325,16 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.13. 07:06
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Erősödött a forint szerda este óta a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelig a bankközi piacon.
Reggel fél hét körül 325,16 forintra gyengült az euró a szerda esti 325,22 forintról.
A svájci frank árfolyama 288,30 forintról 288,20 forintra csökkent, a dolláré pedig 279,60 forintról 279,36 forintra süllyedt.
Erősödött az euró a dollárral szemben: szerda este 1,1625 dolláron, csütörtök kora reggel 1,1634 dolláron jegyezték.
Szerző

325,22 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.12. 20:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen mozgott a forint árfolyama a bankközi piacon a főbb nemzetközi devizákkal szemben szerda kora este a reggeli értékekhez képest.
Az euró 325,22 forintra erősödött a reggeli 324,56 forintról. Napközben 324,34 és 326,42 forint között mozgott az árfolyama. A forint azután került a napon belüli mélypontra, hogy az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést. A svájci frank a reggeli 287,69 forintról 288,30 forintra drágult, a dollár jegyzése ugyanakkor 280,12 forintról 279,60 forintra süllyedt este fél hétre. Az euró erősödött a dollárhoz képest, reggel 1,1587 dollárt, kora este 1,1625 dollárt ért.
Szerző
Témák
forint

Szoftverekkel spórolnának a nagyobb beruházásokon

Publikálás dátuma
2018.09.12. 17:22
illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Az építőipar összes folyamatát lefedő szoftverek használatával akár 30 százalékkal olcsóbban is meg lehetne valósítani a nagyobb beruházásokat.
Átlagosan 30 százalékos költségmegtakarítás és 25 százalékos hatékonyságnövekedés lenne elérhető a speciális szoftverek alkalmazásával az építőiparban az 1-1,5 milliárd forintot meghaladó beruházásoknál – véli az építészszoftverek terén piacvezető Graphisoft Magyarországért felelős vezetője. Reicher Péter szerint ezért digitalizálni kell a teljes építőipart, mert 2020 után - amikortól csökkennek az uniós  források - csak így maradhat versenyképes az ágazat a hazai és a nemzetközi piacokon. A Graphisoft fejlesztette ki a világ első 3D alapú tervezőszoftverét, amelyet ma számos építész használ Magyarországon is. A cég most azt szeretné elérni, hogy a teljes építőiparban, az összes folyamatot lefedően megvalósuljon a digitalizáció, és ebben szintén piacvezetők szeretnének lenni. A német piachoz képest azonban még alacsony a magyar építőipari vállalatok igénye a digitalizációra. A teljes világpiaci átlag sem sokkal jobb persze: az építőipar általában a második legkevésbé digitalizált ágazat, miközben az Európai Unió GDP-jének 10 százalékát adja. Egy úgynevezett BIM-szemléletű (Épületinformációs modell) többféle tervezési feladatot integráló rendszerrel ugyanakkor még csupán 20 százalékos költségmegtakarítással számolva is 200 millió forintot lehet megspórolni egy 1 milliárd forintos projekt esetében, ami lényegesen több, mint amibe ezek a szoftverek kerülnek – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Reicher Péter. 
A Puskás Stadion építésénél már alkalmaztak egyes részfeladatoknál ilyen szoftvereket
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Ezekkel a szoftverekkel ugyanis kiküszöbölhető, hogy - jelentős többletköltséget eredményezve - utólag vissza kelljen bontani az átgondolatlanul megtervezett épületrészeket. De javítható általa az épületek energiahatékonysága is: pusztán már azzal is, ha többféleképpen lemodellezik az energiafelhasználás változását attól függően, hogy hogyan érné a napsütés az adott épületet - említett egy példát. Az építőipar digitalizációja ráadásul növelné az egyes részterületek - a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés - közötti együttműködést a beruházások során, ma ugyanis a különböző szakterületek általában  egymással nem kompatibilis szoftvereket használnak, egymástól lényegében elkülönülve működnek, ez pedig jelentősen megnöveli a beruházások idő és finanszírozási igényét. A BIM-szemlélettel fejlesztett szoftverek használata számos országban - az Amerikai Egyesült Államokban, Norvégiában, Finnországban és az Egyesült Királyságban - már évek óta ajánlott, illetve kötelező bizonyos beruházási érték fölött, tavaly óta pedig Svédország, a nyugat-balkáni régió és Japán kormányai ajánlják vállalataiknak a BIM-szoftverek használatát. Magyarországon még csak egyes projektek esetén használják, például a Liget vagy a Puskás Stadion építésénél már alkalmaztak egyes részfeladatoknál ilyen szoftvereket – mondta kérdésünkre Reicher Péter. Megjegyezte: uniós szinten készül ezzel kapcsolatban egy szabályozás, amely majd bekerülhet a hazai gyakorlatba is. A múlt héten tartott sajtótájékoztatóján a Magyar Mérnöki Kamara is a projektek előkészítetlenségével, az átgondolatlan tervezéssel magyarázta a nagy állami beruházások költségeinek menet közbeni ugrásszerű növekedését. A Magyar Építész Kamara és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közreműködésével ezért egyfajta kódexet dolgoztak ki, amely keretek közé szorítaná a beruházási folyamatokat, hogy azok határidőre és költségkereten belül készüljenek el.
A 4-es metró projekt költsége az eredetileg tervezett 120 milliárd forintról csaknem a négyszeresére kúszott fel
Fotó: Kállai Márton
A kormánynak is elküldött ajánlásban többek között alkalmassági, felelősségi és összeférhetetlenségi követelményeket fogalmaztak meg az állami beruházások résztvevőire nézve, valamint megkövetelnék, hogy a kivitelezőt kész tervek alapján válasszák ki. Úgy vélik: egy hosszabb tervezési szakasszal, a kivitelezési tervekből adott árajánlattal reálisabb idő- és költségkeretek állíthatók fel, amelyek automatikusan visszafognák a túlárazást. A nagy állami beruházások esetén gyakran ugranak meg menet közben az eredetileg tervezett költségek: a 4-es metró projekt költsége például az eredetileg tervezett 120 milliárd forintról csaknem a négyszeresére kúszott fel; a Puskás Stadion építésének költségeit 2013-ban még 70 milliárd forintra tették, de ma ennek már majdnem háromszorosáról szólnak a hírek.
Szerző