tudunk megvédeni.
2018.08.09 07:34

Jog, düh, kordon

Azok, akik 2006-ban arcukon üdvözült mosollyal bontottak kordont, most fel vannak háborodva. Akik akkor utcára vitték híveiket, most azon hisztiznek, hogy róluk skandálnak az "agresszív politikai aktivistáknak" bélyegzett tüntetők. Akik akkor forradalmároknak hívták az autókat felgyújtó, tévéfoglaló futballhuligánokat, most "törvénytelennek" nevezik az egyetemisták vonulását. Aki egykor úgy szervezte a "spontán" erőszakot, hogy magának jó előre gondoskodott a páncélozott autóról, most gonosz szándékot lát a felháborodás mögött. Náluk tényleg a szék határozza meg a tudatot.
A hatalom szempontjából minden szembeszegülés bosszantó, sőt jogtalan, alaptalan és illegitim. Pedig, hogy az általuk egyoldalúan elfogadott alaptörvényt idézzük, "népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi". Továbbá "a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja", azt meg, hogy mi a kivételes helyzet, nyilván a nép hivatott eldönteni. Úgyhogy olvasgassák a saját jogszabályaikat, még azokban is meg fogják találni, miért van joga a parlamenti ellenzéknek az obstrukcióhoz, a népnek pedig dühe nyilvános kifejezéséhez.
Ha nem tetszik, hirdessenek rendkívüli állapotot, és vezessék be a nyílt diktatúrát. Egyszer az életben viselkedjenek tisztességesen, és beszéljenek egyenesen! Már csak azért is, hogy megtapasztalják, milyen jó érzés, még ha amit mondanak, az egyben saját hatalmuk gyors végét jelenti is. Megkönnyebbülnének...
Nyolc éve mondjuk és írjuk, hogy a lefojtott feszültség robbanáshoz vezet. A puccskísérlet, amit Kövér házelnök emleget, egészen más: egy kicsiny, de jól szervezett csoport hatalomátvételi kísérlete. Erről itt szó sem lehet. Az ellenzék Magyarországon se nem kicsi, se nem jól szervezett. A 2014-es és a 2018-as választásokon is több szavazatot kapott, mint a Fidesz, viszont nyolc éve képtelen egységesen fellépni a demokrácia védelmében. Talán majd most, ha a rabszolgatörvény és a kormánypárti többség egyéb aljas húzásai miatti dühöt saját érzelmi gátjainak ledöntésére tudja használni. Ha a kulcsszereplők nem azt nézik féltékenyen, melyikük kerül ki jobban a dologból, hanem azt, mi az ország érdeke. Ugyanez a helyzet a szakszervezetekkel: nagyjából az utolsó esélyüknél tartanak. 
A szerencsés gazdasági környezetnek köszönhetően nincs még forradalmi helyzet, és nem úgy tűnik, hogy a népharag pont most fogja elsöpörni Orbán rendszerét. Még csak az sem biztos, hogy egyszer majd így lesz. De az biztos, hogy a jogos elégedetlenség az Országgyűlésben és az utcán is elérte azt a szintet, amit már nem érdemes és nem is lehet félvállról venni. Ha és amikor ugyanis tényleg a kritikus tömeg gondolja úgy, hogy nincs más esély a változásra, mint az erőszak, a hatalomnak is meg kell hoznia a végső döntést.
Gulyás Gergely most ostobán sorosozik, Orbán meg Strasbourgról papol. De mindennél többet mond, hogy a Parlamentnél felsorakoztak a régi kordon elemeit szállító teherautók.
2018.12.14 09:13
Frissítve: 2018.12.14 09:20

Tűrhetetlen

Jó előre be lehet lőni manapság, miként, minek vagy kinek a javára dönt az Alkotmánybíróság egy-egy kérdésben. A kormánypártokat is érintő ügyekben csak akkor mondják ki az alaptörvény sérelmét, ha az már elkerülhetetlen. A megváltozott munkaképességű személyek (rokkantak) támogatásának csökkentése azért lett a napokban az Ab számára is jogsértő, mert a strasbourgi emberi jogi bíróság így döntött több rokkant személy esetében is. Hat évig hiába próbálkozott bárki az alkotmánybíráknál, csak a strasbourgi döntés hozta meg a fordulatot. De például a magánnyugdíjak 2011-es elvétele máig nem érte el az Ab ingerküszöbét. De hát tudjuk: a Fidesz az elsők között nyirbálta meg az Ab jogköreit, és csupa saját emberrel töltötte fel a testületet. 
Az ügyészség döntései is jó előre borítékolhatóak: az kelt meglepetést, ha Fideszhez közeli személyeket gyanúsítanak, vádolnak meg. De egy Simonka vagy Mengyi Roland fényévekre van a szoci Czeglédy Csabától, akinek a borostája is szúrta az ügyészség ülepét. Mindez annak köszönhető, hogy a legfőbb ügyész a Fidesz kipróbált embere. 
A bíróságok döntéseinek kimenete azonban, bárhogyan szeretné is a Fidesz az ellenkezőjét, egyelőre a legtöbb esetben nem jósolható meg előre. A Miskolci Törvényszék például szerdán kimondta, hogy a miskolci önkormányzat nem jogállami eszközökkel kezelte a városban amúgy meglévő szociális problémákat. Lehetne említeni más példákat is, de a bírók és bíróságok egyelőre nem – mind – törtek meg. Mindez annak ellenére van így, hogy a Fidesz egy másik kipróbált emberét rakta a bírói igazgatás élére, és egy nyugdíjszabállyal lefejezte a bíróságokat. 
Az Európai Bizottság adatai szerint a magyarországi közigazgatási bíráskodás az egyik leghatékonyabb az EU-ban. Idén január 1-től pedig új közigazgatási kódex lépett hatályba. Sebaj, 2020-tól minden megváltozik. Eljött az ideje, hogy a közigazgatási bíróságokat a Fidesz kivonja a rendes bírósági rendszerből. És saját képére formálja. A mai helyzet, hogy bíróságok végzik a munkájukat, önmagában tűrhetetlen.
2018.12.14 09:12
Frissítve: 2018.12.14 09:20