323,6 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.27. 07:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Minimálisan erősödött a forint a főbb devizákhoz képest hétfőn kora reggel a bankközi devizapiacon péntek estéhez képest.
Hétfő reggel fél hétkor az euró 323,60 forintra gyengült a péntek esti 323,62 forintról.
Eközben a svájci frank jegyzése 283,32 forintról 283,10 forintra, a dolláré pedig 278,38 forintról 278,26 forintra csökkent.
Az euró stagnált a dollárral szemben: hétfőn kora reggel 1,1619 dolláron állt a péntek esti 1,1620 dollár után.
Szerző

Őszi tüzelőtámogatások: aggódnak az önkormányzatok

Publikálás dátuma
2018.08.27. 06:00

Fotó: Németh András Péter
Szakértők szerint valamennyi, jelenleg futó tüzelőtámogatási rendszer erős pontosításra szorul.
A Belügyminisztériumhoz és a Miniszterelnökséghez fordul a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége annak érdekében, hogy az újabb tüzelőtámogatást ne természetben kelljen kiosztani, hanem – az áprilisi határozathoz hasonlóan – a megkapott költségvetési juttatást készpénzben adhassák tovább a háztartásoknak – közölte lapunkkal Schmidt Jenő, az önkormányzati szövetség elnöke, Tab fideszes polgármestere. Meglátásuk szerint ugyanis a településeknek nem lesz erejük a kormány által felkínált tüzelőfajták szakszerű beszerzésére és kiszállítására. Másrészt attól tartanak, hogy egy felvásárlási hullám még inkább felverné az amúgy is magas tüzelőárakat. A július végi, kissé ködös rezsicsökkentési határozat óta – mint azt az érdekképviseleti elnöktől megtudtuk – a helyhatóságok belső levelezésben megkapták a lakossági kérvény mintáját. A települések által közzétett ív tapasztalataink szerint ugyan mutat némi különbségeket, ám az igényelhető termékek tekintetében mégis egységes. Eszerint azok, akik mindeddig nem részesültek se a márciusi gáz- és távhő-, se az áprilisi tüzelőakcióban, 12 ezer forint értékű tűzifát, szenet, palackos és tartályos pb-gázt, fűtőolajat, illetve pelletet/brikett igényelhetnek. A papírt nem küldik ki, az a polgármesteri hivatalban található meg, a kitöltött nyomtatványt pedig legkésőbb október 15-ig kell visszavinni. A kiszállítás költségeit nem állják. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre, miszerint a szociális tűzifaosztás több éves rendszerében az önkormányzatok már bevett kiosztási eljárást követnek, Schmidt Jenő úgy vélte, az nem az összes háztartást érinti. Ráadásul itt több fajta tüzelőt kellene szakszerűen és ingyen kiszállítani, ami külön kérdéses az egyenként is több mint 300 ezer forintba kerülő tartályos gáz esetén. Az ugyanakkor szerinte nem szempont, hogy a pénzbeni támogatást esetleg másra költik, hisz a természetbeni juttatás révén is készpénz marad meg. Kérdésünkre, hogy áthidaló megoldásként nem képzelhető-e el valamiféle utalványrendszer, úgy felelt: a gyakorlatban a helyhatóságok nagy valószínűséggel amúgy is egy jogosultlista alapján a helyi erdészetnél vagy tüzép-telepen biztosítanák a tüzelőátvétel lehetőségét.

Változatlan szociális elvek

A harmadik hasonló – de egyetlen rászorultsági alapú – program a szociális tüzelőtámogatási rendszer, amit a minap hirdetett meg ismét a Belügyminisztérium. Ennek kerete 4 milliárd forint, amiből az 5 ezer fősnél kisebb települések rászorulói juthatnak körülbelül egy-másfél köbméter fához. Bajomi Anna Zsófia, a Habitat for Humanity Magyarország külső szociálpolitikai szakértője megkeresésünkre közölte: örülnek minden szociális alapú támogatásnak, egyszersmind tehát kevésbé üdvözlik az alanyi jogú rendszereket. De a rászorultság szerint járó tüzelőosztást is több ponton javítanák. Így meglátásuk szerint nem csak az 5 ezer főnél kisebb településen élnek segítségre szorulók. Emellett az elosztási elvek központosítását is szorgalmazzák. Illetve inkább az általános célú, rászorultakat célzó lakhatási támogatást, valamint az energiahatékonysági felújítást és a szociális házépítést támogatnák. Környezetvédő szervezetek ezen túlmenően kifogásolták, hogy az állami akció a rendkívül légszennyező lignit kiosztását is engedélyezi. Az illetékes Belügyminisztérium korábban rögzítette: nem változtatnak a szociális tüzelőtámogatás elvein.

A KSH adatai alapján a kormány által júliusban közzétett támogatási akció a hazai lakások negyedét, körülbelül 900 ezer háztartást érint. Ez nem tévesztendő össze se az áprilisi határozat szerinti, se a több éve futó szociális tüzelőtámogatással. Előbbiben a kormány ama 279 település háztartásai számára küldött 12-12 ezer forintot, ahová egyáltalán nem irányul földgázvezeték. Ám ez – mint felhívtuk a figyelmet – mindössze a fával fűtők 2-4 százalékának életén könnyített. Ráadásul az érintett polgármesterek lapunknak éppenséggel a készpénzes támogatásra panaszkodtak. Bakos Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 40 házas Regéc független polgármestere is azok közé tartozik, akik inkább a természetbeni juttatást támogatnák. Szavai szerint az áprilisi kormányrendelet szerint megkapott összeget már a nyár elején kiosztották. Azt, hogy ki mire költötte, feladatuk nem lévén, nem vizsgálták. De a készpénzadomány üzenetét nem tartja jónak, hisz az sose elég; ha a kormány kifejezetten a fűtéshez nyújt segítséget, úgy célravezetőbbnek tartaná termékek kiosztását. Mindkét polgármester panaszkodott lapunknak a tűzifa rendkívüli drágulására és így magas árára. 12 ezer forintból körülbelül fél köbméter jön ki, ami a téli szükséglet legfeljebb tizede. Ráadásul Bakos Ferenc szavai szerint egyre kevesebb a fa. Ennek egyik oka a munkaerőhiány: nincs, aki kivágja. Másrészt a gáz-, avagy környezetvédelmi lobbi egyre inkább bekorlátozza a szakszerű kitermelési lehetőségeket is. Kétségtelen: a tűzifa ára a KSH adatai szerint az elmúlt öt éve során 33 százalékkal emelkedett. Csak emlékeztetőül, ez az az időszak, amelynek során a Fidesz-KDNP állítólag "megőrizte a rezsicsökkentés eredményeit". Az illetékes Belügyminisztérium az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre küldött hosszú levelében a nekik feltett 15 kérdésünk közül egyre se adott érdemi választ.
Szerző

Traktorospalántavetés a Hódmezőrületen

Publikálás dátuma
2018.08.26. 15:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Több traktoros kéne, bár az iskolák nem alkalmasak jóval több szakember kitanítására.
Ez egy ötvenmilliós csoda – foglalja össze véleményét Horváth Martin az Axiál Kft. munkatársa, miután – szoros felügyelete mellett – a cég Hódmezőrület elnevezésű szombati traktorostoborzóján vezethettünk egy Fendt típusú, 165 lóerős masinát. Amelyet kétségkívül a vártnál sokkal könnyebb, szinte légies irányítani, bár külső szemtanúk szerint eközben a hatalmas hátsó kerekek hatalmas port felverve szinte felszántották az ugart. Pedig kormány helyett akár többfunkciós dzsojsztikkal is vezethettük volna a monstrumot. Magunkból kiindulva önkéntelenül is azt mormoltuk, hogy ezzel akár egy belvárosi jampi is elpendlizik valahogy. Ám Hentz Károly, a gödöllői Szent István Egyetem hatalmas oldtimertraktor-armadát felvonultató Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumának igazgatója határozottan cáfol. A munkamenetek beállításakor vagy a lehetséges gondok felismerése-megelőzése végett ugyanis ma már a korábbiaknál is jóval fejlettebb tudás szükséges. Míg egy évszázada a traktorvezető minden alkatrészhez értett, harminc éve a ranglétra szakmunkásból, technikusból, üzemmérnökből és a fejlesztést-tervezést végző gépészmérnökből állt, addig ez most két csoportra oszlik: az első szint a felhasználói, akinek tudása a szakközépiskolaitól akár a gépésztechnikusig terjedhet; a gépészmérnök viszont már csak egyes részterületekkel foglalkozik behatóan.
Az elmúlt öt év során a mezőgazdaság legnagyobb gondjának az időjárás és a piacok helyett a munkaerőhiány számított – adja meg az amúgy fesztiválhangulatú esemény alaphangját Juhász Anikó, a mezőgazdaságért felelős államtitkár agrárgazdaságért felelős helyettese. A legnagyobb hazai szakgépkereskedőnek számító Axiál korábbi közleménye hasonlóképp borús képet fest. Umenhoffer Péter marketingigazgató, a harmadik éve megtartott esemény ötletgazdája szerint, míg a piac évi 5 ezer traktorhoz értő végzőst igényel, addig az iskolapadból csak körülbelül 500-an kerülnek ki. A közvélemény a szakmát olajosnak, elavultnak, alantasnak tartja, sok fizikai munkával, alacsony fizetéssel. A szektor elöregedett, az iskolázottsági átlagszint alacsony, a kezelők gyakorta hibásan használják és tönkreteszik az új gépeket. Még akkor is legalább 20 évbe telik a munkaerőhiány lefaragása, ha most sikerül a fiatalokat „megszólítani” - véli a szakember.
Az Axiál tulajdonosa, Harsányi Zsolt egy árnyalattal pozitívabb. Kétségtelennek nevezi az elvándorlást mind a szakmától, mind az országból, de szerinte ez akár ilyen eseményekkel is fékezhető. Az elmúlt két év során már emelkedő jelentkezőszámot lát. Egy mezőgazdasági gépész kezdő havi fizetése már nettó 250 ezer körül jár. A gödöllői egyetemmel együttműködésben eddig 38 gépészmérnök érkezett hozzájuk, akik többsége máig munkatársuk. A fesztiválon tartották a Mezőgazdasági Eszköz és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) Éld át igazából! – Legyél Te is mezőgépész! játékának utolsó fordulóját, aminek során időre kellett ekét, traktort szerelni, karbantartani és irányítani. A második helyezett az Agrárminisztérium jánoshalmi központú Kelet-magyarországi Agrárszakképző Központja, Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma (AM ASZK) következő tanévben végző osztálya. Tanulójuk, Kollár Benedek az érettségi után technikusi vizsgát tenne, majd irány Gödöllő és a gépészmérnöki szakma, amivel lajosmizsei családi tehenészetüket irányítaná. Iskolájukban jóval többen járnak - a korábbi szakmunkásképzőnek megfelelő, érettségit nem adó - szakközépbe, mint az ő szakgimnáziumi osztályába. Míg előbbi megtelt, hozzájuk néhányan talán még befértek volna. Becslése szerint a végzősök ötöde távozik külföldre – Ausztriába, Németországba -, de nem elsősorban a megtakarítások, hanem a nívósabb élet- és munkakörülmények miatt.
Némiképp másképp látja helyzetet tanáruk, Juhász Zoltán. Arra a kérdésünkre, hogy intézményük alkalmas-e nagyságrendekkel több diák kitanítására, úgy véli: már most teljes a teltház. Néha már a pincébe kényszerülnek. Igaz, néhány éve kaptak ígéretet emeletráépítésre. Így viszont alkalmuk adódik a felvételizők szűrésére is. Úgy véli, országos szinten a félszáznál több traktoros kerülhet a piacra. A munkaerőhiány se egyértelmű: a friss végzősök jó része ugyanis 2-3 évig nem talál munkát. A gazdaságok valójában a gyakorlatlan fiataloktól ódzkodnak, és inkább a tapasztaltabbakat ösztönzik az új informatikai ismeretek elsajátítására - véli. Egy végzős nagy valószínűséggel nem ért behatóan az adott gép kezeléséhez: eme tudással már leendő munkahelye vértezi fel. Az Axiál mellett a Rennert is megemlítve Juhász Zoltán kiemelten fontosnak tartja a szakmai gyakorlatokat biztosító cégeket, de ezek egyelőre csak részben tehermentesítik a – kevéssé korszerű eszközökkel felszerelt – iskolákat. Sőt, az utóbbi évek szigorításaival éppenséggel jelentősen szűkült a szakmai gyakorlat biztosítására jogosultak köre. Tanulói jó részéről úgy véli: az iskolát kevéssé kedvelik, de a munkát annál inkább.
A Hódmezőrületen felvonult több tucat – akár közel száz éves, részben magyar mérnökök találékonyságát dicsérő - oldtimer traktor is. De láthattunk működő repülőgépmotort és több mint száz éves, gőzgép-meghajtású cséplőgépet is. Az Axiál résztulajdonában lévő Hód-Mezőgazda telephelyén egy driftpályát is kialakítottak, ahol ezer forintért bárki beülhetett a rémisztően farolgató autókba. Az ebből származó – az Axiál által kiegészített – bevételből eszközöket vásárolnak a versenygyőztes traktorandusz-palántáknak.
Szerző
Frissítve: 2018.08.26. 15:17