Kiadták a figyelmeztetést – Felhőszakadást hoz a hidegfront

Publikálás dátuma
2018.08.25. 08:21
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Záporok, zivatarok jönnek, de viharos szél és jégeső is lehet.
Hidegfront éri el térségünket, így szombaton a Nyugat-Dunántúlra már hűvösebb levegő áramlik, ott több fokkal mérséklődik a meleg. A front előtt, a front mentén záporok, zivatarok kialakulására kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. A fővárosra és tizenegy megyére (Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna) is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki heves zivatar és felhőszakadás veszélye miatt. Az érintett területeken intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 25-30 millimétert meghaladó csapadék hullhat, károkozó szél vagy nagy méretű jég kíséretében. Békés, Csongrád és Nógrád megyében felhőszakadás miatt figyelmeztetnek.
Forrás: OMSZ
Forrás: OMSZ
Gyengébben és erősen felhős időszakok egyaránt lesznek, a délutáni óráktól a Dunántúl nyugati felén várható tartósan zárt felhőzet, míg keleten több órára is kisüthet a nap. A szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, időnként megerősödik, zivatarban viharossá is fokozódhat. A hőmérséklet többnyire 26 és 33, a Dunántúl északi felén 20 és 25 fok között alakul. Késő estére 14 és 23 fok közé hűl le a levegő. A keleti határ mentén viszont helyenként a napi középhőmérséklet 25, 26 fok közelébe emelkedhet. 
Szerző

„Nagyon mélyről indul az ellenzék”

Publikálás dátuma
2018.08.25. 08:00
Az elszürkülés a legrosszabb út minden párt számára
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A választásokat követő belső válságokon az MSZP jutott túl a leghamarabb – mondja Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője.
A választások óta szervezeti- vezetői válságot látunk több ellenzéki pártnál is, komolyabb átalakulások is jöhetnek akár, a pártpreferenciákban viszont gyakorlatilag alig van változás. Ez normális így? Általában így szokott ez lenni a parlamenti választások utáni nyarakon. Ahhoz valóban nagy horderejű politikai eseménynek kell történnie, hogy meglátszódjon a pártok támogatottságán, ilyen volt például 2006, amikor a frissen újraválasztott Gyurcsány-kormány egyből megszorításokat jelentett be. Egyébként nyáron mindig csendes a politika. Az a figyelem és aktivitás, ami április 8-a után még a májusi tüntetésekben megtestesült, júniusra teljesen eltűnt. Ilyen helyzetben a szavazótáborok újraaktivizálása nehézkes feladat. Ez nem gond, ha éppen holtidőszak jön, de jövőre két fontos választás is lesz. Ehhez képest nem nagyon látom, hogy a pártok a szavazóikkal foglalkoznának, a Fideszt kivéve: a kormánypárt folyamatosan kommunikál a sajátjaival, igyekszik fenntartani a „tüzet”. A DK-nak pedig hagyományosan stabil, eltökélt tábora van, üzenetek nélkül is tudják, hova tartoznak. Említette az újraaktivizálás nehézségeit – ebből a szempontból többen stratégiai hibának tartották a májusi tüntetéseket, amiken sokan voltak ugyan, de a megjelentek semmilyen „útravalót” nem kaptak a felszólalóktól. Megvolt a két demonstráció, majd kitört a nyár. Ez igaz, de az ellenzéki pártok nem voltak olyan helyzetben, hogy útravalót osztogassanak, mert ekkor törtek ki azok a belső válságok, amelyeken még ma sem jutott túl mindegyikük. A maradék energiáik azóta ezek rendezésére megy el. A civil szféra pedig nem volt elég erős és alkalmas ennek a harci tűznek a fenntartására. Ön szerint hogyan kezelték a pártok ezeket a válságokat? A legsikeresebben talán az MSZP tette túl magát rajta. A párt mára konszolidálta a belső viszonyait és rendezett politikai erő képét mutatja, megpróbálkozhat a szavazótábora szélesítésével, de hogy ez sikeres lesz-e, az sokban függ a Jobbiktól.

Miért éppen a Jobbiktól?
A Jobbikban pártszakadás történt a Mi Hazánk Mozgalom megalakulásával. A Jobbik a választás óta szavazói harmadát veszítette el, jellemzően értelmiségieket, fiatalokat, városlakókat. Az a kérdés, hogy ezek az emberek, hol találnak maguknak más politikai erőt. A Jobbik szavazóinak egy része nem kemény Jobbikos, ha ők azt látják, hogy a pártjuk gyengül, a szimbolikus vezető eltűnt, akkor ebből az következhet, hogy ezek az emberek szétnéznek a politikai piacon és keresnek maguknak valaki mást. A gyakorlat ezt már megmutatta: főleg vidéken a baloldali szavazók egy része leszavazott a jobbikos jelöltre és fordítva. A Mi Hazánk Mozgalom tartósan jelen lesz a magyar közéletben? A felmérések szerint az igazán szélsőjobboldali ideológiára kevesen vevők a magyar társadalomban. Még nem mértük őket, de én is azt gondolom, hogy a magukat radikálisnak nevező választók eleve nincsenek sokan, ráadásul jó részüket kielégíti az a retorika, amit időnként – nem kell állandóan – a Fidesz hangoztat. Egy kezdő mozgalom és a Fidesz áll szemben egymással választékként, még ha utóbbi politikai portfóliója természetesen szélesebb is. Kicsit olyan, mint amikor az egér és az elefánt trappolnak a hídon. Mérhető párt lesz a Mi Hazánk, de azt feltételezem, hogy rövid távon messze lesz a parlamenti küszöbtől.

Az MSZP vissza tud kapaszkodni 10 százalék fölé? 
Most beszéltünk egy lehetséges forgatókönyvről. Amilyen kép él most az ellenzékről a választók fejében, nevezetesen, hogy mindenhol válság, szétesés van, az a párt, amelyik először tudja elhitetni magáról, hogy ezen túljutott, vonzóvá válhat. Érdekes, hogy egy-egy párt esetében a válság inkább lassú agóniaként jelentkezik általában, nem ilyen drasztikus formában, mint mondjuk a Jobbik vagy az LMP esetében, vagy éppen a Momentumnál, amelyik nyáron gyakorlatilag eltűnt. Még most is újra és újra felmerül egy választási összefogás gondolata 2019-es választásokkal kapcsolatban az ellenzéki oldalon. Ennek van létjogosultsága? A mostani választás is megmutatta, hogy ahol visszalépések vannak, ott koncentrálódnak a szavazatok. Vagyis igen, van. Persze az EP-választás listás szavazás lesz, ezért erre kevésbé lesz tér. Az önkormányzati választásokon teljesen más lesz a helyzet, ott nagyon fontos lenne az ellenzék sikere szempontjából a koordináció, ehhez képest a pártok nemhogy egymással, de még magukkal sem képesek közös nevezőre jutni. Ezen a helyzeten egy év alatt nagyon nehéz lesz változtatni. Józanság, kompromisszumkészség és alázat kell hozzá. Egyelőre nagyon mélyről indul az ellenzék. Egyelőre egy kísérlet van erre: a Jobbik, az LMP és a Momentum lehetséges összefogása az EP-választásra. Ez mennyire lehet sikeres?
Ebben az esetben a szavazótáborok együttműködési készségével van probléma, az LMP szavazóinak egy része inkább balra húzna, a Jobbikban sokkal nagyobb a nyitottság az LMP felé. Vagyis a szavazók igénye az együttműködést tekintve enyhén szólva nem fedi le a Jobbik és az LMP vezetőinek politikai szándékait. Az LMP szavazói áprilisban fegyelmezetten átszavaztak a baloldali ellenzéki jelöltre, ha esélyesnek látták. Ha az LMP lemond erről a szavazói csoportról, akkor lesüllyedhet egy olyan kis párt pozíciójába, ahol a Momentum vagy a Párbeszéd van most. A Momentum szavazóiról nehéz bármilyen statisztikailag is megalapozott szociológiai, politológiai leírást adni, olyan kicsi a mérete. A Jobbikról pedig azért nehéz mit mondani, mert egy folyton átalakuló szavazótáborról beszélünk, de ha a párt elveszíti az érdekességét a saját szavazói előtt, akkor az végzetes lehet a számára. A Jobbik érdekessé tudta tenni magát a választásokra, nem véletlen, hogy még baloldali véleményvezérek is azt mondták, hogy ezzel a Jobbikkal együtt lehet működni, fiatalos arca volt a pártnak, folyamatosan látszott a szavazótáborának. Ha ez eltűnik, akkor elvándorolnak a szavazóik. Az elszürkülés a legrosszabb út minden párt számára. Nem ugyanez történik az LMP-vel is? Böcskei Balázs azt mondta nekünk, Szél Bernadett lemondásával az „LMP a láthatósági mellényét” veszítette el. De, mondhatjuk ezt is. Ráadásul mintha ideológiai zavar is lenne: Keresztes László Lóránt azt mondta, hogy a jövőben sokkal többet beszélnek majd a migrációról. Valóban, ez is igaz, pedig, ha az LMP nem tud olyat mondani, ami a saját szavazóinak fontos és vonzó, akkor elveszíti őket. Szél Bernadett esetében lehetett tudni, hogy mi az a tematika, amit a párt kínál, most ennek nyomai sem látszanak, és ebből nagyon nehéz lesz kijönni. Egy zöldmezős beruházásnak mennyi esélyt ad? Márki-Zay Péter azt mondta nemrég, még az idén gründolna egy új pártot vagy mozgalmat. Nagyon bizonytalan vagyok ennek a sikerében. Erre több próbálkozás is volt a választásokat megelőző időszakban, de mindegyik a semmibe hullott. Egyelőre nem látom azt a teret, amit be tudna tölteni Márki-Zay Péter és a körülötte lévők, akikről még nem is tudjuk, hogy kik. Eddig a legnagyobb pártról, a Fideszről nem beszéltünk, de mintha nem is nagyon történne a kormánypárttal semmi: a belső viták nem látszanak, a szavazótáboruk betonbiztosnak tűnik. Igaz, maguk a fideszesek tartanak attól, hogy egy-két intézkedésük nyomán csökkenhet a népszerűségük, ezért akarják például a lehető leggyorsabban lezavarni a tömeges létszámleépítést a közigazgatásban. Ez a politikai praktikum része, a kínos döntéseket minél hamarabb meg kell hozni. A Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül egyharmados, a biztos pártválasztók körében ötven százalékot meghaladó, az őket követő párt harmadannyi szavazóval bír, semmit nem látok, ami veszélyeztetné ezt a pozíciójukat. Időről időre megfogalmazódnak ellenzéki remények, hogy majd megrendül a Fidesz támogatottsága, de ezek mindig hiúnak bizonyultak. A Fidesz szavazótábora annyira immúnis bármilyen negatív történésre, ami a párt körül felmerül, hogy egyszerűen lepattannak róluk ezek a hírek, még ha egymás között nyilván beszélnek is ezekről. A kampányban megjelent korrupciós ügyek nagy hangsúlyt kaptak, valóságosnak tűntek, a Fidesz hívei körében mégsem rezonált egyik sem. Na és egy olyan történet, mint most ez a minibotrány a kormányfő lánya által eldobott használt pelenka körül?  Egy ilyen mindenki számára triviális történet mennyit árthat? Az biztos, hogy az ellenzéki szavazók számára érzelmi töltést ad, amitől nőhet a szavazási kedvük. Talán a párt nélküliek egy részének ingerküszöbét is eléri, de esetleges felháborodásuk önmagában kevés ahhoz, hogy hirtelen szavazókká váljanak. A Fidesz hívei körében pedig Orbán Viktor tekintélye minden bizonnyal sokkal többet nyom a latban, mint az eset – akár kedvezőtlen - megítélése.

Névjegy

Závecz Tibor programozó matematikusként, majd szociológusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Már az első munkahelyén, a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban (későbbi nevén a Magyar Közvéleménykutató Intézetben) kérdőíves felmérésekkel foglalkozott, elemzőként dolgozott. 2001-től a Szonda Ipsos, majd az Ipsos véleménykutatási igazgatója volt. 2015 végén megalapította a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Kft-t.

Azt vizsgálják, kormányhivatalnokok lefizetésével tarolt-e a Microsoft

Publikálás dátuma
2018.08.25. 07:00

Fotó: SOÓS LAJOS / MTI
Nem akar tudni az Orbán-kormányzat a mind nagyobb hullámokat verő, magyarországi Microsoft-korrupciós ügyről. A Microsoft amerikai óriásvállalat helyettes vezetője, David Howard, a Wall Street Journalnak (WSJ) immáron elismerte, hogy nyomoz az amerikai igazságügyi minisztérium (Justice Department) és a tőzsdefelügyelet (SEC) a Microsoft Magyarországon 2013-2014 körül elkövetett, korrupciós ügyletei körül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilatkozatként csak egyetlen mondatot préselt ki magából, miszerint: „tájékoztatjuk, hogy az ügyben semmilyen eljárásról nincsen tudomásunk. Mint arról piaci háttérinformációink alapján már mi is több cikkben beszámoltunk: a Microsoft a szoftvereit közbeiktatott vállalkozásokon keresztül értékesítette a magyar közigazgatási intézmények felé. Mivel a közvetítő cégek jóval olcsóbban vették a szoftvert mint amennyiért továbbadták, igen jelentős haszon csapódott le náluk, aminek egy része a szoftverbeszerzésekről döntő magyar kormányzati tisztségviselőknél landolt. A korrupciósorozat 2012-ben indult el: a Microsoft akkor nagy erőkkel próbálta meggyőzni a magyar kormányt, hogy tartózkodjon versenytársak szoftvereinek a használatától. A cég egyik vezetője, Kevin Turner 2012 novemberében találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A WSJ szerint Orbán egy csapat kisebb cég vezetőjével érkezett a tárgyalásra. A beszélgetés után következő két évben a Microsoft éves szinten 30 millió dollárnyi szoftvert adott el a vállalkozásoknak, a cég pedig Magyarországon érte el akkoriban a legnagyobb bővülését. David Howard a WSJ-nak úgy fogalmazott: a Microsoft anyacége tisztában van azzal, hogy 2014-ben "valószínűleg szabálytalanul járt el" és házon belül már le is folytatta a vizsgálatát, illetve az ügy miatt már elbocsátotta négy munkavállalóját. Közülük a WSJ nevén nevezte Papp Istvánt, a Microsoft Magyarország volt vezetőjét. Howard hangsúlyozta: cége jelenleg mindenben együttműködik az igazságügyi minisztériummal és a SEC-kel. „Azt kell mondjam, a szakmában senkit nem lepett meg, ami történt a Microsoft előző vezetése és a magyar kormány között. Már régóta tudtuk, hogy valami nincs rendben” - mondta lapunknak egy informatikai cég munkatársa. „A magyar üzleti környezet megítélése évek óta valahol Kirgizisztán és Azerbajdzsán között mozog, szerinte a magyar informatikai közbeszerzések már régóta jól körülhatárolható, a kormányzattal közeli kapcsolatot ápoló érdekcsoportokhoz köthetőek. "Ezzel mindenki tisztában van, de az informatikai piac jellemzően külföldi tulajdonú szereplői általában tehetetlennek érzik magukat és inkább félrenéznek.” Megjegyzendő: nem minden országban történt így. A WSJ cikke is utal arra, hogy a Microsoft többek között Romániában is hasonló gyakorlatot folytatott, ám ott a nyomozó hatóságok mintegy száz korrupt hivatalnokkal szemben indítottak eljárást, több mint egy tucat kormányhivatalnokot, ex-minisztert, szenátort, polgármestert ítéltek rövidebb-hosszabb börtönbüntetésre. Forrásunk szerint az ügy magyar szereplőinek nem nagyon kell tartaniuk semmitől, mivel szerinte „a magyar hatóságok aligha fognak erőlködni a felelősök megbüntetéséért.” Az ügyről megkérdeztük a budapesti amerikai nagykövetséget is, ám nem kommentálták a WSJ cikkét.

Lázár után Sagyibó is távozott

Megvált a miniszterelnökség Sagyibó Viktortól, a Microsoft korábbi kormányzati üzletág igazgatójától – tudta meg a 24.hu. Sagyibó azok között volt, akik a Microsoft belső nyomozás idején távoztak a cégtől. Ezt követően egy rövid időre az időközben Mészáros Lőrinc érdekeltségének – és egyik tagvállalata révén volt Microsoft-beszállító - 4iG Nyrt. élére került, ám néhány hét után távoznia kellett onnan, piaci pletykák szerint az IT óriáscég nyomására. Ezt követően Lázár János miniszteri biztossá nevezte ki Sagyibót, úgy hírlik, hogy a üzletember kinevezése komoly szerepet játszott abban, hogy a Microsoft végül tavaly ősszel egyoldalúan felmondta szinte az összes itteni nagy viszonteladójának licencértékesítési jogát. Az Orbán-kormányzat, illetve Lázár János kitartott Sagyibó mellett, ám a kancelláriaminiszter távozása után kibontakozó "lázártalanítás" jegyében Sagyibónak is mennie kellett a Miniszterelnökségről.