Nem csak sport, milliárdos üzlet is a foci

A haszonért semmi sem drága, a legjobb labdarúgók évente akár 60 tétmérkőzésen is pályára lépnek, így termelve óriási bevételt. A foci közben globális lett, az élklubok Ázsiában vagy Amerikában keresik az újabb bevételi forrásokat.

Euróban mérve is több milliárdos üzlet a labdarúgás, a hatalmas összegből mindenki minél többet szeretne kihasítani magának, ami gyakran eredményezi az érdekek ütközését. A sztárjátékosoknak például érdekük lenne, hogy eleget pihenhessenek, sérüléseiket megfelelően kezeltethessék, klubjaiknak és a közvetítési jogokkal rendelkező televíziós társaságoknak ezzel szemben akkor nőnek a bevételeik, ha meccsek vannak.

A szurkolók érdeklődése nem csökken, hanem folyamatosan nő, ezért a termék, a futballmeccs is egyre értékesebb, a közvetítési jogok ára folyamatosan emelkedik. Az értéknövekedés mértékét jól mutatja, hogy az idei, oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság közvetítési jogait a nemzetközi szövetség (FIFA) csomagban, 1,85 milliárd amerikai dollárért adta el az amerikai kontinensen a Fox csatornának. Az ár kilencven százalékkal (!!) emelkedett a 2010-es és 2014-es tornához képest, melyeket szintén együtt értékesített a FIFA.

„Elégedettek vagyunk a jogok eladásával, nagyon örülünk annak, hogy a labdarúgó-világbajnokság ennyire érdekli az embereket és a televíziós társaságokat – mondta Jerome Valcke, a FIFA főtitkára. - Ez azt mutatja, hogy a vb olyan minőségi szórakozást nyújt, ami az egész világon fölkelti a szurkolók érdeklődését.”

A FIFA külön csomagban értékesítette a jogokat minden földrészen. A tervezett létszámbővítés – elképzelhető, hogy Katarban 48 válogatott szerepel a vb-n – hátterében kizárólag üzleti megfontolások állnak. Több résztvevő esetén még több ország szeretne közvetíteni a tornáról, ami még feljebb viszi a közvetítési jogok árát.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerződéseiből az derül ki, hogy a közpénzből működtetett köztelevízió 2,3 millió forintot fizetett a két vb közvetítési jogaiért az elsősorban európai tévétársaságok érdekeit képviselő szervezetnek, az EBU-nak. Az összeg nem tartalmazza a magyar válogatott selejtező-mérkőzéseinek árát. A 2020-as Európa- és a két évvel későbbi világbajnokság selejtezőiért, illetve a Nemzetek Ligájában a magyar nemzeti csapat mérkőzéseiért további 2,5 milliárd forintot fizetett az MTVA.

Nyitás Ázsia és Amerika felé

A kontinens vezető klubjai a nagyobb profit érdekében az elmúlt tíz-tizenöt évben nemcsak Európában, hanem a többi földrészen is próbálják népszerűsíteni magukat. A kétezres évek elején még csak egy-egy bemutató mérkőzés kedvéért utaztak el Ázsiába, abban bízva, hogy az ott rendezett népszerűsítő meccsek után több ajándéktárgyat, mezt tudnak értékesíteni egy új, ám hatalmas piacon. A fárasztó szezon után – az európai kupaporondon végig versenyben maradó klubok legjobbjai akár hatvan tétmeccset is játszottak egy idényben – a klasszisoknak a hátuk közepére sem hiányzott egy ilyen túra a 10-12 órás repülőúttal, de a klubjukkal és a bemutatót szervező céggel kötött szerződés kötelezte őket a részvételre.

Napjainkban már ott tartunk, hogy az élklubok japán vagy kínai nyelven is működtetik klubhonlapjukat, illetve webáruházukat, ahol szurkolói relikviák kaphatók. A tehetősebb klubok szurkolói boltot nyitnak a nagyobb ázsiai városokban.

Észak-Amerika a másik felvevő piac, ahol 2014 óta minden nyáron megrendezik a Bajnokok Kupája elnevezésű tornát: Európa legjobb együttesei a legnagyobb kanadai és amerikai városokban játszanak egymással, a torna szakmai értéke alacsony, viszont a klubok szívesen vesznek részt rajta, mert erős riválisokkal szemben tudják lemérni, hol tartanak a felkészülésben.

Túlárazott NB I

Mélyen a zsebébe nyúlt az MTVA, amikor tavaly megszerezte 2021-ig a labdarúgó Bajnokok Ligája közvetítési jogait: 5,7 milliárd forintba került, hogy a köztévé választhasson minden fordulóban először mérkőzést magának. Ezért lett volna a magyar televíziónak óriási üzlet, ha a MOL-Vidi bejut a BL csoportkörébe, mert ez olyan nézettséget hozott volna az M4 Sportnak, hogy a mostanihoz képest jelentős felárral lehetett volna értékesíteni a reklámidőket. A fehérváriak az Európa-liga főtábláján szerepelnek, ebben a sorozatban a Sport TV-nél van az első választás joga, így ott lesz látható a magyar együttes, és odakerülnek a reklámpénzek, melyek összege a második számú sorozatnál természetesen alacsonyabb, mint a BL-ben lett volna.

A BL-ben a második választás joga a Spíler 2-é, amely egyelőre egyetlen országos lefedettségű szolgáltató kínálatában sem szerepel, ezért a lakosság 99 százaléka számára nem elérhető. Az egy százalék kivételt az a százezer ember jelenti, aki Dombóváron és Szekszárdon, illetve a vonzáskörzetben él, ahol a Tarr Kft. a szolgáltató, és a cég kínálatában szerepel a Spíler 2.

A labdarúgó NB I jogaiért 2016-ban öt évre közel 19 milliárd forintot fizetett ki az MTVA. Itt finoman fogalmazva a kifizetett összeg nincs összhangban a termék valódi értékével, hiszen ez évente 3,8 milliárd forintot jelent. Ha Cristiano Ronaldo, Neymar és a többi klasszis játéka 5,7 milliárdot ér, akkor az NB I-ben szereplő Ugrai Roland, Böde Dániel vagy Zsótér Donát produkciójáért nagyon nagy ár a kifizetett (kidobott) összeg, ami nem termelhető ki a hirdetési felületek eladásából.