Mindenki a háborúra készül

Publikálás dátuma
2018.09.11 10:00

Fotó: Sputnik/ Evgeny Yepanchintsev
Ma kezdődik meg a Vosztok-2018 (Kelet-2018) elnevezésű hadgyakorlat, melyet úgy harangoztak be, mint „Oroszország legnagyobb hadgyakorlatát 1981 óta”. A nagyszabású katonai műveletekben 300 ezer katonát, 36 ezer páncélozott járművet, több mint 1000 repülőt és helikoptert és két flottát vetnek be. Mint korábban lapunknak Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő kifejtette, Moszkva minden négy évben megrendezi a Vosztokot, a katonai manőverek pedig kizárólag a Távol-Keleten zajlanak, ezért a hadgyakorlat nem illeszkedik a Nyugat és Oroszország közötti feszültség narratívájába. Dylan White, a katonai szervezet egyik szóvivője ugyanakkor úgy nyilatkozott, a Vosztok-2018 jól jelzi, hogy Oroszország nagyszabású háborúra készül. Moszkva egyébként nem csupán NATO-megfigyelőket hívott a hadgyakorlatra, hanem jelezte, a NATO-tagország Törökországot is szívesen látja résztvevőként. Ezt akár még békejobbként is lehetne értelmezni, ismerve azonban a fagyos török-amerikai viszonyt, az orosz közeledés fricskának is beillik. Egyértelmű üzenete van annak is, hogy az idén először Kína és Mongólia is képviselteti magát a Vosztokon: a nagy távol-keleti riválissal egyre inkább egy oldalon állnak.  Miközben a nemzetközi média az orosz hadműveletektől hangos, arról kevesebb szó esik, hogy a NATO is az elmúlt tizenhat év legnagyobb hadgyakorlatára készül, ráadásul elég egyértelműen egy esetleges orosz agresszió ellen. A Trident Juncture fedőnevű gyakorlatsorozatot októberben rendezik majd Norvégiában, a 29 tagállam, valamint a partnerországok részvételével. Magyarország brüsszeli NATO-képviselete szűkszavúan arról tájékoztatta lapunkat, hogy a gyakorlaton hazánk egy-két tucatnyi résztvevővel képviselteti majd magát. A manőverekben negyvenezer katonát, 70 hajót, 150 repülőt, tízezer járművet vetnek be. Ez ugyan eltörpül a Vosztok-2018 méreteihez képest, ám NATO-viszonylatban jelentősnek számít. A Trident Juncture célja hivatalosan a szervezet védelmi képességeinek gyakorlása, ugyanakkor tesztelik az úgynevezett Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Köteléket is. Ez egy olyan gyors reagálású erő, mely nagyon rövid idő – akár két nap – alatt is bevethető, például egy meglepetés támadás esetén.
Frissítve: 2018.09.11 10:00

Élve megégettek egy bangladesi lányt, aki zaklatással vádolta iskolaigazgatóját

Publikálás dátuma
2019.04.18 11:54
Tüntetők Nuszrat gyilkosainak felelősségre vonását követelik Dakkában
Fotó: AFP/ STR
Élve felgyújtották a diáklányt, aki nem volt hajlandó visszavonni vallomását arról, hogy intézményvezető irodájában szexuálisan molesztálta.
Diáktársai petróleummal leöntöttek és felgyújtottak egy bangladesi lányt, mert szexuális zaklatással vádolta meg az iskolaigazgatót. Nuszrat Dzsahan Rafi belehalt égési sérüléseibe - számolt a BBC. A 19 éves lány egy Feni nevű kisvárosban élt, és egy helyi muszlim oktatási intézményben, medreszében tanult. Március 27-én az igazgató behívatta irodájába, és fogdosni kezdte. A lány kiszaladt a szobából, mielőtt még jobban elfajulhatott volna a helyzet.  
A bangladesi nők az erős társadalmi és családi nyomás hatására általában inkább hallgatnak a hasonló ügyekről.
Nuszrat azonban családja támogatásával még aznap a rendőrséghez fordult. Egy rendőr filmre vette a zaklatott lány vallomását, amelyet nem nagy ügynek nevezett. Az igazgatót végül őrizetbe vették, de a helyiek - politikusokat is beleértve - tüntetésen követelték szabadon engedését.   Április 6-án Nuszrat záróvizsgázni indult iskolájába. Vallomása szerint egy diáktársnője felhívta az iskola tetejére azzal az ürüggyel, hogy egyik barátját megverték. Amikor a lány felért, négy-öt burkába öltözött társa körbefogta, és azt követelte tőle, hogy vonja vissza feljelentését. Nuszrat megtagadta ezt, mire leöntötték petróleummal, és felgyújtották.
Eredetileg öngyilkosságnak akarták álcázni, de a lány túlélte, és vallomást tudott tenni.
Nuszrat testének 80 százaléka megégett. A helyi orvosok Dakkába szállíttatták, hogy megfelelő ellátást kapjon, azonban április 10-én meghalt. Temetésén ezrek jelentek meg.
Nuszrat halála tüntetésekhez vezetett, és ezrek adtak hangot dühüknek a közösségi oldalakon.
A rendőrség 15 embert vett őrizetbe az ügyben. Az iskolaigazgató továbbra is őrizetben van, a lányt filmre vevő rendőrtisztet pedig áthelyezték. Sejk Haszina Vazed bangladesi miniszterelnök azt ígérte Nuszrat családjának, hogy a lány meggyilkolásáért felelős összes embert bíróság elé állítják. A Banglades Mahila Parisad nevű jogvédő csoport szerint 
2018-ban 940 esetben követtek el nemi erőszakot az ázsiai országban.
Kutatók úgy vélik, hogy a valós szám ennél jóval nagyobb lehet. 2009-ben a bangladesi legfelsőbb bíróság elfogadott egy rendeletet, amely szexuális zaklatási ügyekkel foglalkozó irodák létrehozását javasolja az oktatási intézményekben, ahová a diákok benyújthatnák panaszaikat. Azonban egyelőre csak kevés iskola valósította meg a kezdeményezést.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 12:03

Halálra rémültek a brit pártok a választásoktól

Publikálás dátuma
2019.04.18 10:20
Az euroszkeptikus pártok is megkezdték kampányukat az EP-választásokra
Fotó: AFP/ DANIEL LEAL-OLIVAS
A brit szavazók a május másodikai helyhatósági és az esetleges európai parlamenti voksolást jobb híján második népszavazásként fogják kezelni.
Kevesen ismerik jobban a szigetország közpolitikai és helyi közigazgatási rendszerét, mint Tony Travers, a Londoni Közgazdaságtudományi Egyetem (LSE) professzora. A politológus a napokban Londonban dolgozó külföldi tudósítókat tájékoztatott a közelgő részleges helyhatósági választásokhoz fűződő várakozásról. A biztosra vehető szavazás mellett természetesen sok szó esett az Európai Tanács múlt heti csúcsértekezlete után sebtiben kitűzött európai parlamenti voksolásról is. Utóbbival kapcsolatban a professzor úgy fogalmazott, hogy a két nagy párt először „halálra rémült” az azonnali jelöltállítás perspektívája hallatán, hiszen a legutóbbi, 2014-es EP-próbatételen a Munkáspárt a második, a Konzervatív Párt a harmadik helyre szorult a 24 képviselői helyet elnyerő az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) mögött. Azóta pedig egyetlen téma tartja lázban, egyben osztja meg a társadalmat: a 2016-ban megszavazott, de azóta sem végrehajtott Brexit. Az éppen walesi gyalogtúrán tartózkodó Theresa May kormányfő elvileg mindent elkövet, hogy majd amikor az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk tanácsa ellenére kéthetes szünetre szanaszét széledt parlamentje ismét összeül, gyorsan elfogadtassa a brüsszeli szerződést, így megússza a „megalázó” EP-választást. Erről egyébként az LSE dán származású professzorasszonya, Sara Hobolt elmondta, hogy „hagyományosan másodrangú szavazásnak számít”, amit alacsony részvétel, a kormány megleckéztetésének szándéka és a szélsőséges pártok támogatása jellemez. Ha az Egyesült Királyság egyáltalán az urnák elé járul, a Brexit nyilvánvalóan a legfontosabb, de nem az egyetlen befolyásoló tényező lesz. Az arány egyébként megváltozott, jelenleg 54 százalékon állnak a „maradás” és 46 százalékon a „kilépés” hívei. Nagy kérdés, mennyire ragadja meg a véleménynyilvánítás lehetősége a lakosság fantáziáját, milyen lesz a részvételi arány? 2014-ben szerény 34 százalékos volt. További izgalom forrása lehet, vajon a 2016-os „maradók” továbbra is a Munkáspárt, illetve a Konzervatívok kötelékében maradnak, vagy a népszavazás megismétlése mellé állt pártokat, a Liberális Demokratákat, illetve a még éppen formálódó Change UK-t (Változás) támogatják? Utóbbi alapja a munkáspárti és konzervatív frakcióból nemrégiben kivált tizenegy képviselőből álló The Independent Group (TIG, vagy Tiggers) parlamenti csoport. Az már biztos, hogy nem valósul meg a libdembek ötlete, hogy a maradáspártiak „egy zászló alatt”, közös listán szálljanak csatába, pedig egyes elemzők szerint így több mandátumra számíthattak volna. Figyelmet érdemel majd, vajon az eredeti „távozók” Nigel Farage új pártjában, a Brexit Pártban, vagy a foszladozó UKIP-ben találják- e meg új otthonukat. Az utóbbi napok közvélemény-kutatási adatai szerint az EP-választással kapcsolatban a szavazók 24 százaléka támogatja a Munkáspárt, 16 százaléka a Konzervatív és együttesen 29 százalékban, fele-fele megoszlásban a Brexit Párt és a UKIP jelöltjeit. Kínos, hogy a 2010-2015 között a kormánykoalícióban részt vevő Liberális Demokraták ugyanúgy 8 százalékon állnak, mint a westminsteri parlamentben egyetlen hellyel rendelkező Zöldek és a még gyermekcipőben is alig járó Változás. Tony Travers a részleges, Londont ezúttal nem érintő május másodikai helyhatósági választások kapcsán is a két nagy párt pozícióvesztését jelezte előre. Az EU-kapuzárás késlekedése a kormánypárt és a Munkáspárt tekintélyének egyaránt árt. Általános az egyetértés abban, hogy a kormány és a politikusok „rettenetesen” végzik a dolgukat. Akár egy, akár két voks válik valósággá, alkalmat kínál a Westminster elleni tiltakozásra, a kétpártrendszer töredezésének felgyorsítására. 

Működésben az álhír-gyártás

A 2016-os referendum előtt a távozáspárti Leave. EU kampánycsoport álhíreket gyártott – derül ki a Channel 4 nyomozásából. A csatorna leleplezte, valószínűleg megrendezték azokat a fényképeket, melyeken „migránsok” nőket támadnak meg Londonban. Egy videóról pedig, amely azt volt hivatott bejelenteni, hogy a migránsok milyen könnyen bejutnak Nagy-Britanniába hajóval, kiderült ugyancsak megrendezett lehet, a hajó ugyanis műholdadatok alapján sosem hagyta el a brit partokat. A kampánycsoport - melynek tulajdonosa Aaron Banks milliárdos üzletember – tagadta a vádakat. Jo Stevens munkáspárti képviselő pedig arra figyelmeztetett: helyhatósági és talán európai parlamenti választások közelednek, de nem zárható ki egy előrehozott parlamenti választás és megismételt népszavazás sem, de még mindig nem sikerült szabályozni az álhírek terjedését. (Népszava)

Frissítve: 2019.04.18 10:20