Az angolok újabb áttörési kísérlete

Publikálás dátuma
2018.08.30 16:00

Amikor a német vonalak megroppantak a nyugati fronton. Így tudósított a Népszava, napra pontosan 100 évvel ezelőtt
Rupprecht trónörökös és Boehn vezérezredes hadcsoportjai: Az Arrastól délre fekvő csatatéren kora reggel közvetlenül a Scarpetól délre egy ellenséges támadás tüzünkben összeomlott. Déltájt az ellenség új tűzzel kezdte meg ismét áttörési kísérletét. A Scarpe és a St. Senzee-patak között ötször indult támadásra. Pomerániai és nyugat-poroszországi csapatok tegnap is megtörték az ellenség rohamát.
Oldalazó tüzérségi tűz hatásos támogatásával mindenkor ismét visszavertük az ellenséget. Boiry Notre Dame volt az elkeseredett harc gyújtópontja. Ellentámadással háromszor ragadtuk el az ellenségtől a helységek romjait. Este megújított ellenséges támadás alkalmával az ellenség kezén maradt a helység. Az angol támadás főlökése az Arras—Cambrai-i országút mindkét oldalán württembergi ezredeket talált Hétszer rohamozott hasztalanul az ellenség. Az országúton és mellette az ellenség mindig újonnan hajtott előre páncélkocsikat, mély tagozódásban gyalogság következett, amely géppuskák és a legleső vonalakba előrehajtott ágyúk tüzében elpusztult. Ahol az ellenség állásainkba behatolt, ott ellentámadásunk ismét teljesen visszaverte őt.

 Croisillestől délre, Morytól délkeletre, angol támadásokat visszavertünk. Bapaumetól délnyugatra nincsen gyalogsági tevékenység. A város az angolok erős tüze alatt állott. Az e hó 27-én Tilloyért vívott harcokban a 206. számú ezred különösen kitűnt. Kilencedik század a helység nyugati szélét tartotta utolsó töltényéig, majd pedig szuronnyal, bár ellenséges betörés attól északra hátában veszélyeztette. Saját elhatározásából jött segélyére ezen ezrednek harmadik százada és az ellenséget állásaiból ismét kivetette.

 A Sommetól északra az ellenség kora reggel megismételte támadásait Flers és Curlu között. Hardecourt mellett behatolt állásainkba. Ellentámadással hesseni századokkal egyetemben ismét visszavetette az ellenséget Otto őrnagynak, parancsnokának vezetése alatt a Ferenc császár nevét viselő 2. számú gránátosezred.

 A Somme és az Oise között előcsapataink új állásaink előtti harci érintkezésben maradtak az ellenséggel: amely augusztus 27-én csak félénken, tegnap ellenben mind erősebben követte a Dompierre—Belloy—Nesle—Beaulieu— Sucey-vonalon át. Előcsapataink több ízben veszteségteljes támadásra kényszeri tették és azután kitértek.
Noyontól délnyugatra az ellenség igen erős tüzérségi előkészítés után támadást intézett régi vonalaink ellen, amelyeket akkor már nem tartottunk megszállva. Noyon a franciák igen erős tüze alatt állott.

 Népszava 1918. augusztus 30.
Témák
I. vh
Frissítve: 2018.08.30 16:00

Nincs jóléti fordulat

AKCIÓTERV A gazdaság növekedése lassulni fog, és a kormány erre hivatkozva gazdaságvédelmi programmal áll elő, ami féligazságok gyűjteménye lehet.
A kormány fel kívánja készíteni a családokat arra, hogy a gazdasági növekedés lelassulása várható. Mindez indokolt is, miután a Magyarországon tapasztalható - a lakosság egy részét érintő - jóléti fordulat nem megalapozott - értékelte Kiss Ambrus a Varga Mihály pénzügyminiszter által beharangozott, kidolgozás alatt lévő gazdaságvédelmi program célját. A Policy Agenda ügyvezetője úgy vélte, hogy a készülő, új intézkedési terv azonos lehet azzal a versenyképességi csomaggal (illetve azt helyettesíti), amelynek elkészültét korábban idén márciusra ígérte a miniszterelnök. Az eddigi akciótervekkel aligha lehet dicsekedni, hiszen a munkahelyvédelmi is olyan időszakban született, amelyre éppen az egyre súlyosbodó munkaerőhiány volt a jellemző. Amikor Varga Mihály arra utalt, hogy megvédik a bérnövekedés ütemét, és arra törekszenek, hogy a fejlesztések ne álljanak le, ne törjön meg a fogyasztás lendülete, és a bérek, nyugdíjak megtartsák vásárlóerejüket, akkor politológus szerint ezzel azt sugallta, hogy bízzanak az államban, mint a jólét egyetlen letéteményesében. A Fidesznél úgy gondolkodnak, mint ahogy az a "rabszolga-törvény" indoklásánál hamis módon történt: aki több pénzt akar keresni, annak ideális, ha rugalmas munkaidőben dolgozik. Kiss Ambrus sem zárta ki, hogy a világgazdaságban feltűnnek a a válság jelei, a kormány pedig az erre való hivatkozással fogja majd megindokolni, hogy miért nem hajtja  végre teljes mértékben az beígért bér- és nyugdíjemeléseket. Az ügyvezető szerint azonban valódi megszorításokra nem kell számítani. Orbán Viktor belátta, hogy az elkövetkező években a tavalyi választások előtt követelményként előírt 4 százalék körüli növekedési ütem idén is már csak nehezen tartható. Jövőre 3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme, ami önmagában még mindig nem szégyenteljes eredmény -  fejtette ki lapunknak Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban az igazi gondok csak ezt követően várhatóak. Most már biztosan látszik, hogy az idei uniós parlamenti választások előtt nem lesz az európai gazdasági közösségnek költségvetése az új ciklusra, azt jó esetben 2020 második felében fogadják majd el. Így eltelhet két esztendő is, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok milyen támogatásra számíthatnak. Magyarország esélyei azért sem kedvezőek, mert minden bizonnyal a jogállamiság betartásához, de legalább a korrupció visszaszorításához kötik, hogy ki mennyit kap. Emellett a magyar külpolitika sem  az Európai Unióval, sőt az Egyesült Államokkal sem törekszik igazán harmonikus viszonyra - érvelt Karsai Gábor. Az "ingyenpénz" egy esztendőben most a GDP 4-6 százalékát teszi ki. Azt is kénytelen lesz felismerni a kormány, hogy a béremelések mértékét előbb-utóbb mérsékelni kell a versenyszférában, még a növekvő munkaerő gondok ellenére is.  A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány - vélte Karsai Gábor. A világgazdaság egyébként valóban meglévő gondjaira azonban könnyebb hivatkozni, mint a szembenézni a valós belső problémákkal. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián a megszorítást a válságkezelés nem megfelelő eszközének tekintette. Karsai Gábor szerint sem várható ilyesmi a gazdaságvédelmi akciótervtől. Azonban a fogyasztás növekedési üteme észrevehetően lassulni fog,  az infláció viszont emelkedik. Az uniós pénzek visszafogása révén a beruházási hajlam is visszaesik. A szakember szerint, ha hullámzóan is, de a jelenlegi helyzet aligha változik. A cégek számára továbbra sem lesz vonzó, hogy a közbeszerzéseken csak egy szűk csoportnak vannak nyerési esélyei. A kormány pedig - a szokott módon -  féligazságokkal terhes kommunikációval kívánja majd bebizonyítani, hogy megvédik a munkahelyeket, a béreket, a nyugdíjakat, ami annyit tesz majd, hogy a már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani.  
Válság közeleg Karsai Gábor A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány
A már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani
3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme jövőre is
Képalá Kieső támogatás Két esztendő is eltelhet, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok mennyi uniós támogatásra számíthatnak
Frissítve: 2019.02.06 16:00

Ezzel indokolhatja a kormány a bérek és a nyugdíjak emelkedésének elmaradását

Publikálás dátuma
2019.02.06 08:30

Fotó: MTI/ Illyés Tibor
A gazdaság növekedése lassul, a kormány erre hivatkozva gazdaságvédelmi programmal áll elő - és megeshet, hogy féligazságok gyűjteményét teszi le az asztalra.
A kormány fel kívánja készíteni a családokat arra, hogy lassul a gazdasági növekedés. Mindez indokolt is, miután a Magyarországon tapasztalható (a lakosság egy részét érintő) jóléti fordulat nem megalapozott - értékelte Kiss Ambrus a Varga Mihály pénzügyminiszter által beharangozott, készülő gazdaságvédelmi programot. A Policy Agenda ügyvezetője úgy vélte, a készülő, új intézkedési terv azonos lehet azzal a versenyképességi csomaggal (illetve azt helyettesíti), amelynek elkészültét korábban márciusra ígérte a miniszterelnök. Az eddigi akciótervekkel aligha lehet dicsekedni, hiszen a munkahely-védelmi is olyan időszakban született, amikor éppen az egyre súlyosbodó munkaerőhiány volt a jellemző. Amikor Varga Mihály arra utalt, hogy megvédik a bérnövekedés ütemét, és arra törekszenek, hogy a fejlesztések ne álljanak le, ne törjön meg a fogyasztás lendülete, illetve a bérek és a nyugdíjak megtartsák vásárlóerejüket, akkor politológus szerint ezzel azt sugallta, hogy bízzanak az államban, mint a jólét egyetlen letéteményesében. A Fidesznél úgy gondolkodnak, mint ahogy az a "rabszolga-törvény" indoklásánál hamis módon történt: aki több pénzt akar keresni, annak ideális, ha rugalmas munkaidőben dolgozik. Kiss Ambrus sem zárta ki, hogy a világgazdaságban feltűnnek a a válság jelei, a kormány pedig az erre való hivatkozással indokolja majd, miért nem hajtja  végre teljes mértékben az beígért bér- és nyugdíjemeléseket. Az ügyvezető szerint azonban valódi megszorításokra nem kell számítani. Orbán Viktor belátta, hogy az elkövetkező években a tavalyi választások előtt követelményként előírt 4 százalék körüli növekedési ütem idén is már csak nehezen tartható. Jövőre 3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme, ami önmagában még mindig nem szégyenteljes eredmény -  fejtette ki lapunknak Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban az igazi gondok csak ezt követően várhatóak. Most már biztosan látszik, hogy az idei uniós parlamenti választások előtt nem lesz az európai gazdasági közösségnek költségvetése az új ciklusra, azt jó esetben 2020 második felében fogadják majd el. Így eltelhet két esztendő is, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok milyen támogatásra számíthatnak. Magyarország esélyei azért sem kedvezőek, mert minden bizonnyal a jogállamiság betartásához, de legalább a korrupció visszaszorításához kötik, hogy ki mennyit kap. Emellett a magyar külpolitika sem  az Európai Unióval, sőt az Egyesült Államokkal sem törekszik igazán harmonikus viszonyra - érvelt Karsai Gábor. Az "ingyenpénz" egy esztendőben most a GDP 4-6 százalékát teszi ki. Azt is kénytelen lesz felismerni a kormány, hogy a béremelések mértékét előbb-utóbb mérsékelni kell a versenyszférában, még a növekvő munkaerő gondok ellenére is.  A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány - vélte Karsai Gábor. A világgazdaság egyébként valóban meglévő gondjaira azonban könnyebb hivatkozni, mint a szembenézni a valós belső problémákkal. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián a megszorítást a válságkezelés nem megfelelő eszközének tekintette. Karsai Gábor szerint sem várható ilyesmi a gazdaságvédelmi akciótervtől. Azonban a fogyasztás növekedési üteme észrevehetően lassulni fog,  az infláció viszont emelkedik. Az uniós pénzek visszafogása révén a beruházási hajlam is visszaesik. A szakember szerint, ha hullámzóan is, de a jelenlegi helyzet aligha változik. A cégek számára továbbra sem lesz vonzó, hogy a közbeszerzéseken csak egy szűk csoportnak vannak nyerési esélyei. A kormány pedig - a szokott módon -  féligazságokkal terhes kommunikációval kívánja majd bebizonyítani, hogy megvédik a munkahelyeket, a béreket, a nyugdíjakat, ami annyit tesz majd, hogy a már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani. 
Frissítve: 2019.02.06 08:30