Nem vették be Stockholmot a populisták

Nehéz koalíciós tárgyalásokra lehet számítani Svédországban. A szélsőségesek nem erősödtek meg annyira a vasárnapi választáson, ahogyan azt előzetesen jövendölték.

Bár a svéd szociáldemokraták száz év óta a leggyengébb eredményt érték el a vasárnapi parlamenti választáson, mégsem volt teljesen borús a hangulat a párt háza táján. Részint azért, mert az előzetes közvélemény-kutatásokat és az exit pollt is felülmúlta a párt 28,4 százalékos eredményével, így inkább sikerként könyvelhető el az, hogy a 2014-es voksoláshoz képest csak 2,6 százalékkal kevesebben tették az ikszet a szociáldemokraták neve mellé. Március eleje óta mindössze két olyan közvélemény-kutatás látott napvilágot a több tucatnyiból, amely 28 százalék felett látta a balközép pártot.

A viszonylagos fellélegzés másik oka pedig az, hogy nem folytatódott az európai trend, a populisták előretörése. Természetesen aggasztó, hogy Jimmie Akesson bevándorlás- és unióellenes tömörülése 17,6 százalékot kapott, ami 4,7-tel több mint 2014-ben, de a szélsőséges politikai még a második helyen sem végzett, csak harmadik lett a jobbközép Mérsékeltek mögött. Ez azért is tekinthető komoly fegyverténynek, mert még szeptember elején is akadt olyan felmérés (a YouGov irodáé), amely 24,8 százalékkal az élen látta a radikálisokat.

A Svéd Demokraták kampánystábjánál inkább borús is volt a hangulat. Akesson azonban azt közölte, „nagy befolyásra teszünk szert, ami a következő hetekben, hónapokban, években válik érzékelhetővé”.

Európában egyre inkább megfordul a trend. A közvélemény-kutatók egészen 2016 végéig felülmérték a tradicionális pártokat, s alul a szélsőségeseket, most azonban inkább a hagyományos demokratikus erőknek mérnek rosszabb eredményt valós támogatottságuknál. Ez azt is jelzi, hogy az abszurd válik egyre elfogadottabbá több európai társadalomban.

Rendkívül nehéz lesz kormányt alakítani. A Svéd Demokraták ugyanis ahhoz elég jól szerepeltek, hogy megakadályozzák akár a bal- akár a jobboldal stabil kormányzását. Stefan Löfven szociáldemokratái szövetségeseivel, a Balpárttal és a Zöldekkel 40,6, a Mérsékeltek pedig a kereszténydemokratákkal, a liberálisokkal és a Középpárttal 40,3 százalékot szereztek, érdemi különbség tehát nincs is a két blokk támogatottsága között. Stockholmban általában gyorsan, hat napon belül lebonyolítják a koalíciós konzultációkat, ez azonban most heteket vesz majd igénybe.

A patthelyzet miatt Löfven kormányfő politikai blokkok feletti együttműködésre tett javaslatot. „Teljesen egyértelmű ugyanis, hogy senkinek sem sikerült többségre szert tennie” – mutatott rá. Szerinte a voksolás a „blokkpolitika végét” jelenti. Más lehetőség valóban nincs. Az előrehozott választás idegen a svéd politikai kultúrától, ugyanakkor mind a bal-, mind a jobboldali szövetség kizárta az együttműködést a Svéd Demokratákkal. Ha a Mérsékeltek vezetője, Ulf Kristersson fejében mégiscsak megfordulna annak a gondolata, hogy a szélsőségesek a kormányon kívülről támogassák a jobbközép koalíciót, amire Dániában már volt példa, akkor természetes szövetségesével, a liberálisokkal gyűlne meg a baja. Alighanem ez lebegett a szeme előtt, amikor egyből visszautasította a Svéd Demokraták tárgyalási ajánlatát. A jobboldali szövetségnél azért akadnak olyan politikusok is, akiktől nem lenne ördögtől való a szélsőségesekkel való együttműködés gondolata. Közéjük tartozik a Centrumpártot irányító Annie Lööf, aki nem zárta ki kategorikusan ennek a lehetőségét a voksolás előtt.

Ulf Kristesson első megnyilatkozása mindenesetre nem a baloldallal való békülékenység jeleként értelmezhető. Lemondásra szólította fel Löfvent. A szociáldemokrata vezető azonban aligha tesz eleget a felhívásnak, továbbra is kisebbségben kíván kormányozni. E megoldásra akad is példa a svéd történelemben. Igaz, a Svéd Demokraták megerősödése miatt még nehezebb lesz a kormányzás, hiszen minden törvény elfogadása előtt hosszas egyeztetésekre lesz szükség.

Svédország mintaállamnak számított a menekültek befogadása miatt. A mintegy 10 milliós ország 2015-ben hozzávetőleg 160 ezer menedékkérőt fogadott be. Egy főre számítva ez minden többi európai országnál nagyobb arány. Sok választó azonban féltette az ország gazdasági és szociális stabilitását a bevándorlók magas száma miatt, ez idézte elő a Svéd Demokraták fokozatos megerősödését. Ettől függetlenül a választáson a nem következett be a jobboldal előretörése, nem következett be az, ami márciusban Olaszországban, vagy tavaly év végén Ausztriában.