Népszava-MTI;
Tudomány;klímaváltozás;
2018-08-17 17:17:00
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmány eredményeit az Anatólia déli részén lévő Catalhöyük területén végzett ásatásokra alapozták. Az i. e. 7500 és 5700 között létezett település ma - az UNESCO világörökségi listáján szereplő - régészeti lelőhely.
A település virágkorában, 8200 évvel ezelőtt bekövetkezett klímaváltozás nyomán a globális átlaghőmérséklet hirtelen csökkent - írta az MTI a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportál alapján.
A lelőhelyen feltárt állati csontmaradványok alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a településen élő pásztorok ekkor juhokat és kecskéket kezdtek tartani, ezek ugyanis jobban viselik a szárazságot, mint a szarvasmarhák.
A klímaváltozás idejéből való csontmaradványokon talált nagy számú vágásnyom azt mutatja, hogy a helyiek igyekeztek minden húst hasznosítani, mivel táplálékhiánnyal küzdöttek. A kutatók az ősi főzőedényekben talált állati zsírmaradványokat is elemezték. A nyomok kérődzőkről árulkodtak, ami összhangban van a lelőhelyen talált állati csontmaradványokkal.
A tanulmány különlegessége, hogy a szakembereknek most először sikerült "kiolvasniuk" egy múltbeli éghajlati eseményt ősi főzőedényekben talált állati zsírok összetevőiből. Mélanie Roffet-Salque, a tanulmány vezető szerzője szerint a múltbeli csapadékmennyiség változásairól általában az óceánok, vagy tavak üledékmag-mintái mesélnek.