Horvátország nem adja fel, újra kérik Hernádi Zsolt kiadását

Publikálás dátuma
2018.08.11. 10:07
Korábbi felvétel. Fotó: Népszava
A horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot - jelentette az N1 horvát hírcsatorna rendőrségi értesülésekre hivatkozva.
A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A luxemburgi testület ítéletét követően a horvát sajtó úgy értelmezte a döntést, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi Zsoltot Horvátországnak. Laura Valkovic, Hernádi horvát ügyvédje a horvát hírügynökségnek ugyanakkor azt mondta: az Európai Unió Bírósága nem azt mondta ki, hogy Magyarországnak ki kell szolgáltatnia Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, hanem hogy Horvátország kiadatási kéréséről egy magyar bíróságnak kell döntenie. A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság még 2016 decemberében fordult az Európai Bírósához, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot és ezzel szerintük megsértette az uniós jogot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet. A hatályon kívül helyezett ítéletben részben azzal vádolták a korábbi miniszterelnököt, hogy kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg a Mol vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot. 

A britek fele akar új népszavazást a Brexitről

Publikálás dátuma
2018.08.11. 08:06
People's Vote demonstráció. Fotó: Niklas HALLE'N / AFP
A választók fele egy újabb népszavazáson mondana végső szót az Európai Unióból való kilépésről abban az esetben, ha az ország EU-tagsága megszűnéséről szóló tárgyalások megállapodás nélkül zárulnának.
A YouGov közvélemény-kutató pénteken ismertetett felmérése szerint arra a kérdésre, hogy ebben az esetben kinek kellene döntenie arról, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióban maradjon-e vagy kilépjen, a megkérdezettek 50 százaléka válaszolta azt, hogy referendumon kellene határozni a kérdésről. Huszonöt százalék bízná a döntést a parlamentre. „A választói üzenet egyértelmű: ha a kormány és a parlament nem tudja megoldani a Brexitet, az embereknek kell” – fogalmazott Peter Kellner a YouGov korábbi elnöke. 45 százalék a tárgyalások végkimenetelétől függetlenül szeretne második népszavazást, 34 százalék ellenzi ezt. Az esetleges második népszavazás támogatottsága folyamatosan nő, a kormány által július elején elfogadott és az Európai Unióval való jövőbeni kapcsolatokról szóló javaslatcsomag ismertetése előtt még csak 37 százalék, július végén már 42 százalék tartott szükségesnek népszavazást az EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. Az úgynevezett fehér könyv jóval szorosabb kapcsolattartást indítványoz az EU-val – többek között szabadkereskedelmi térség létrehozását szorgalmazza az áruk kétoldalú kereskedelmében –, mint amit a keményvonalas Brexit-tábor elfogadhatónak tart. Három lehetőség közül választva, miszerint az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja marad, megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság vagy elfogadják Theresa May miniszterelnök elképzeléseit a Brexitről, a megkérdezettek 40 százaléka a bennmaradást, 27 százaléka a megállapodás nélküli kilépést, 11 százaléka pedig a kormány terveit választaná. A napokban Liam Fox külkereskedelmi miniszter egy lapinterjúban úgy vélekedett, 60 százalék annak az esélye, hogy nem jön létre megállapodás a brit kormány és az Európai Bizottság között. A felek októberig szeretnének egyezségre jutni, hogy még legyen idő ratifikálni a megállapodást. Theresa May többször is kizártnak nevezte, hogy újabb referendumot tartsanak az Egyesült Királyságban az EU-tagságról. A 2016 júniusi népszavazáson 51,9 százalék voksolt a kilépésre, 48,1 százalék a tagság fenntartására. A YouGov felmérése szerint az emberek 74 százaléka úgy véli, rossz irányba haladnak a Brexit-tárgyalások, és 68 százalék valószínűnek tartja, hogy a britek számára hátrányos megállapodással zárul a folyamat. A közvélemény-kutató cég július 31. és augusztus 7. között tízezer ember megkérdezésével készítette a felmérést a második népszavazást szorgalmazó Peolple's Vote kampány megbízásából. 
Szerző

40 ezer kivándorolt román tért haza, hogy a kormány ellen tüntessen

Publikálás dátuma
2018.08.10. 21:43
Bukaresti kormányellenes tüntetés, 2018 augusztus 10-én.
Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP
Legalább 74-en megsérültek, mikor a péntek esti demonstráción könnygázt és vízágyút vetettek be a tüntetők ellen. Országszerte és nyugat-európai nagyvárosokban számos szimpátiatüntetést is szerveztek.
A nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjai vonultak pénteken korrupcióellenes jelszavakkal Bukarestben a kormány épülete elé - írja a maszol.ro. A fővárosi megmozdulással egy időben több romániai és nyugat-európai nagyvárosban is szimpátiatüntetések kezdődtek.
A tüntetők többek közt "Igazságot akarunk, nem korrupciót", illetve a PSD kormánypártot a pestishez hasonlító táblákat emelnek a magasba.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elleni jelszavakat skandáló, Viorica Dăncilă kormányfő és Liviu Dragnea PSD-pártelnök távozását követelő első néhány tucatnyi tüntető már péntek délelőtt megjelent a kormány székháza előtt. A délutáni órákra számuk több százra, majd több ezerre emelkedett.
Este fél 9 körül már több mint 40 ezren voltak a demonstrálók.

Kifejezetten feszült hangulatban telt a tüntetés. A tömeg megpróbálta megközelíteni a kormány épületét, megfékezésük érdekében a csendőrség könnygázt, majd az esti órákban vízágyút is bevetett. Több ízben dulakodás tört ki az úttestet elfoglalni próbáló tüntetők és a székházat védő rendfenntartók között, eddigi információk szerint 74-en megsérültek.
"A csendőrök állandó párbeszédet folytatnak a tüntetőkkel a bukaresti Victoriei téren, próbálják meggyőzni őket arról, hogy ne dobáljanak különféle tárgyakat a rendvédelmi szervek képviselői felé"

- mondta az Antena 3 hírtelevíziónak a bukaresti csendőrség sajtószóvivője. Georgian Enache szerint a demonstrálók ürülékkel, vizelettel teli zacskókkal és kövekkel dobálták a csendőröket.
Szerző