Mindenki a háborúra készül

Publikálás dátuma
2018.09.11 10:00

Fotó: Sputnik/ Evgeny Yepanchintsev
Ma kezdődik meg a Vosztok-2018 (Kelet-2018) elnevezésű hadgyakorlat, melyet úgy harangoztak be, mint „Oroszország legnagyobb hadgyakorlatát 1981 óta”. A nagyszabású katonai műveletekben 300 ezer katonát, 36 ezer páncélozott járművet, több mint 1000 repülőt és helikoptert és két flottát vetnek be. Mint korábban lapunknak Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő kifejtette, Moszkva minden négy évben megrendezi a Vosztokot, a katonai manőverek pedig kizárólag a Távol-Keleten zajlanak, ezért a hadgyakorlat nem illeszkedik a Nyugat és Oroszország közötti feszültség narratívájába. Dylan White, a katonai szervezet egyik szóvivője ugyanakkor úgy nyilatkozott, a Vosztok-2018 jól jelzi, hogy Oroszország nagyszabású háborúra készül. Moszkva egyébként nem csupán NATO-megfigyelőket hívott a hadgyakorlatra, hanem jelezte, a NATO-tagország Törökországot is szívesen látja résztvevőként. Ezt akár még békejobbként is lehetne értelmezni, ismerve azonban a fagyos török-amerikai viszonyt, az orosz közeledés fricskának is beillik. Egyértelmű üzenete van annak is, hogy az idén először Kína és Mongólia is képviselteti magát a Vosztokon: a nagy távol-keleti riválissal egyre inkább egy oldalon állnak.  Miközben a nemzetközi média az orosz hadműveletektől hangos, arról kevesebb szó esik, hogy a NATO is az elmúlt tizenhat év legnagyobb hadgyakorlatára készül, ráadásul elég egyértelműen egy esetleges orosz agresszió ellen. A Trident Juncture fedőnevű gyakorlatsorozatot októberben rendezik majd Norvégiában, a 29 tagállam, valamint a partnerországok részvételével. Magyarország brüsszeli NATO-képviselete szűkszavúan arról tájékoztatta lapunkat, hogy a gyakorlaton hazánk egy-két tucatnyi résztvevővel képviselteti majd magát. A manőverekben negyvenezer katonát, 70 hajót, 150 repülőt, tízezer járművet vetnek be. Ez ugyan eltörpül a Vosztok-2018 méreteihez képest, ám NATO-viszonylatban jelentősnek számít. A Trident Juncture célja hivatalosan a szervezet védelmi képességeinek gyakorlása, ugyanakkor tesztelik az úgynevezett Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Köteléket is. Ez egy olyan gyors reagálású erő, mely nagyon rövid idő – akár két nap – alatt is bevethető, például egy meglepetés támadás esetén.
2018.09.11 10:00
Frissítve: 2018.09.11 10:00

Bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetik, May foggal-körömmel kapaszkodik Brexitjébe

Publikálás dátuma
2018.11.15 19:13

Fotó: AFP/
Miniszterek lemondása után, bizalmatlansági indítvány fenyegetése előtt mutatta be Theresa May a Brüsszellel kötött megállapodást a parlament alsóházában.
Rövid ideig tartott Theresa May szerda este, a Downing Street 10. előtt villogtatott elégedettsége azután, hogy kormányával sikerült elfogadtatnia a Brüsszellel előző nap kialkudott Brexit-megállapodást. A konzervatív kormányfő már ebben az eufórikus hangulatban is elismerte, hogy “szenvedélyes vita után” sikerült eljutni a “kollektív döntéshez”. Azt hangoztatta, hogy az alternatíva a megállapodás nélküli kiválás, vagy a Brexit meghiúsulása lett volna. A brit sajtóhoz kiszivárgott információk szerint a mintegy harminc tagú kabinet majdnem harmada ellenezte az alkut. A vaskos, 585 oldalas dokumentum kritikusai elsősorban Észak-Írországnak az Egyesült Királyság többi tartományáétől eltérő kezelését, az ún. backstop rendezést bírálták, ami ugyan elkerülhetővé teszi az ír-észak-ír határ helyreállítását, de a brit kormány nem tud majd egyoldalúan kihátrálni belőle. Nem sikerült kibújni az Európai Bíróság fennhatósága alól, és a halászati jogokról sem született brit szempontból megnyugtató határozat. Egyelőre bizonytalan, meddig hosszabbítható meg a kitűzött 2020. december 31-e után is az átmeneti brit tagság a vámunióra emlékeztető európai egységes vámrendszerben. Katasztrofálisabban aligha indulhatott volna a csütörtök Theresa May számára. Mire 10.30-ra a parlament alsóházába érkezett, hogy tájékoztassa a képviselőket a megállapodásról, két kabinetminiszter, egy államtitkár és három kormányzati főtisztviselő lemondását kellett tudomásul vennie. Különösen érzékenyen érinthette Dominic Raab távozása, akit csak nemrégiben nevezett ki Brexit-ügyi miniszterré. A kormányfőhöz intézett levelében a politikus két okot nevezett meg, amiért nem tudja támogatni a megállapodást. Először is az Észak-Írországra vonatkozó szabályozási rendszerről gondolja azt, hogy az “tényleges veszélyt jelent” a szigetország egységére. Másrészt nem állhat ki a meghatározatlan idejű backstop szisztéma mellett, melyben az Európai Unió megvétózhatja az Egyesült Királyság kilépését. A befolyásos politikus a szerződés feltételeit nem tudja összeegyeztetni az országnak tett ígéretekkel. Raab lemondását többen méltatták, ám sokak véleményét fejezhette ki Anna Soubry, hangadó “mezei” képviselőnő, aki Twitter üzenetében úgy vélte, az ex-miniszter “szégyenletesen” bánt a kormányfővel. Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter azzal indokolta távozását, hogy a megegyezés “nem tartja tiszteletben a népszavazás eredményét, illetve ellentmond a May által korábban megnevezett feltételeknek". Theresa May három órán át állta a sarat a parlamentben. Bevezető állásfoglalásában emlékeztette az alsóház tagjait: még mindig előfordulhat, hogy nem valósul meg a Brexit. Elismerte, hogy a folyamat “frusztráló”, de “megvan az esély egy jó Brexitre”. Saját frakciójának felszólaló tagjai közül is csak maroknyian támogatták, a Munkáspárt, a Liberális Demokraták, a Demokratikus Unionista Párt és a Skót Nacionalista Párt képviselői pedig egyformán elutasítóan nyilatkoztak a Brüsszelben elért eredményekről. Ám May “áttörést” emlegetett és megígérte, a decemberben esedékes “érdemi” szavazás pozitív kimenetele “egységbe forraszthatja az országot”. A parlamenti vita egyik legélesebb kritikáját Jacob Rees-Mogg tory képviselő, az euroszkeptikus Európai Kutatócsoport vezetője gyakorolta a kormányfő felett. Rámutatott a korábbi ígéretek és a megállapodás közötti ellentétekre, s költői kérdést tett fel: nem kellene- e benyújtani a kormányfővel szembeni bizalmatlansági indítványát az illetékes 1922-es Bizottsághoz? Gyors döntést hozva ezt már a kora délutáni órákban megtette, arra hivatkozva, hogy a kilépési törvény a vártnál sokkal rosszabb, nem szolgálja a nemzet érdekeit. Az anakronisztikus megjelenésű politikus nem szánta puccsnak drámai lépését. May korábban közölte, hogy kész harcolni pozíciója megőrzéséért.  

Nagyon összeülnek

Rendkívüli csúcsot tartanak az uniós tagállamok a jövő vasárnap, hogy jóváhagyják a Csatorna két partján szerdán megszületett megállapodást a Brexitről. Az állam- és kormányfői találkozókat elnöklő Donald Tusk csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az ülésen a vezetők véglegesítik és hivatalos formába öntik majd a kilépési egyezményt, hacsak valami “rendkívüli” dolog nem történik. A tagállamok képviselői addig is intenzíven fognak dolgozni az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatainak alapjait felvázoló közös politikai nyilatkozaton, amelyet szintén a csúcs résztvevőinek kell elfogadniuk. A tervek szerint ennek szövegét a jövő kedden teszi le a tagállamok asztalára az Európai Bizottság. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök szóvivője nem kommentálta a brit kormány egyes tagjainak, köztük Dominic Raabnak, a Brexit főtárgyalójának a lemondását. Brüsszel számára a Theresa May vezette kabinet szerda esti döntése az irányadó, amely jóváhagyta a megállapodást. Ez határozza meg a további lépéseinket — hangoztatta Margaritisz Szkinasz. Az EU vezetői egyöntetűen méltatták a megállapodást, és dicsérték az uniós főtárgyaló, Michel Barnier munkáját. Szerintük a brüsszeli tárgyalóküldöttségnek sikerült megvédeni a huszonhetek alapvető érdekeit, és korlátozni a Brexit okozta károkat. Donald Tusk és Antonio Tajani, az EP elnöke egyaránt ezt emelték ki a sajtó képviselői előtt. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, az Európai Parlament Brexittel foglalkozó irányító testületének az elnöke bejelentette, hogy a képviselőtestület decemberi ülésén a kilépési szerződést részletesen értékelő és a jövőbeni kétoldalú kapcsolatokról is állást foglaló határozatot fogad el. Hozzátette: az EP Nagy-Britannia kilépése után is vizsgálja, hogy a brit hatóságok betartják-e az uniós állampolgárok jogainak tiszteletben tartására tett kötelezettségvállalásaikat. Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodást az EP-nek is jóvá kell hagynia, amire előreláthatólag a jövő év elején kerül sor.  

Biztonságban vannak a magyarok

A már Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogai akkor sem sérülnek, ha valamelyik oldalon mégsem fogadják el a Brexitről szóló megállapodást. Egyebek között erről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki közölte, Magyarország üdvözli, hogy növekedtek a megállapodás esélyei. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, Budapesten annak örültek volna, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad, de a brit választópolgárok ezzel ellentétes döntést hoztak, és nem lehet megbüntetni az országot egy demokratikus döntés miatt. Úgy vélte, egyelőre komoly kétségek vannak, hogy a brit parlament is elfogadja-e az egyezséget, hiszen az uniós állam- és kormányfők jóváhagyása nem elegendő. Ami az uniós költségvetést illeti, Magyarország szerint a következő hétéves időszakban vagy minden tagállam arányosan növeli a befizetését, így a büdzsé főösszege nem csökken, vagy tudomásul veszik a 12-13 százalékos csökkenést, és ilyen mértékben csökkennek az uniós támogatások. Nagy-Britannia magyarországi nagykövete szerint is stabil marad a szigetországban dolgozó magyarok helyzete a brit tagság megszűnése után is. Iain Lindsay kijelentette, sikerült olyan megállapodás-tervezetet létrehozni, amely rendezheti az Egyesült Királyságban élő 3,5 millió külföldi - köztük 250 ezer magyar - sorsát. Mint mondta, Nagy-Britannia tiszteletben tartja azt, amit a külföldiként dolgozók gazdaságilag és kulturálisan hozzátesznek az országhoz. A nagykövet nem tartja valószínűnek, hogy újabb népszavazást tartsanak a kilépésről, mert ezt sem a brit ellenzék, sem a kormánypárt nem szeretné. Emlékeztetett rá, hogy hazájában ritkán tartanak népszavazást, két és fél éve azonban a többség a Brexitre voksolt, ezt pedig nem lehet felülírni. NÉPSZAVA

2018.11.15 19:13
Frissítve: 2018.11.15 19:16

Keményen nekiment a Facebook-nak a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.11.15 15:46

Fotó: AFP/
Levélben kereste meg a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) elnöke, Patrick Gaspard a Facebook-ot vezető Sheryl Sandberget, miután kiderült, a vállalat egy Republikánus PR-céget bérelt fel azért, hogy az Soros-bérencezze a Facebook oldal kritikusait. Mindez Michael Vachon, Soros György szóvivőjének közleményéből derül ki.
Aggasztó, hogy a Facebook ezt a megoldást választotta - fogalmaz Vachon. Különösen, mert a jelek szerint ezzel Soros januárban megfogalmazott kritikájára reagáltak, melyben a jobboldali körökben közellenséggé kikiáltott üzletember éppen a gyűlöletbeszéd és propaganda elleni fellépés hiányát rótta fel a közösségi oldal vezetésének.
"Vajon mire készülhet még a Facebook?"
- írja Vachon. Az is felmerül szerinte, vajon a Facebook a vállalatot számon kérő köztisztviselőkkel szemben is hasonló támadásokat rendelt-e meg. És a legaggasztóbb pedig Mark Zuckerberg vezérigazgató és Sandberg ügyvezető állítása, mi szerint erről az egészről nem tudtak semmit, teszi hozzá a szóvivő. A helyzetet a cég PR- és lobbitevékenységét kivizsgáló külső szakértő bevonásával oldaná fel.
Az OSF elnökének bemutatott levelében Gaspard felháborodásának ad hangot afelett, hogy a Facebook is beszállt a Soros György démonizálását célzó globális kampányba. Emlékeztet, ez - egyebek mellett - számos halálos fenyegetést és egy postán küldött csőbombát eredményezett eddig.
A gondolat, hogy a Facebook aktívan hozzájárult azon emberek lejáratásához, akik alkotmányos jogukkal élve kritizálták a vállalat szerepét a rosszindulatú propaganda terjesztésében, őszintén megdöbbentő

Magyarázkodik, de nem tagad a Facebook

Közleményt adott ki a Facebook is a New York Times-ban megjelent cikk kapcsán. Ebben nagyrészt elismerik a cikkben szereplő állításokat. Azt hangsúlyozzák: a Definers PR-céggel a cikk megjelenésének napján szerződést bontottak, mivel ők sosem kérték, hogy "félrevezető" híreket közöljenek az érdekükben.
Elismerik ugyanakkor, hogy kapcsolatait vizsgálva, Soros Györgyhöz kötve akarták lejáratni az egyik kritikus civil szervezetet. Ezzel kapcsolatban csak azt utasítják vissza, hogy ennek antiszemita felhangja lett volna.

2018.11.15 15:46