Hűtlen kezelés – Feljelentés lett belőle, hogy Gulyásék csaknem 3 milliárdot adtak a Lukács Cukrászda épületéért

Publikálás dátuma
2018.08.21 08:20
Gulyás Gergely
Fotó: / Tóth Gergő
Az MSZP elnöke szerint a felek előre tudhatták, hogy az állam élni fog az elővásárlási jogával.
Két hete hivatalosan is állami kézbe került az az Andrássy út és az Izabella utca sarkán álló épület, amelyben száz éven keresztül a Lukács Cukrászda működött. A Miniszterelnökség közel 3 milliárd forintot fizetett egy svéd multicég magyar leányvállalatának a négyszintes tömbért, amelybe új kormányzati irodákat telepítenek – írja a 24.hu. A portál szerint így jó nyarat zár a svéd milliárdos Olsson családhoz tartozó Stena-Group egyik magyarországi leányvállalata, a Stena Property Kft. ugyanis valószínűleg elég jól járt az üzlettel.

Elővásárlási jog

A háztömböt tíz éve vásárolták fel az akkori budapesti ingatlanpiac sztárcégnek számító ORCO Grouptól, amely A-kategóriás irodákat alakított ki az épület felső szintjein. Az utcafronton 2008-ban még a százéves Lukács Cukrászda üzemelt. A cukrászda időközben bezárt, éveken át üresen kongott a tágas üzlethelyiség, majd eltűntek a 3000 négyzetméteres épület jelentősebb bérlői is. A Stena Property bevételei a 2013-as 100 millió forintos szintről 2017-re kevesebb mint 2 millió forintra apadtak. A kft. tavaly év végén egy ingatlantanácsadóval friss értékbecslést készíttetett a házról, amit a cég 2017-es éves beszámolójában így foglaltak össze: „az értékbecslő által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5 300 000 euró”. Az ingatlan értéke az év elején tehát körülbelül 1,7 milliárd forint körül mozoghatott. Néhány hónappal később viszont már 9 millió euróért (mintegy 2,9 milliárd forintért) adták el. A Stena Property az OTP ingatlancégével, az Inga Kettő Kft.-vel állapodott meg a magasabb árban, mégis a Miniszterelnökség lett a vevő. Az állam úgy került a képbe, hogy január óta az Andrássy út 70. is rajta volt azon a több ezer ingatlant tartalmazó listán, amelynek tételeire az Orbán-kormány örökségvédelmi elővásárlási jogot adott az államnak. Az Andrássy út 70. esetében viszont külön kormánydöntés is született, hogy átcsoportosítsanak 4 milliárd forintot a vételár fedezetére.

A legfőbb ügyészhez fordult Tóth Bertalan

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a napokban Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A szocialista politikus szerint irreálisan magasnak tűnik a Stena Property és az Inga Kettő Kft. között kialakított vételár, ezért azt feltételezi, hogy a felek előre tudhatták, hogy az állam élni fog az elővásárlási jogával. Tóth szerint a Miniszterelnökségnek fel kellett volna ismernie, hogy a költségvetés lehúzása lehetett az előzetes megállapodás célja. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szerint viszont az 1,2 millió forint körüli négyzetméter ár egyáltalán nem nevezhető kiugróan magasnak. Gulyás a portálnak azt mondta, éppen kormányzati célokra hasznosítható épületet kerestek a belvárosban egy új minisztériumi osztály számára, amikor beérkezett az Andrássy 70.-re vonatkozó ajánlat. Az épületet ezután a Miniszterelnökség is felbecsültette, és saját szakértői nem tartották rossz vásárnak, különösen azért, mert ritkán bukkan fel a piacon ilyen kiváló állapotban lévő irodaház.
2018.08.21 08:20
Frissítve: 2018.08.21 13:00

Uniós pénzzel jutalmazzák az agymosást

Publikálás dátuma
2018.09.24 06:00

Fotó: / Radó Ferenc
Nemcsak a megyei lapok, hanem gyakran a települési orgánumok is elvesztették függetlenségüket.
Az ellenzéknek nem csak Mészáros Lőrinc és Andy Vajna sajtóbirodalmával kell megküzdenie, hanem a helyi, települési médiával is, amely az elmúlt években – egy-egy egyre nehezebb helyzetben megmaradni próbáló orgánumot kivéve – a megyei lapokhoz hasonlóan elvesztette függetlenségét. Általában felvásárolták ezeket a médiumokat is, így az önkormányzat szócsövévé, propagandaeszközzé váltak. Kaposváron például a 2010-es kormányváltásig a megyei lap mellett az önkormányzati fenntartású tévéből, két – a Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz, valamint a megyei önkormányzathoz tartozó – rádióból és egy ingyenes hirdetési újságból tájékozódhattak a helyiek. Jelenleg a Mészáros Lőrinc Mediaworkséhez tartozó Somogyi Hírlap, a városi televízió, egy rádió, egy heti hirdetési újság és három internetes portál a választék - utóbbiak közül az egyik egy ellenzéki hírblog. A városi tévé továbbra is önkormányzati fenntartású, a hírportált, hirdetési újságot és rádiót fenntartó Most Médiacsoport viszont elvileg független. Tartalmát és stílusát tekintve viszont alig különbözik a propagandamédiumoktól. Tulajdonosai igen sikeresen indulnak a tendereken, az elmúlt kilenc évben nagyjából 80 millió forintot nyertek önkormányzati pályázatokon különféle uniós vagy helyi beruházások marketing- és kommunikációs feladatainak ellátására.  A Most Médiacsoport tulajdonosa a Zselici Forrás Kft., amelyet 2007-ben az egyik helyi nagyvállalkozó fia alapított. A cégbe aztán 2011-ben bevásárolta magát Farkas Mária Ilona, a kaposvári Számvevők Könyvvizsgáló és Könyvviteli Kft. tulajdonosa, aki két év múlva átvette az ügyvezetői posztot is, és hivatalosan ma is övé a Zselici Forrás. A kiadó- és szerkesztőségvezető M. Schenk Tünde, a heti vezércikket pedig a Németországban többek között könyvkiadással is foglalkozó – például a lengyel Igor Janke Orbán Viktorról írt könyvét is kiadó – Schenk János jegyzi. Nem lehet nem észrevenni az összefüggést a Zselici Forrásban lezajlott váltás és az elnyert önkormányzati pályázati pénzek között: a cég a tulajdonosváltásig évi 1-1,2 millió forintot nyert el a várostól, 2011-ben viszont már csaknem 10 milliót, míg tavaly 19,8 milliót, az idén nyárig pedig 13,5 milliót. És ezt csak a helyi vagy uniós pályázatok kommunikációs és marketingköltségeire. A kiadó- és szerkesztőségvezető sem járt rosszul: a 2016 év végén alapított családi cége, a Marosi Média Bt. az idén nyáron már el is nyert két, összesen több mint 800 ezer forintos projektet. Az amúgy a városi tévével egy épületben működő Most Médiacsoport teljes mértékben kiáll az önkormányzat és a kormány politikája mellett, és jobb esetben csak negligálja az ellenzéket, máskor viszont valótlan híreket közöl velük kapcsolatban. Ezt egyébként már több bírósági ítélet és végzés ki is mondta. A jelenség egyébként egyáltalán nem egyedi – a vidéki helyi sajtó sok helyen így működik –, viszont jól mutatja: ha az ellenzék komolyan veszi, hogy meg akarja szólítani a vidéket is, komoly nehézségekkel kell megküzdenie. 
Témák
média
2018.09.24 06:00
Frissítve: 2018.09.24 06:00

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01