Rákkeltő gyomirtó miatt ítélték óriási kártérítésre a Monsantót

Publikálás dátuma
2018.08.11 08:31

Fotó: AFP/ JEAN-FRANCOIS MONIER
Egy 46 éves kertész perelt és nyert. A glifozát rákkeltő hatásáról régóta jelennek meg információk, de az amerikai cég erről nem tájékoztatta a vásárlókat. Az amerikai ítélet mérföldkő lehet a szer betiltása felé vezető úton.
Csaknem 290 millió dolláros (közel 80 milliárd forintos) kártérítést fizetni a Monsanto vegyipari óriáscég az általa gyártott, rákkeltő gyomirtói egyik áldozatának – döntött pénteken egy San Francisco-i bíróság. Az esküdtszék felelősnek mondta ki a nemrégiben a német Bayer tulajdonába került óriásvállalatot abban, hogy nem tájékoztatta vásárlóit a szer lehetséges hatásairól, pedig tudott Roundup nevű gyomirtója rákkeltő hatásáról. A júniusban kezdődött perben először mondták ki bíróságon, hogy a glifozátot tartalmazó Roundup gyomirtó rákkeltő, és először nyert pert ez ügyben az egyik áldozat. A per után várhatóan további áldozatok ezrei adhatnak be perkeresetet a Monsanto ellen, de az amerikai sajtó szerint máris ezernyi ilyen jellegű per van folyamatban országszerte. 
A 46 éves, kétgyermekes DeWayne Johnson limfómában (a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedésében) szenved, és a betegséget szerinte a Monsanto által gyártott gyomirtók okozták. Johnson kertészként dolgozik egy San Francisco környéki tankerületben, és 2012 óta a Roundup és a szintén glifozátot tartalmazó Ranger Pro szerrel permetezte az általa gondozott iskolák kertjeit, valamint a körülöttük lévő parkokat. 
2014-ben diagnosztizáltak nála limfómát, 2016-ban perelte be a Monsantót, mert az nem adott tájékoztatást a gyomirtók kártékony hatásairól. „Nem gondoltuk, hogy megéli a per végét” – nyilatkozta az áldozat ügyvédje, Timothy Litzenburg az NBC televíziónak. A perről az amerikai televíziós csatornák folyamatosan tudósítottak. DeWayne Johnson - aki 2016 óta munkaképtelen - láthatóan gyönge fizikai állapotban tanúskodott. "Tudom, hogy már nem gyógyulok meg, de az utolsó leheletemig küzdeni fogok" - mondta a tárgyalóteremben. A pénteki ítélethozatal után a Monsanto közleményt adott ki, amelyben tudatta, hogy fellebbez az ítélet, illetve az egészen pontosan 287 millió dolláros kártérítés ellen. A cég mindig tagadta, hogy glifozátos gyomirtói rákbetegséget okoznának. A glifozátot világszerte alkalmazzák, tudományos megítélése ellentmondásos. A WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) nemzetközi rákkutató központjának (IARC) tanulmánya 2015-ben „valószínűleg rákkeltő” hatásúnak minősítette ezt a színtelen kristályos és vízben jól oldódó szerves vegyületet, miközben európai uniós intézmények, köztük az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó EFSA nem így foglalt állást.  Az Európai Unió tavaly novemberben további öt évre meg is újította a glifozátot tartalmazó vegyszerek forgalmazásának engedélyét.
2018.08.11 08:31
Frissítve: 2018.08.11 09:04

Fuldoklunk a szemétben: már a vadon élő állatok szervezetében is van műanyag

Publikálás dátuma
2018.11.13 09:00
Illusztráció
Fotó: AFP/
Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében amerikai kutatók, akik a Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikálták tanulmányukat - írta az MTI.
"Az nem titok, hogy a műanyagszennyezés jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a tengeri ökoszisztémákra, ám csak most kezdjük felmérni, hogy milyen mértékű problémáról is van szó"
- mondta Mauricio Seguel, a Georgiai Egyetem munkatársa.
A mikroszálak láthatatlanok a szabad szem számára, a kutatók meg akarják ismerni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a szétterjedésükben, és meg akarják tudni, hogy mindez milyen hatással van a déli félteke állatvilágára.
A délnyugat-chilei Guafo-szigeten élő dél-amerikai medvefókák közül 51 nőstény példány ürülékét elemezték 2015 decembere és 2016 márciusa között - írja az Eurekalert tudományos hírportál. Az ürülékminták 67 százaléka tartalmazott nagy mennyiségű műanyag mikroszálat, amelyet korábban csak fogságban etetett állatoknál mutattak ki.
Mikroműanyagoknak nevezzük az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket. A mikroszálak a mikroműanyagok legkevésbé tanulmányozott fajtái. Ezek apró, egy milliméternél kisebb műanyagszálak, amelyek például mosás közben válnak le a műszálas szövetekről és a szennyvízzel együtt az óceánba kerülnek. Emellett számos szennyezőanyag elnyelésére képesek.
A kutatók úgy vélik, hogy a mikroszálak a változó óceáni áramlatokkal érkeztek a Guafo-szigethez és előbb a planktonok, majd a táplálékláncon egyre feljebb haladva a halak és végül a fókák gyomrába is eljutottak.
Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték annak meghatározására, hogy a mikroszálak bármilyen káros hatással lennének az emlősökre, ám néhány tanulmány szerint morfológiai változásokat okoznak a halaknál. 
"Még nincs túl késő, hogy meggyógyítsuk az óceánjainkat, ám az egyik első lépésként meg kell határoznunk, hogy mekkora kárt okoztunk az olyan tevékenységeinkkel, mint a műanyagok gyártása és kidobása. Az ehhez hasonló tanulmányok segítenek választ adni a kérdéseinkre, hogy elkezdhessünk jobb döntéseket hozni a tengeri élővilág egészségének megőrzése érdekében"
- mondta Kelly Diehl, a tanulmány elkészítését támogató coloradói Morris Animal Foundation munkatársa.
2018.11.13 09:00

Keszeg, ökle vagy pisztráng lehet az év hala

Publikálás dátuma
2018.11.12 12:12
Illusztráció
Fotó: AFP/
Idén is három őshonos fajra, a vörösszárnyú keszegre, a szivárványos öklére és a sebes pisztrángra lehet szavazni az év hala versenyen - közölte a Magyar Haltani Társaság az MTI-vel.
Az álló- és lassú folyású vizeket kedvelő vörösszárnyú keszeget többnyire a vízi növényzetben gazdag vizekből fogják. Táplálékát fonalas algák, fiatal növényi hajtások, magvak alkotják, felismerni fölfelé nyíló szájáról, valamint vöröses úszóiról lehet. A védett szivárványos ökle a legkisebb és legszínesebb Magyarországon található halak egyike. A szaporodás idején a hím szivárványszínekben pompázik, a nőstényeknek pedig megnő a néhány centiméter hosszú tojócsövük, hogy a nagyobb testű kagylók köpenyüregébe rakják ikráikat - ismertették. A sebes pisztráng a gyors, oxigéndús vizeket kedveli. Legtöbbjük ismertetőjele, hogy olajzöld hátukat és világosabb oldalukat fehérlő udvarral körülvett piros foltok díszítik, a fiatalokat a testoldal nagyobb, szürke foltjai jellemzik. Kiváló sporthal, ezért előszeretettel telepítik az erre alkalmas vizekbe, túlnépesítve azonban károsíthatja az eredeti halfaunát.
 Az év halára december 31-én délig lehet szavazni.
Témák
év hala
2018.11.12 12:12
Frissítve: 2018.11.12 12:12