Késes támadás Párizsban, heten megsérültek

Publikálás dátuma
2018.09.10. 07:36
A rendőrség a késelések helyszínén.
Fotó: Zakaria ABDELKAFI / AFP
Vascsővel és késsel támadt járókelőkre egy férfi, akit legalább 20-an kergettek utcáról utcára, pétanque-golyókkal dobálva őt. Az indítékok nem világosak, feltehetően nem terrortámadás történt.
Egy vascsővel és késsel felfegyverzett férfi ámokfutásba kezdett vasárnap éjjel Párizs 19. kerületében - írja a Guardian. A hatóságok letartóztatták az elkövetőt, egy feltehetően afgán állampolgárságú férfit, értesült az AFP hírügynökség. Forrásaik szerint jelenleg
semmilyen jel nem utal arra, hogy terrorcselekmény történt volna.

A támadásban heten sérültek meg, négy ember állapota válságos. Az indítékok nem világosak. Egy mozi biztonsági őre azt látta, hogy az elkövetőt ketten üldözik, aki aztán üldözői felé hajította a kezében tartott vascsövet, majd kést rántott. Egy másik szemtanú akkor látta a késes férfit, amikor már nagyjából 20-an kergették. Pétanque golyókkal dobálták, 4-5 alkalommal el is találták a fejét, de nem állt meg - nyilatkozta a járókelő. A késes ekkor két brit turista mögött bújt el egy kis utcában. Amikor figyelmeztették a turistákat, hogy kés van a férfinél, az őket is leszúrta.
Szerző

Nyugdíjharc: több száz tüntetőt tartóztattak le Oroszországban

Publikálás dátuma
2018.09.09. 21:04
Gyereket visz el kényszerrel egy rendőr a szentpétervári tüntetésről. 2018 szeptember 9-én oroszok ezrei tiltakoztak a nyugdíjko
Fotó: Olga Maltseva / AFP
Közel 300 demonstrálót fogtak el országszerte az orosz rendőrök, a tüntetők a nyugdíjkorhatár tervezett emelése miatt vonultak utcára. „Putyin egy tolvaj”- skandálták ezrek a moszkvai tüntetésen.
Hiába tiltották be a megmozdulások jó részét, több tucatnyi városban tüntettek vasárnap Oroszországban Putyin tervezett nyugdíj-intézkedései miatt. A hatóságok csak négy településen - Kurgánban, Csebokszáriban, Kirovban és Bereznyikiben – engedélyezték a megmozdulást, a vasárnap tartott regionális és helyi választások biztosítására hivatkozva, de ez nem riasztotta el a tüntetőket.  Az orosz Távol-Kelettől kezdve Szibérián át Szentpétervárig megrendezett tüntetések előestéjén őrizetbe vettek többtucatnyi szervezőt Alekszej Navalnij ellenzéki politikus követői közül. Maga Navalnij egyébként éppen 30 napos "adminisztratív elzárását" tölti a tüntetések megtartására vonatkozó előírások megsértése miatt, írja az MTI.
Az orosz hatóságok ugyanakkor a Google-t is meghátrálásra kényszerítették, felszólításukra a keresőóriás leszedte a tüntetésekre hívó fizetett hirdetéseket.
A Navalnij LIVE YouTube-csatornán élőben adott, rendőrségi rádiókommunikációt is bejátszó közvetítés szerint a hatóságok a többszázas moszkvai tüntetés feloszlatására készültek a központi Tverszjaka utcán. Az OVD-Info civil szervezet összesítése szerint vasárnap moszkvai idő szerint kora délutánig országszerte legkevesebb 150 tüntetőt vettek őrizetbe, közülük egyaránt 12-t Habarovszkban és Tomszkban. A The Guardian ugyanakkor közel 300 elfogott tiltakozóról tud: mint a lap írja, a moszkvai megmozdulás résztvevői azt skandálták, hogy „Putyin tolvaj!” és hogy „Ne emeljék a nyugdíjkorhatárt!”
Vlagyimir Putyin 2005-ben ugyan még azt mondta, hogy sosem folyamodna a korhatár emeléséhez, most fokozatosan öt évvel emelné meg a idősávot, arra hivatkozva, hogy csak így lehet megakadályozni az orosz gazdaság összeomlását.
A férfiak így 65, a nők 60 éves korban mehetnének öregségi nyugdíjba, ami azért is gond, mert az orosz férfiak várható átlag-élettartama csak 66 év, míg a nőké 77 év a Világbank adatai szerint.

A nyugdíjreform gondolatát az orosz lakosság 80 százaléka ellenzi, így a hazájában cárként tisztelt Putyin népszerűségi indexe is nagyot esett, 70-ről 63 százalékra csúszott vissza a tervezet júniusi bejelentése óta - írja a brit lap, a független Levada Központ felméréseire hivatkozva
Szerző
Frissítve: 2018.09.09. 21:23

Előretört, de nem győzött a szélsőjobb Svédországban

Publikálás dátuma
2018.09.09. 21:04

Fotó: Johan NILSSON / TT NEWS AGENCY
Arról szólt a vasárnapi svéd parlamenti választás, hogy mennyire aggódnak a polgárok a jóléti államuk jövőjéért a beáramló külföldiek miatt. Az első exit poll adatok szerint eléggé, de azért nem mindenek előtt.
Mintegy 7,4 millió svéd választópolgárt vártak vasárnap az urnákhoz a parlamenti - és az azzal együtt megtartott helyhatósági - választásra. Összesen 6300 jelölt szállt versenybe a 349 parlamenti mandátum mellett 20 megyei tanács és 290 önkormányzati gyűlés képviselői helyeiért. A szavazóhelyiségek este 8-kor bezártak, de még várni kell, hogy értékelhető eredmények érkezzenek. Az SVT televízió által megrendelt, nagy mintés exit poll felmérés szerint Stefan Löfven miniszterelnök irányításával eddig kormányon levő szociáldemokraták jelentős visszaeséssel, de megőrizték vezető helyüket, 26,2 százalékra számíthatnak. Az még nem dőlt el, hogy a baloldali koalíció vagy a jobbközép, konzervatív pártok szövetsége nyer, a felmérésben csak néhány tizedszázalék különbség van köztük. Viszont könnyen előállhat az a helyzet, hogy egyik oldalnak sem lesz abszolút többsége, vagyis ismét kisebbségi kormány alakulhat.
A választás nagy kérdése, hogy mekkora támogatottságot tudhat maga mögött a szélsőjobboldali populista jelszavakkal operáló, harsányan bevándorlásellenes, Jimmie Akesson vezette Svéd Demokraták nevű párt. Az SVT felmérése szerint igencsak nagyot: 19,2 százalékot szerezhetnek, szemben a négy évvel ezelőtti 12,9 százalékkal.
A híres svéd jóléti állam gyakorlatához következetesen ragaszkodni próbáló szociáldemokraták eddigi két kormányzati partnere a Zöld Párt, valamint a radikális nézeteket is megfogalmazó, magát Baloldali Pártnak nevező formáció volt. A másik nagy választási tömörülést, amely szintén a fősodorbeli, bevett pártstruktúrához tartozik, a konzervatív Mérsékelt Párt, a Centrum Párt, valamint a "Kereszténydemokraták és Liberálisok - Szövetség" elnevezésű alakulat alkotta. Az előzetes felmérések mindkét csoportosulás támogatottságát negyven százalék körülire tették, míg a hagyományos sorból kilógó Svéd Demokraták esélye 20 százalékhoz közelített, de azt nem érte el. A kampány során mindkét nagy tömörülés leszögezte – igaz, a Mérsékelt Párt nem túl meggyőzően –, hogy nem fog kormánykoalícióra lépni a Svéd Demokratákkal, vagyis inkább vállalnák a kisebbségi kormányzást, és alkalmanként "pártsorokon átnyúló" kompromisszumokra törekednének, mert ezt tartják az európai megoldásnak, nem a szélsőségesekkel való összeállást.

A lehetséges kormányfőjelöltek

A miniszterelnöki tisztségért versengő két fő politikai erő jelöltje Stefan Löfven hivatalban lévő szociáldemokrata kormányfő, valamint kihívója, a konzervatív Ulf Kristersson.    A 61 éves Löfven Stockholmban született, és 10 hónapos csecsemőként állami gondozásba került, mert szülőanyja nem tudta ellátni. Később nevelőcsaládhoz került vidéken. Tizenévesként csatlakozott a Svédországi Szociáldemokrata Párt ifjúsági szervezetéhez. Hegesztőként  belépett a Svéd Fémmunkások Szakszervezetébe. A Hagglunds hadiipari beszállító vállalathoz került, ahol megválasztották szakszervezeti képviselőnek. Ez a pozíció országos tisztségekhez vezette az acélipari munkásképviseleten belül, amelynek végül elnöke lett 2006-ban. Bekerült a szociáldemokraták végrehajtó bizottságába is, majd 2012-ben lett a szociáldemokraták vezetője.   Az 54 éves Ulf Kristersson tavaly októberében vette át a konzervatív Mérsékelt Párt kormányrúdját elődjétől, Anna Kinberg Batrától. Kristersson a Stockholmtól nyugatra fekvő Torshälla településén nőtt fel. Közgazdász diplomát szerzett az uppsalai egyetemen. Csatlakozott a Mérsékelt Párt fiatalsági szervezetéhez, amelynek elnökévé választották 1988-ban, majd 1991-ben parlamenti képviselő lett. A politikától 2000-ben visszavonut ugyan. de később visszatért, és 2010-ben társadalombiztosítási ügyekért felelős miniszterré nevezték ki. A Mérsékelt Párt 2014-es választási vereségét követően Fredrik Reinfeldt lemondott a pártvezetői tisztségéről, helyét Kinberg Batra vette át, akinek az árnyékkormányában Kristersson pénzügyminiszteri posztot kapott. 

Szerző
Témák
Svédország