324,02 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.14 09:05
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Vegyesen alakult péntek reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
A forint péntek reggelre az euróval és a dollárral szemben kissé erősödött, a svájci frankkal szemben viszont gyengült. Az eurót a csütörtök esti 324,20 forint után péntek reggel nyolc órakor 324,02 forinton jegyezték. A dollár jegyzése 277,64 forintról 277,12 forintra csökkent, a svájci franké pedig 286,94 forintról 287,11 forintra emelkedett. Csütörtökön a forint a feltörekvő piaci devizákkal együtt viszonylag nagyot erősödött a főbb devizákkal szemben a váratlanul magas török kamatemelésnek köszönhetően. Péntekre az árfolyamok stabilizálódtak.
Szerző
2018.09.14 09:05

321,55 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: a svájci frankhoz képest erősödött, de az euróval, a dollárral és a japán jennel szemben gyengült.
Az euró 321,55 forinton forgott reggel hét órakor, 15 fillérrel emelkedett a közös európai pénz árfolyama a szerda este hét órakor jegyzett 321,40 forinthoz képest. A dollár árfolyama 281,82 forintról 282,37 forintra erősödött, míg a svájci franké 284,83 forintról 284,73 forintra gyengült. A jent 2,5927 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5875 forinttal. Az euró 1,1387 dolláron forgott, 0,09 százalékkal gyengült az árfolyama a szerdai záráshoz képest. A svájci frankhoz képest napi szinten 0,07 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1290 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9916 frankot kértek, 0,16 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,11 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 108,96 jent ért. Az angol font árfolyama 0,08 százalékkal 1,1305 euróra erősödött, illetve 0,05 százalékkal 1,2875 dollárra gyengült.
Szerző
2019.01.17 07:31

Ezeket a szakmákat sújtja leginkább a munkaerőhiány

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Kiderült, mely munkakörökben volt a legégetőbb probléma a munkaerő pótlása.
Átfogó kutatásban vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokat viseli meg leginkább, és mely munkakörökben, szakmákban okozza a legnagyobb problémát. A Szent István Egyetem projektje – melyben közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Selye János Egyetem, támogatóként a BDO Magyarország – alapján az egyik legnagyobb mozgás a versenyszféra fizikai állományában volt az elmúlt időszakban, ugyanakkor a közszférában nem tapasztaltak ilyen erős hatást a fizikai dolgozók körében – írja az mfor.hu. A portál összefoglalója szerint csak a válaszadók fele jelzett 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs mértéket. A felmérés alapján a versenyszférában a szolgáltató szektorban okozza a legnagyobb kihívást a munkaerő elvándorlása. A munkakörök, ahol a legégetőbb probléma volt a munkaerő pótlása: 1. Mérnök 2. Adminisztrátor 3. Orvos 4. Tanácsadó 5. Informatikus  6. Fizikai dolgozók 7. Könyvelő 8. Könyvelő 
Ennél konkrétabban az orvosok, az állatorvosok, az értékesítő menedzserek, a betanított munkások, az adminisztrátorok, a pincérek/felszolgálók, az informatikusok és a felsővezetők álláshelyeinek betöltése miatt fő a leginkább a fejük a munkaadóknak.
Ha csak a versenyszférát nézzük, így fest a lista:  1. Informatikus 2. Karbantartó 3. Programozó 4. Gépkocsivezető 5. Repülőgép szerelő 6. IT szakemberek
Az iparra is készült rangsor: 1. Fizikai munkakörök 2. Mérnök 3. Hegesztő 4. Repülőgép szerelő 5. CNC gépkezelő
A közszférában pedig rájuk van a legnagyobb szükség: 1. Mérnök 2. Orvos 3. Takarító 4. Adminisztratív munka 5. Gépészmérnök
A közszférában főleg a szakképzett gépészmérnökök és műszaki mérnökök iránt van nagy kereslet, az egészségügyben pedig az orvosokon kívül a szakápolói és közegészségügyi szakértői posztok betöltése nem megy könnyen. Az okok között leginkább a bérviszonyokat említették, továbbá a versenytársak munkaerő-elszívó hatását. A válaszadók a külföldi munkavállalást és az oktatási rendszer problémáit is említették. A legkevésbé a közlekedési infrastruktúra állapotát okolják a fluktuációért. A felmérést 2018 III. negyedévében végezték, 152 vállalat/szervezet megkérdezésével.
2019.01.17 07:20
Frissítve: 2019.01.17 07:29